A kerékpáros balesetek természetét elemezve az állapítható meg, hogy 2009-ben leggyakrabban keresztező irányban haladó járművek ütköztek (40,3 %), de az azonos irányban haladó jármű ütközések száma is viszonylag magas (11,8 %). Megcsúszás, farolás és az útpályán történő felborulás 208 alkalommal szerepelt baleseti okként (11,3 %), míg pályaelhagyás miatt az összes kerékpáros baleset 7,4 %-a végződött személyi sérüléssel.

 6. ábra: A kerékpáros balesetek természete 2009-ben

Tanulságos, hogy a kerékpáros balesetek abszolút többsége lakott területen belüli utakon történik. Az elmúlt évben az összes kerékpáros baleset 88,4 %-a következett be lakott területen kívül, a lakott területen belüli balesetek aránya ennek megfelelően 11,6 %. A hivatalos statisztikai adatok szerint a 2009. évi 3.490 kerékpáros balesetből 3.085 lakott területen kívüli, 405 pedig lakott területen belüli útszakaszon történt.
Amennyiben a kerékpárosokat érintő balesetek területi (régiós, ill. megyei) megoszlását vizsgáljuk, az állapítható meg, hogy a Közép-Magyarország régió (ezen belül különösen a főváros) mellett a két alföldi régió területén fordult elő legnagyobb számban személysérüléses kerékpáros baleset.

7. ábra (jobbra): A kerékpáros balesetek okai 2009-ben

Az Észak-Alföld és Dél-Alföld régió területén a balesetek átlag feletti gyakoriságának hátterében minden bizonnyal a kerékpározás elterjedtsége, valamint a kétkerekű járműnek a mindennapi életben megjelenő fokozottabb szerepe is áll. A síkvidékekkel szemben ugyanakkor a legkevesebb kerékpáros balesetet a hegyekben gazdag Észak-Magyarország régió területén regisztrálták.
A kerékpáros balesetek „fő szezonja" általában áprilisban kezdődik, s októberig tart. Ezt az időszakot természetesen az aktuális időjárás befolyásolhatja - növelheti, vagy éppen csökkentheti.

 8. ábra (balra): A kerékpáros balesetek havi megoszlása 2009-ben

A 2009. évi adatok alapján az áprilistól októberig tartó időszakban a kerékpáros balesetek száma mindvégig meghaladta a havi 300-at, azaz átlagosan számítva a napi 10-et.
Különösen magas a kerékpáros balesetek száma a nyári hónapokban. A június, július és augusztus hónapokban regisztrált összesen 1.168 baleset az összes kerékpáros baleset egyharmadát (33,5 %-át) teszi ki.

A kerékpáros balesetek alakulása 2010. első negyedévében

Az elemzés végén következzen egy rövid helyzetelemzés arról, mit mutatnak az első negyedéves adatok a kerékpáros balesetek számának alakulását illetően.
Sajnos az előzetes statisztikai adatgyűjtés jelenlegi rendszere nem teszi lehetővé olyan részletesebb jellegű adatok elemzését, mint az előzőleg az éves adatok ismeretében már megtörtént.
A balesetet követő 24 órás helyzetképet tükröző előzetes adatok mindössze a kerékpárosokat érintő, valamint az általuk okozott balesetekkel kapcsolatban nyújtanak információt, míg a balesetben meghalt kerékpárosok száma az ORFK Központi Főügyelet napi tájékoztató kisjelentéseiből gyűjthető ki.

9. ábra (balra): A kerékpárosokat érintő összes, valamint a kerékpárosok által okozott személysérüléses közúti balesetek száma a 2006-2010. évek első negyedévében

A táblázat adatai az utóbbi öt év első negyedéveiben hullámzó trendben mutatják be a kerékpáros balesetek alakulását. Ennek oka, hogy a kerékpározás - különösen az első negyedévben - nagymértékben függ az időjárás alakulásától. A hidegebb téli időszakban kevesebb kerékpáros ül nyeregbe, míg az enyhe tél - mely pl. a 2008. évet jellemezte - általában több kerékpáros balesettel jár.
2010. első negyedéve összességében véve kifejezetten kellemetlen, hideg, csapadékban gazdag és szeles időjárást hozott a kerékpárosok számára, így nem meglepő, hogy idén januártól márciusig kevesebb kerékpáros baleset történt, mint a korábbi években. A statisztikai adatok alapján 2010. első negyedévében elenyésző, mintegy 1,3 %-os csökkenés mérhető a kerékpárosokat érintő személysérüléses balesetek számában 2006. első három havához képest, míg a kerékpárosok által okozott balesetek száma kis mértékben, 3,3 %-kal nőtt.
A közúti balesetben meghalt személyek száma ugyan 16 főről 13 főre csökkent 2006. első negyedévéhez képest, de ez - a vizsgált időszak rövidsége, az adatok „előzetes" volta, s a kerékpározás erősen időjárásfüggő jellege miatt - mélyebb következtetések levonását nem teszi lehetővé.

10. ábra: Közúti balesetben meghalt kerékpárosok számának alakulása 2006-2010. első negyedévében (* az ORFK Központi Főügyeleti napi jelentései alapján)

Befejezés

Az év eddig eltelt időszakának előzetes baleseti statisztikai adatai alapján a KRESZ 2010. január 01-én hatályba lépett módosításainak a kerékpáros közlekedés biztonságára gyakorolt hatását értékelni még nem lehet. Kizárólag az években mérhető, hosszabb időszak adatai szolgálhatnak alapul az olyan elemzések elvégzésére, melyek a realitás talaján állnak, s hűen érzékeltetik a különböző beavatkozások következményeit, hatásait.
A kerékpáros közlekedés biztonságának az elmúlt öt évben tapasztalt, statisztikai adatokkal alátámasztott, az átlagos trendtől eltérő (attól kedvezőtlenebb) alakulása ugyanakkor mindenképpen szükségessé teszi a kérdéskör folyamatos figyelemmel kísérését, s mielőbbi intézkedések meghozatalát.
A kerékpáros közlekedésbiztonság biztonságának javítása megkívánja, hogy a kérdéskör része legyen az aktuális hazai közlekedésbiztonsági programoknak, a közúti közlekedésre nevelésnek, a prevenciónak, a jogalkotásnak, az infrastrukturális fejlesztéseknek, de a közúti ellenőrzési gyakorlatban is az eddigieknél fokozottabb, s nem utolsó sorban szigorúbb fellépés indokolt annak érdekében, hogy a kétkerekű járművek hajtói - s az általuk veszélyeztetett közlekedők - nagyobb biztonságban közlekedhessenek. Természetesen mindehhez a kerékpárosok megfelelő hozzáállása, jogkövető magatartása elengedhetetlen.

Gégény István