A kerékpáros közlekedésről általában

A kerékpár világszerte egyre nagyobb szerepet játszik a közúti közlekedésben. A Távol-Keleten, valamint a fejlődő országok jelentős részében a közlekedést kerékpár nélkül elképzelni nem lehet - erről árulkodnak azok a képanyagok, melyek a kerékpárok százaitól, ill. ezreitől zsúfolt belvárosi utakat ábrázolják -, de a kerékpározás népszerűsége Európában is töretlen. Három részes sorozatunknak most az első részét olvashatják.

A hagyományosan kerékpáros nemzetnek tartott EU tagállamok mellett (Hollandia, Dánia) már az olyan országokban is folyamatosan tért hódít a „drótszamár", ahol az korábban kevésbé volt jellemző. Ebbe a körbe tartozik Magyarország is. A népszerűség oka egyértelmű: a kerékpár nem csak olcsó, hanem környezetbarát, viszonylag gyors, s nem utolsó sorban divatos közlekedési eszközzé vált.

Egy kis kerékpár történelem

Kevesen tudják, hogy a mai értelemben vett kerékpározás gyökerei mindössze a XIX. század elejére vezethető vissza.
Az 1817-es esztendőben Karl von Drais német erdész megkonstruálta első, fából készült, két lábbal hajtott, első kormánnyal ellátott járművét, mely rövid- és középtávon gyorsabbnak bizonyult a lóvontatású postakocsinál. Ám a jármű mégsem erről a képességéről, hanem „futógép" gúnynevéről híresült el. Bő két évtized elteltével, 1839-ben az angol Kirkpatrick Macmillan pedálhajtással tökéletesítette a kerékpárt.
A kerékpározás klasszikusának számító, fényképekről mindenki által ismert, elől szokatlanul nagy  kerékkel rendelkező, lánc nélküli taposópedállal hajtott „velocipéd" első ízben 1861-ben jelent meg, de hivatalos bemutatójára csak az 1867. évi párizsi világkiállításon került sor. A francia Pierre Michaux által feltalált, részben acélból készült velocipéd indította el igazán sikeres útjára a kerékpárt, mely a szabadidős tevékenység mellett immár a sportban is nagy népszerűségnek örvendett.

Ezt követően felgyorsultak az események. 1885-ben megjelent a biztonsági kerékpár és a lánchajtás, három évvel később a brit Dunlop feltalálta a pneumatikus gumiabroncsot, s ez a két találmány a kerékpározás olyan robbanásszerű elterjedéséhez vezetett, amit a szakirodalom „kerékpáros aranykor"-nak nevez.
A XX. század utolsó harmadában számos új kerékpártípus jelent meg. A 70-es években híresült el a Mountain Bike és a BMX, a 90-es évek az ún. „fotelbringák" divatját hozta, míg napjainkban a kerékpáros utánfutók váltak keresett cikkekké - érthető módon.

Napjainkban - becslések szerint - közel egymilliárd kerékpárt használnak világszerte közlekedésre, szállítási, szabadidős, ill. sportcélokra. A kerékpárút hálózat a legtöbb országban folyamatosan bővül, s ismert az Európai Kerékpárszövetség azon törekvése, mely szerint kontinensünk országainak kerékpárútjait - a közúti és vasúti transzeurópai közlekedési hálózatok rendszeréhez hasonlóan - az ún. „EuroVelo" hálózat kontinentális szinten is összekösse.

