Az év első félévében az árutonna-kilométerben mért teljesítmény 5 százalékkal nőtt, miközben a szállított áruk tömege 7 százalékkal volt kevesebb az előző év azonos időszakához viszonyítva. A helyközi személyszállításban az utasforgalom és az utaskilométerben mért teljesítmény lényegében az elmúlt évihez hasonló nagyságrendet ért el. Budapest-Ferihegy repülőtér utasforgalma stagnált, 3,6 millió fő volt.

Áruszállítás

Az első félévben a szállított áruk tömege - 130 millió tonna - 7 százalékkal alacsonyabb volt, mint 2009 azonos időszakában. A változás egyfelől a vasúti (6 százalék), a csővezetékes (10 százalék) és a belvízi (26 százalék) szállítás növekedésének, másfelől a közúti szállítás 12 százalékos csökkenésének az eredője. Az árutömeg hét tizedét közúton, 17 százalékát vasúton szállították; belföldi viszonylatban e két alágazat részesedése még meghatározóbb (együttesen 95 százalék) - a csővezetékes, a belvízi és a légi szállítás nemzetközi jellegéből adódóan.
Az árutonna-kilométerben mért teljesítmény - 25 milliárd árutonna-kilométer - 5 százalékkal emelkedett. A vasúti, a csővezetékes és a belvízi szállítás teljesítménye 20, 12, illetve 32 százalékkal nőtt, miközben a közúti szállításé 1 százalékkal csökkent. Az áruszállítási összteljesítményből a közúti 67, a vasúti 17, a csővezetékes 11, míg a belvízi szállítás 4 százalékkal részesedett. A nemzetközi áruszállítás volumene 14, az árutonna-kilométerben mért teljesítménye 9 százalékkal nőtt. A belföldi áruszállítás volumene közel hatodával, teljesítménye 6 százalékkal csökkent.
A közúti áruszállítás 12 százalékos volumencsökkenése a belföldi szállítás visszaesésének a következménye. Nemzetközi viszonylatban 8 százalékkal nagyobb tömegű árut szállítottak az első félévben, mint 2009 azonos időszakában, de a belföldi szállítás visszaesését ez sem tudta kompenzálni. Volumenében a nemzetközi áruszállítás nem jelentős, az áruk tömegének mindössze 15 százaléka lépi át az országhatárt.
Belföldi viszonylatban az árutonna-kilométerben mért teljesítmény 7 százalékkal csökkent, nemzetközi relációban ezzel szemben 3 százalékos növekedés mutatkozott. Kevesebb árut szállítottak nagyobb távolságra, megnőtt az átlagos szállítási távolság, ugyanakkor csökkent az üresen megtett út aránya. Az árutonna-kilométerben mért összteljesítmény előző évivel közel azonos szintje a szállítási ágazatba sorolt szervezetek mérsékelt teljesítményének tudható be (-2 százalék), míg az egyéb ágazatokban tevékenykedő cégek teljesítménye 4 százalékkal növekedett. Az összteljesítmény stagnálásában a 3,5 tonnánál nagyobb teherbírású gépjárműállomány teljesítményében bekövetkezett 7 százalékos csökkenés is szerepet játszik.
A vasúti áruszállítás volumene 6 százalékkal, árutonna-kilométerben mért teljesítménye jelentősen, ötödével nőtt a bázisidőszakhoz képest. A volumenben (tonnában) mért teljesítmény a nemzetközi viszonylatban lényegesen nagyobb, mint a belföldiben. A belföldön szállított árumennyiség - a második negyedév gyengébb teljesítménye következtében - 14 százalékkal csökkent, míg nemzetközi viszonylatban ugyanezen negyedévben mért kiemelkedően jó teljesítménynek köszönhetően 15 százalékkal nőtt. Árutonna-kilométerben mérve a teljesítmény mindkét relációban meghaladta a bázisévit, de a nemzetközi szállítás növekedése itt is jelentősebb (23 százalék). Az első hat hónapban a magyarokon kívül három szlovák, egy német és egy osztrák vasúttársaság rendelkezik árutovábbítási engedéllyel a vasúti áruszállítási piacon. Szállítási tevékenységet a külföldiek közül két vasúttársaság jelentett. Az első félévben sem a tonna, sem az árutonna-kilométerben mért teljesítményük nem számottevő, alig haladja meg az összteljesítmény 1 százalékát.
A belvízi áruforgalom volumene bő negyedével, az árutonna-kilométerben kifejezett teljesítménye 32 százalékkal nőtt az elmúlt év azonos időszakához képest, s ezzel kezdi megközelíteni a válság előtti szintet. 2008 első félévében 1163 millió árutonna-kilométer, míg 2010 első felében 1110 millió árutonnakilométer volt a teljesítménye. A javulás nagyrészt a dunai tranzitforgalom élénkülésének köszönhető.
A belvízi áruszállításban a magyar lobogó alatt hajózó járművek részesedése az összes szállított áruból 11 százalék, az összteljesítményből 9 százalék volt. A Duna magyarországi szakaszán ennél magasabb a részesedése az ukrán (25 százalék), a román (17 százalék) és a német (16 százalék) hajók teljesítményének. Az összes teljesítmény 55 százaléka átmenő forgalom, majd harmada export, 13 százaléka import, mindössze 2 ezreléket tesz ki a belföldi forgalom. A légi áruszállításban Budapest-Ferihegy repülőtér összes áruforgalma 31,4 ezer tonna volt, 29 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

Személyszállítás

A helyközi személyszállítás naturális mutatókban mérhető teljesítménye (utas és utaskilométer) nem változott az előző év azonos időszakához képest. A belföldi távolsági személyszállítás terén - a szállított utasok számát tekintve - az autóbuszforgalom súlya a meghatározó: 79 százalék. A nemzetközi szállításban 55 százalékos részesedésével a légi közlekedésé a vezető szerep, az autóbusz 22 százalékos, a vasút 23 százalékos hányadot képvisel. Az idén az áruszállításhoz hasonlóan megnyílt a vasúti pálya az országon kívüli személyszállító vasúttársaságok előtt is. A külföldi vasúttársaságok az első félévben még nem éltek ezzel a lehetőséggel.
Budapest-Ferihegy repülőtér 64 országgal lebonyolított utasforgalma 3,6 millió fő volt, annyi mint a bázisidőszakban. Az izlandi vulkánkitörés miatti áprilisi visszaesést a május-júniusi emelkedés nem tudta kompenzálni. Ezt az utasforgalmat összesen 49,3 ezer, az előző évinél 7 százalékkal kevesebb járattal realizálta. Ötszázezer fő feletti légi forgalmat Németország, négyszázezret meghaladót az Egyesült Királyság, több mint kétszázezret Olaszország és Franciaország viszonylatában regisztráltak.
A legnagyobb forgalmat lebonyolító légitársaságok a MALÉV, a Wizz Air, a Lufthansa, az EasyJet, a Swiss és a British Airways. Nem menetrend szerinti forgalmat 57 ország relációjában bonyolított le Budapest-Ferihegy.
A helyi személyszállítás utasszáma és az utaskilométerben mért teljesítménye is 7 százalékkal csökkent az előző évihez képest. A legmagasabb - az utasszámot tekintve 56 százalékos, az utaskilométert figyelembe véve 60 százalékos - részaránya az autóbusz-közlekedésnek volt. Az autóbuszon utazók 46 százaléka a budapesti szolgáltatást vette igénybe. A fővárosban a közösségi közlekedést használók 40 százaléka autóbuszon, 29 százaléka villamoson és 22 százaléka metrón utazott.