A kutatás célja a baleseti góckutatás továbbfejlesztése és a baleseteket befolyásoló környezeti tényezők feltárása. Ennek érdekében a balesetek helyszínének egyértelmű, pontos rögzítése műholdas helymeghatározási módszerrel. A kutatást a KTI felkérésére a Biztonságkutató Mérnöki Iroda végezte el, Dr. Jankó Domokos irányításával.

A 2008/96/EK EU irányelv hazai adaptálása jelentette kötelezettségek miatt szükséges a baleseti góckutatás továbbfejlesztése, valamint a balesetek helyszínének egyértelmű, pontos rögzítésének műholdas helymeghatározása.

A kidolgozás munkafázisai:

1.    A GPS eszközök alkalmazási tapasztalatainak értékelése.
2.    A műholdas helymeghatározással kapcsolatos feladatok integrálása a baleset helyszínelő jelenlegi feladataival.
3.    A helyszíni GPS alapú helymeghatározás és adatrögzítés módszertani útmutatójának elkészítése.
4.    Eszközfejlesztés javasolt irányai

“A balesetek helyhez kötésének pontosítása, az adatok megbízhatóságának továbbfejlesztése” című feladatról készült jelentés a témával kapcsolatos előzményeket, az eddigi eredményeket és a továbbfejlesztés lehetséges irányait tartalmazza.
A hazai közúti szakterületen 2007-ben merült fel először a GPS koordinátákkal történő helyazonosítás alkalmazása a baleseti adatgyűjtés során. A Magyar Közút és a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ támogatásával, az ORFK egyetértésével kutatás kezdődött az alkalmazható műszerek és technológiák kiválasztása témakörében..
A felkészülés és a tesztek megkezdése után hamar kiderült, hogy a viszonylag egyszerű (és olcsó) berendezések (pl. a Magellán készülék) nehézkes alkalmazása és pontatlan adatai miatt csak a magasabb műszaki és informatikai színvonalat képviselő kis számítógépek (PDA, táblagép, laptop) és az aprólékosan megírt programok használatának van jövője.
2008-ban beszereztek 8 darab Asus 696 típusú PDA készüléket a Komárom-Esztergom megyei rendőrkapitányság részére és elkészült - egyelőre csak a teszt céljára - a Police-Bal (P-BAL) elnevezésű szoftver első változata. Közben megtörtént a rendőrök betanítása és megkezdődött a kisérleti adatgyűjtés.
A jelentésben részletesen bemutatják az adatgyűjtés folyamatát, a készüléket és a szoftvert. Az elkészült kisérleti statisztikai adatlapok értékelése és a helyszínelő rendőrökkel történt folyamatos konzultációk alapján összegyűjtötték a tapasztalatokat és ezeket a jelentés részletesen tartalmazza.
Az e téren végzett eddigi tevékenység és a megszerzett tapasztalatok alapján a továbbfejlesztés lehetséges irányait is összefoglalták a jelentésben. Kiemelték a műszerválasztás fontosságát, a helyszinen használt szoftver tulajdonságait, a teljeskörű adatellenőrzést és az adattovábbítás korszerű megoldásait. Becslésük szerint ha a közúti és természetesen a rendőri szakterület megkapja a szükséges támogatást, 1-2 év elegendő a hazai közúti baleseti adatgyűjtés korszerűsítéséhez, ami egyébként az EU Fehér Könyv jövőbeni feladatai között is szerepel.
A hazai szakterületen is elfogadott álláspont, hogy a közúti baleseti adatok pontosságát és megbízhatóságát növelni szükséges, többek között azért, mert a balesetmegelőzési munka hatékonyságának növeléséhez ezzel jelentősen hozzá lehet járulni. Az EU által 2020-ig előírt nagyon jelentős biztonság növelést – a balesetek számának csökkentését – Magyarországon is csak a megelőző tevékenység folyamatos korszerűsítésével lehet biztosítani.
Számos feladat között a – közúti szakterületen alkalmazandó -  biztonságnövelő “infrastruktúra menedzsment” kiemelt jelentőségű project és ennek következetes megvalósításához a GPS koordinátákkal történő baleseti helyazonosítás alapvető fontosságú. A jelentésben részletesen foglalkoznak a GPS koordinátákkal történő baleseti góchely azonosítás és ponttérkép készítés elvi és gyakorlati kérdéseivel.

