A balatoni, a velencei-tavi, a Tisza-tavi és a Fertő tavi viharjelző rendszert Tollár Tibor, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) dandártábornoka pénteken indította be ünnepélyes keretek között, a Siófok katamarán fedélzetén, a Biztonságban Magyarország tavain elnevezésű sajtótájékoztatón. Cikksorozatunkban először Urbán György, a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) elnökének „A hajózás megújuló hatósági felügyelete" címmel tartott előadását ismertetjük.

(A képen balról: Schváb Zoltán, Dobai Sándor, az RSOE elnöke, Tollár Tibor, és Urbán György.) A viharjelző rendszerek működtetése az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) tájékoztatása alapján történik, amely a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányságnak, az OKF fődiszpécserének és a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület (RSOE), valamint a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata által működtetett Zánka központú vízimentő bázisnak nyújt rendszeres meteorológiai tájékoztatást.
A tájékoztatón előadást tartott Tollár Tibor dandártábornok, a BM OKF gazdasági főigazgató helyettese, "Viharjelző rendszerek működtetése és fejlesztése a Balatonon, Velencei-tavon, Fertő-tavon és Tisza-tavon" címmel.
A tájékoztatón felszólalt még Bóka István, országgyűlési képviselő, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke, "A Balaton Fejlesztési Tanács fejlesztési feladatai a balatoni régióban" címmel.
"A rendőrség feladatai tavaink biztonságának fokozásáért, vízi balesetek statisztikája 2010" témában Óberling József, rendőr ezredes, az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője, az ORFK-OBB ügyvezető elnöke tartott előadást.
Schváb Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára, a "Vízi közlekedéspolitika, hatósági ellenőrzés, hajózási hatóságok tavainkon" témáról beszélt.
Dunkel Zoltán, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke "Az OMSZ feladatai, vihar előrejelzések kiadása" címmel tartott előadást.

„A hajózás megújuló hatósági felügyelete" címmel tartott előadást.