A kerékpározás és Magyarország

Magyarországon kerékpározás ismét nagy népszerűségnek örvend. Annak ellenére, hogy a 60-as és a 80-as évek között a városokban a kerékpározási hajlandóság érezhetően visszaesett, s a rendszerváltást követő autó-beszerzési láz sem a kétkerekűek népszerűsödését eredményezte, az ezredfordulóra normalizálódott a helyzet. A kerékpározás jelentős előretörését jelzi, hogy a kereskedelmi adatok szerint 2001. és 2003. között az évente eladott kerékpárok száma elérte a 300.000 darabot!
Hazánkban egyre többen járnak kerékpárral munkába. Ez a trend immár nem csak vidékre jellemző, ahol a tömegközlekedés helyenként nem nyújt kielégítő megoldást a mindennapi közlekedésre, hanem Budapesten és más városokban is. A munkába járás mellett a kerékpározás leginkább a szabadidős tevékenyégen belül éli a reneszánszát. A folyamatosan bővülő kerékpárút hálózaton egyre többen kétkerekűznek, egész családok, baráti közösségek pattannak nyeregbe a hétvégeken, s a több napos kerékpártúrák szervezése ma már mindennapos.  A Balaton, vagy a Fertő-tó megkerülése igazi nyári kalandnak számít, különösen a fiatalok és a középkorúak körében.
Kerékpározásra ösztönöznek a különböző szabadidős programok és internetes portálok, az egészséges életmódra ösztönző kiadványok, a turistaközpontok körzetében található plakátok és egyéb reklámfelületek, de már kormányzat által támogatott kampány is szorgalmazta a két keréken közlekedést. Utóbbi sikerét jelzi, hogy a 2007. évben megindított „Bringázz a munkába!" megnevezésű kampányban 2009. őszén mintegy 11.000 fő vett részt, s 800 különböző szervezet is csatlakozott a céges versenyhez.

Az elmúlt évtizedben a magyarországi kerékpárút-hálózat jelentős mértékben fejlődött, köszönhetően a kerékpározás elterjedésének, továbbá azoknak felismeréseknek és támogatásoknak, mely az infrastruktúra kialakításához elengedhetetlenek voltak.
Jelenleg mintegy 2.400 km kerékpárút van Magyarországon (2008. év végi adat), melyből mintegy 500 kilométer tekinthető „klasszikus", azaz más közlekedői csoportoktól elkülönített kerékpárútnak. A biztonság oldaláról nézve kizárólag ez utóbbi számít tökéletes megoldásnak, hiszen a zárt pálya nyújtja a legnagyobb biztonságot a kerékpárral közlekedőknek.

A kerékpárutak fejlesztése - a financiális háttér függvényében - minden bizonnyal a jövőben is folytatódni fog. A „Kerékpáros Magyarország Program" keretében 2013-ra megduplázódhat a hazai kerékpárutak hossza, egyes becslések szerint akár az ennél nagyobb fejlődés sem kizárt. A kerékpáros közlekedés országos részaránya így a várakozások szerint akár a 10 százalékot is elérheti. Mindezek az adatok a kerékpáros közlekedés további térnyerését jelzik, mellyel sajnos a közlekedési kockázat növekedése is jár.

A kerékpározás városi közlekedésben való elterjedésének számos oka van. Elsőként emelhető ki, hogy a gyaloglást leszámítva a legolcsóbb közlekedési mód, mely mindössze néhány tízezer forintos befektetést igényel, viszont évekre szóló megoldást nyújthat a kellemesebb, csapadékmentes napokban. A napjainkra jellemző zsúfolt, a gépjármű közlekedést jelentősen lelassító belvárosi, ill. belterületi utak, a tömegközlekedés meglévő hiányosságai, a bővülő kerékpárút-hálózat, valamint az újabb és divatosabb kerékpár modellek megjelenése egyre a inkább két keréken közlekedésnek kedvez.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fővárosban főleg a fiatalabb korosztály közlekedik kerékpárral, míg vidéken a korosztályok között már megosztottabb a helyzet. Az idősebb korosztályok képviselői a kerékpárt főleg a munkába járáshoz, ill. a napi kisebb bevásárlásokhoz használják. Az előzőekben leírtakra tekintettel nem véletlen, hogy a 2010. január 1-jén hatályba lépett KRESZ módosítás számos pontja a kerékpáros közlekedés szabályozásával kapcsolatos.

Gégény István