Tapasztalatok a ténylegesen rögzített adatrekordok alapján

Az ORFK engedélyével megkapták a Komárom-Esztergom megye területén PDA kisérleti szoftverrel rögzített baleseti adatokat. A továbbiakban bemutatnak néhány statisztika adatlapot és összefoglalják a tapasztalatokat.
A Biztonságkutató Mérnöki Iroda által készített GPS adatfeldolgozó program (GPS Viewer) segítségével ellenőrizték a helyazonosítás pontosságát. A képernyő bal oldalán a megfelelő helyekre be kell írni az útszám és szelvény azonosítókat, jobb oldalra pedig a GPS koordinátákat.
Látható a bemutatott térképen, hogy az útszám és szelvényazonosító, és a GPS azonosító által kijelölt pontok 11 méter távolságra vannak egymástól, vagyis a helyazonosítás – a közlekedésbiztonsági tevékenység céljai szempontjából – pontosnak nevezhető.

A PDA-val történő helyazonosítás GPS koordinátáinak egy lehetséges alkalmazása

A közúti balesetek az országos közúthálózat egyes helyein – esetenként előre nem látható okok miatt – halmozódnak. Ezeknek a halmozódási helyeknek (black spot) azonosítása, a kiváltó okok megtalálása és megszüntetése, röviden a góchelyek kezelése, a közúti biztonsági tevékenység fontos része. A góchelyek kezelését számítógépes eljárásokkal lehet segíteni. A dokumentum ismerteti a szerzők e téren végzett kutató-fejlesztő tevékenységét és ennek eredményeként kidolgozott szoftvert, amelyik speciális, „rendellenes mintákat kereső” eljárással találja meg a valószínű góchelyeket. Az azonosított góchelyeken történt balesetek okait és a hatékony beavatkozás módját - az e célra kidolgozott - közlekedésbiztonsági tudásbázisra épülő „szakértői rendszer” segítségével tudja a felhasználó szakszerűen és gyorsan meghatározni.

A GPS alapú helyazonosítás előnyei a góckeresés során

A hagyományos útszám és szelvény alapú helyazonosításhoz képest a napjainkban bevezetni szándékozott GPS alapú helymeghatározás számos előnnyel járhat. Első és talán legnyilvánvalóbb ezek közül a pontosság és megbízhatóság növekedése, hiszen a baleseti helyszínelők másodpercek alatt méter pontosságú adatokkal rendelkezhetnek, kizárva az eddigi mérések hibáit. A góckereső eljárások szempontjából ez kiemelkedő jelentőséggel bír, hiszen a gócok keresése során a néhány száz méteres eltérések és a helyazonosítás egyéb bizonytalanságai már egy egészen más végeredményhez vezetnek. További előnyt jelenthet, hogy a földrajzilag egy helyen, de a nyilvántartás szempontjából különböző útszakaszokon (pl. kereszteződések, osztott pályás úttest különböző irányai, utak átépítése) történt balesetek a GPS által megadott koordináták szerint természetszerűleg egymáshoz közel lesznek, így a góckeresés szempontjából nincs szükség bonyolult és erőforrás igényes korrekciókra.

Hardver fejlesztések

A P-BAL program egyelőre csak tesztüzemben indult el, így nem volt lehetőség a tényleges gyakorlati munkához szükséges jó minőségű, szakmailag minden igényt kielégítő eszközök beszerzésére. Ennek megfelelően csak a piacon nagy számban, könnyen beszerezhető, olcsó PDA készülékek kerültek a fejlesztés látóterébe, ezek az alábbiak voltak:

Táblagépek mint fejlesztési irány

A már előzőleg említett okokból a PDA szegmens eltűnt a piacról, és helyére részben befurakodtak a mobiltelefonok (okostelefonok), azonban ezek nem tudják teljes egészében átvenni a PDAk hagyományos feladatait. Bár a processzor és a memória mérete már elegendő, azonban a kijelző mérete nagyon erős korlátot jelent, egy tipikus adatbeviteli alkalmazás nem képzelhető el mobiltelefon méretű eszközök segítségével (és ez a jövőben sem várható, hogy változni fog, bár a felbontás is lényeges, de egy kb 3’’os kijelző nyilván nem használható minden célra, amire általában egy 17’’os monitort szoktunk meg, a kijelző pedig nem növelhető tovább, hiszen a felhasználók elvárása, hogy maga a telefon apró maradjon). Emiatt egy új piaci szegmens nyílt, a táblagépeké (tablet pc).
Természetesen a tablet pc sem most jelent meg előszőr, már jópár évvel ezelőtt megjelentek az első próbálkozások, azok azonban inkább valamiféle billentyűzettől megfosztott notebookként működtek. Elterjedésük egyik nagy korlátja a hardver problémákon túl az operációs rendszer hiánya volt, ugyanis a hagyományos billentyűzet + egér irányításra tervezett operációs rendszerek (tipikusan Windows) nagyon nehézkesen kezelhetőek csak egy érintő felület segítségével. Az okostelefonokra megjelenő operációs rendszerek (iPhone OS, Android, Windows Phone) azonban már eleve egy gyors, érintésvezérelt képernyőt feltételeznek, minél kevesebb billentyűzethasználattal, így az itt kifejlesztett rendszerek már jól használhatóak a táblagépek számára is. Ez utóbbiak tehát nagyranőtt okostelefonként is felfoghatók, ahol a nagy méret nem hátrány, hanem éppenhogy kívánatos, és a nagyméretű kijelző alatt nagyobb teljesítményű hardver is helyet kaphat.