Cikksorozatunkban először az NKH elnökének előadását ismertetjük. Bevezetőjében a hajózás tényadatait részletezte. E szerint az NKH 19.830 kishajó, 400 kereskedelmi hajó és uszály, 120 személyszállító nagyhajó, 270 úszó munkagép, 200 kikötő, 65 komp- és révátkelőhely, 70.000 fő hajózási képesítéssel rendelkező személy, 1.500 folyamkilométer víziút, és 1.827.000 tonna áruszállítás (2009) hatósági felügyeletét látja el.
A magyarországi hajózási infrastruktúrát 1500 km hosszú víziút, mintegy 200 kikötő, valamint 65 komp és révátkelés jellemzi. Hajózási képesítéssel rendelkező személyek száma a Hajózási Információs Rendszer (HIR) nyilvántartása szerint 70 000 fő. A magyar hajólajstrom szerinti vízijármű állomány mintegy 20.000 kishajó és 400 nagyhajó, 270 úszó munkagép alkotja. A hajózási hatóság feladata ezen személyi, infrastrukturális és vízijármű állomány jogszerű működésének biztosítása. Ezt a feladatot 2010-ben 37 fővel működő állomány biztosította.
Kiemelte, hogy mivel jelenleg nincs tengeri hajó a magyar lajstromban, és a közel 250 főnyi magyar tengerész külföldi lobogók alatt dolgozik, nem meglepő, hogy a tengerhajózás jogszabályi hátterének követésére nincs elegendő személyi és tárgyi feltétel biztosítva. A maradék kapacitást leköti a belvízi hajózás EU-n, Duna Bizottsági és Rajna Bizottsági szervezetein keresztül érkező jogszabályok követése.
Tavaly az NKH mintegy 13 ezer hatósági eljárást végzett el. Ezen belül 2.700 úszólétesítmények üzembe-helyezése, szemléje, 3300 lajstromozás, 5.000 vitorlás és kisgéphajó vezetői vizsga, 1.200 vitorlás és kisgéphajó időszakos szemle, 300 hajózási létesítményekre vonatkozó eljárás, valamint 500 hajózási és hajózási tevékenységi engedély kiadása alkotta.
A jogszabályi háttérrel kapcsolatban az NKH elnöke elmondta, hogy a tengerhajózásban a nemzetközi szabályozás követése problémát okoz, míg a belvízi hajózásban a hazai jogi szabályozás az EU és a többi nemzetközi trendeket követi.
Az NKH hajózási hatásköre kiterjed a hajók személyzetének (belvízi és tengeri), valamint hajózási üzemeltetési vezetőknek a vizsgáztatására, hajózási képzések engedélyezésére, hajós szolgálati idők igazolására, képesítő okmányok nyilvántartására, kiadására. Az úszólétesítmények és berendezéseik terv- és típusjóváhagyására, üzemképességet igazoló okmányok kiadására; úszólétesítmények időszakos üzemképességi vizsgálatára; lajstromozására, köbözési eljárására. Ezek mellet az NKH feladata még a kikötők és más hajózási létesítmények (sólyapályák, vízi sportpályák) engedélyezése, ellenőrzése, építésfelügyelete, a hajózási engedélyek, vízi rendezvények, vízi munkák engedélyezése, hajózási zárlatok illetve korlátozások elrendelése; üzemeltetési engedélyek kiadása korlátozott vízterületre.
Urbán György kifejtette, hogy az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal olyan vízterületek közelében, ahol a vízi-közlekedés szerepe hangsúlyos Hajózási Hatósági Szolgálati és Ellenőrzési pontokat működtet. Ezeken a helyeken a térségben felmerülő vízi-közlekedési problémákat gyorsabban, a helyszín közelében lehet megoldani illetve lehet reagálni rájuk. Ezek a pontok a Duna viszonylatában Komárom, Mohács és Budapest mint a hatóság központja, a Tisza viszonylatában Tokaj és Szeged valamint a Balaton térségében Siófok.
Az NKH hatósági feladatai: a korszerű szabályozás, a túlszabályozottság megszüntetése a képzésben, valamint új intézményi struktúra kialakítása. Megfogalmazta az NKH hajózással kapcsolatos stratégiai céljait. Ezek a szakszerűség, jogszerűség, a hitelesség, a szakmai ismeretfejlesztés, a hatósági eljárások átláthatósága, a közhitelesség, ellenőrizhetőség, és a szolgáltató képesség.
Véleménye szerint a hajózási képesítési rendelet nehezen követhető és túlszabályozott. Szükséges lenne a tengeri és a belvízi képesítések szétválasztására. Problémának nevezte, hogy a tengeri kedvtelési célú hajózásban egyre többen Horvátországban szereznek „24 óra alatt" képesítést, így kerülve el a megalapozott ismereteket nyújtó hazai képzési és vizsgáztatási előírásokat.
Szólt még a Vízi Közlekedésbiztonsági Akcióprogramról, amelyben nem a balesetek utólagos vizsgálata, hanem megelőzése a cél.
Az NKH tervei között szerepel az okmánykorszerűsítés, az ellenőrzések és a jogalkotás hatékonyságának növelése, az egyszerűsített nyilvántartás bevezetése, és a korszerű képzés kialakítása.
Az NKH hajózási szakemberei évi három alkalommal részt vesznek a Dunai Vízirendészettel közösen - egy hétig tartó - ellenőrzési akcióban. Megállapodás alapján, a Tiszán és a Balatonon is közös ellenőrzést végeznek a helyi vízirendészetekkel. Ezek mellett közös ellenőrzéseket hajtanak végre a Dunán az Aquapollal. Urbán György sajnálatát fejezte ki, hogy az ellenőrzésre fordítható jelenlegi kapacitás nagyon kicsi.

Strbik László