2010. június 22-én jelent meg az ETSC (Európai Közúti Biztonsági Tanács) „4th Road Safety PIN Report" című jelentése, mely az Európai Unió közúti közlekedésbiztonsági helyzetének alakulását értékeli a 2009. évi adatok ismeretében. A sorban immár a negyedik „PIN Report" (ugyanis az ETSC 2006-ban kezdte meg az uniós éves értékelő jelentések elkészítését) egyrészt a 2009. évi folyamatokat ismerteti, másrészt az unió közúti közlekedésbiztonságának alakulását elemzi a 2001. évhez, azaz az EU „Fehér Könyv" kiadásának bázisévéhez képest.
A híressé vált „Fehér Könyv"-ben az EU Bizottság 2001-ben azt a célt fogalmazta meg, hogy az évtized végére - azaz 2010. december 31-re - 50 %-kal csökkenjen a közúti balesetek halálos áldozatainak a száma az Európai Unió területén. Az ETSC legfrissebb értékelése megállapítja, hogy 2009-ben 34.856 fő vesztette életét az Európai Uniót képező 27 tagállam közútjain, 36 %-kal kevesebb, mint 2001-ben (akkor 54.374 áldozatot regisztráltak). Ez a csökkenés kétség kívül jelentősnek tekinthető, ugyanakkor mégsem elégséges ahhoz, hogy 2010. év végére kitűzött közösségi cél teljesüljön.

A 2009. év rekordesztendőnek számít a Fehér Könyv történetében, hiszen egyetlen év alatt - azaz 2008-hoz képest - 11 %-kal csökkent a közutakon meghaltak száma az EU-ban. Ilyen mértékű csökkenés a korábbi évek egyikében sem történt.
Ebben az eredményben kimagasló szerepet játszottak a Közép-és Kelet európai tagállamok, hiszen Szlovákia 36 %-kal, Litvánia 26 %-kal, Dánia 25 %-kal, Észtország pedig 24 %-kal szorította vissza a közúti tragédiák számát.
Magyarország az ugyancsak jelentősnek számító, mintegy 17 %-os eredménnyel a nyolcadik az elmúlt évben legjobban teljesítő uniós tagállamok sorában.

1. ábra: A közúti balesetben meghalt személyek számának alakulása 2001. és 2009. között.

A „Fehér Könyv" időszakos értékelése - azaz a 2001. és a 2009. évi adatok összevetése - alapján az elmúlt 9 évben a közúti tragédiák áldozatainak számát legnagyobb mértékben Lettországban (54 %), Spanyolországban (52 %), Portugáliában és Észtországban (50-50 %) sikerült csökkenteni, de az 50 %-os cél közelében van Franciaország és Litvánia is, egyaránt 48 %-os teljesítéssel. Ezzel az „Európai Közlekedésbiztonsági Liga" jelenlegi első helyezettjének Lettország tekinthető.

Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az előzőekben felsorolt, legjobban teljesítő országokban a közúti közlekedésbiztonság helyzete néhány éve még jóval alatta volt (s esetenként ma is van) az Európai Unió átlagának, tehát „volt miből" javulni. Erre jó példa a jelenlegi listavezető Lettország, ahol az elért sikerek ellenére az egymillió lakosra jutó halálesetek száma még mindig másfélszerese az EU átlagának (70 helyett 112 halott/millió lakos), s csaknem háromszorosa a Svédországban regisztráltnak (ott 39 ez az érték).

Az egyes uniós tagállamokban tapasztalható, a közutak biztonságával kapcsolatos állapotok országonként jelentős eltérést mutatnak.
Általánosságban igaz, hogy a régebbi EU tagállamok útjain biztonságosabban lehet autózni, mint a 2004. óta csatlakozott országokban. Ezt támasztja alá az az összeállítás is, mely az egymillió lakosra vetített közúti halottak számát mutatja be meghatározott EU csoportonként, ill. egyes tagállamonként.
Az egymillió lakosra jutó közúti áldozatok számának uniós átlaga 2009-ben 70 fő/millió lakos volt a 27 tagállam (EU 27-ek) vonatkozásában, míg a régebbi tagállamok (EU 15-ök) esetében ez mindössze 59 fő/millió lakos volt.

2. ábra: Egymillió lakosra vetített közúti áldozatok száma országonként 2009-ben

Az egymillió lakosra jutó baleseti áldozatszám tekintetében 39 fő közúti halott/millió lakos értékkel Svédország számít a legbiztonságosabb uniós országnak (az Egyesült Királyság és Hollandia előtt), míg a szomszédos Romániában a legnagyobb az esélye annak, hogy egy közlekedő közúti áldozattá válik - itt ugyanis 130 ez az érték, azaz több, mint háromszorosa a Svédországban mértnek.
(Csak rövid megjegyzés, hogy a másik „objektív" mérési szempont alapján, azaz az egymillió vezetett járműkilométerre jutó baleseti áldozatok vonatkozásában is Svédország a jelenlegi uniós listavezető.)

Magyarország a halálos áldozatok számának 2001. óta mért mintegy 34 %-os csökkentésével az EU tagállamok átlagához közelít (mely a már említettek szerint 36 % volt 2009-ben).

Jelenleg két olyan tagállam van, ahol 2001. óta a közúti balesetben meghalt személyek számát nem sikerült csökkenteni, sőt a 2009. évi adatok továbbra is áldozatszám növekedést mutatnak. Romániában a Fehér Könyv báziséve óta 14 %-kal, míg a legkisebb tagállamban, Máltán 31 %-kal (!) nőtt a közúti áldozatok száma 2001. óta.

Máltáról ugyanakkor megjegyzendő, hogy kis lélekszámú tagállam (lakosainak száma mintegy 410.000 fő) , s mint ilyen, a halálos áldozatok számában a legkisebb pozitívum is több %-os növekedést generál. Ezt jelzi, hogy 2001-ben 16-an, míg 2009-ben mindössze 5 fővel többen, azaz 21-en vesztették életüket szigetország közútjain.
Könnyen elképzelhető, milyen %-os mértékű növekedés lenne akkor, ha éppen két zsúfolt autóbusz ütközne egymással Máltán úgy, hogy a baleset halálos áldozatokat követel.

Összegzésképpen megállapítható, hogy a legfrissebb uniós baleseti statisztikai adatok alapján az EU „Fehér Könyv"-ében kitűzött cél - a halálos áldozatok számának felére csökkentése 2010. végéig - igen nagy valószínűséggel nem teljesül. A 2009. december 31-ig mért 36 %-os teljesítmény ugyanakkor korántsem lebecsülendő, hiszen a különböző beavatkozások által csak az elmúlt esztendőben mintegy 19.500 fő életét sikerült megmenteni az EU-27-ek területén 2001-hez képest!

A „Fehér Könyv" példaértékűnek számít a közlekedésbiztonság javítására irányuló törekvések sorában. Ennek oka, hogy a történelemben először valósult meg átfogó jellegű, országok egész sorát érintő közlekedésbiztonsági program, elsőként tűzött ki ilyen dokumentum „mennyiségi" célokat, melyekhez a különböző közösségi és állami intézkedések, ill. beavatkozások könnyebben társíthatók, s vitathatatlan szerepe van abban is, hogy az uniós tagállamokat saját nemzeti közlekedésbiztonsági programjaik megalkotására ösztönözte, s ehhez jelentős segítséget is nyújtott.
Végezetül a „Fehér Könyv" folyamatai szolgáltatták az alapot a következő évtized közösségi közlekedésbiztonsági programjához, melyet az EU Bizottság 2010. július 20-án fogadott el.

Gégény István
ORFK-OBB