Szoftver fejlesztések – A GPS rendelkezésre állás növelése

A rendszer legkritikusabb pontja a helyazonosítás során elérhető pontosság, illetve rendelkezésre állás. Az utóbbi általában sokkal látványosabban jelenik meg, ugyanis a kezelő csak azt érzékeli, hogy a készülék esetenként hosszú percekig nem jeleníti meg a helyszín pontos koordinátáit. A rossz időjárási körülmények, illetve kedvezőtlen földrajzi viszonyok (környező hegyek, házak, illetve megadott időpillanatban a műholdak szerencsétlen elhelyezkedése) jelentősen tudják befolyásolni a készülék működését, amennyiben a vevő nem kap elég műholdról jelet, akkor a helyazonosítást egyáltalán nem, vagy csak nem elég pontosan tudja végrehajtani.

GPS pontosság növelése

Vannak azonban meglehetősen egyszerűen elvégezhető praktikák, amelyekkel a meglévő jelekből is lehet valamivel pontosabb eredményeket elérni. Ezek közül a legcélszerűbbnek a GPS átlagolás tűnik, amit más szakterületek illetve sportok (geocaching) már régóta használnak. Az alapötlet meglehetősen egyszerű, a GPS jel csak bizonyos pontosságot tud garantálni (ezt általában a GPS vevő közli is a kliens programmal, kb 5-20m közötti pontosság szokott lenni a megszokott), azonban nem csak egy pillanatnyi értéket tudunk kiolvasni, hanem hosszabb időtávon keresztül is tudjuk fogadni a jeleket.

Statisztikai adatlap kitöltése

A P-BAL program a statisztikai adatlap első oldalát tartalmazza csak, hiszen célja pusztán egy teszt volt, feltérképezni a technikai lehetőségeket. Mivel a rendszer a felhasználók szerint jól használható, célszerű lehet az egész baleseti adatlap felvétele, így azt már elég lenne csak a PDAban kitölteni, így a helyszínelők munkája jelentősen egyszerűsödne. A kitöltött adatlapot tetszőleges formátumba át lehet alakítani, így nem lenne a továbbiakban szükség további adatbevitelekre,  egy exportálás funkcióval azt automatikusan továbbítani lehetne más rendszerek felé (pl. KSH) vagy akár személyek felé (kitöltött baleseti adatlap továbbítása e-mailen). Ez egyrészt csökkentené a szükséges munkaórák számát, másrészt pedig a hibalehetőségek számát is.
A baleseti adatlap kitöltése során még mindig nagyon nagy százalékban jelennek meg a kezelői hibák, ezek visszaszorítása legalább annyira lényeges, mint a megfelelő eszközök kiválasztása. A teljes adatlap kitöltése során a program egyszerűen tudná ellenőrizni a leggyakoribb hiba okokat, és tudná figyelmeztetni a kezelőt ezek kijavítására (pl. hiányzó adatok, egymásnak ellentmondó adatok). A legtöbb ilyen hiba javítása a helyszínen még sokkal kisebb energiával megoldható, mintha jóval később, az adatbevitel vagy ellenőrzés során derülnek csak ki.
Amennyiben a teljes adatlap már a PDA-n előállna elektronikus formában, akkor lehetőség nyílna egy teljes egészében elektronikus rendszer kiépítésére, amely azonnali és első kézből való információcserét biztosítana a helyszínelőtől (PDA, P-BAL program), az ellenőrző, adatgyűjtő szervezeteken át egészen az adatfeldolgozó szervezetekig.