Reméljük, kezd hagyománnyá válni a motoros szakoktatók szakmai megmérettetése, amelynek immár második alkalommal a Pomázi Kirendeltség adott otthont Wagensommer József kirendeltség vezető és Kaló Krisztián, a Motocriss Autós-Motoros iskola közös szervezésében, és amelyen szerkesztőségünk munkatársa is saját motorkerékpárjával ugyan, de csupán megfigyelői és tudósítói minőségben részt vett.  Az esős, de nem túl hűvös májusi napon az időjárás a verseny résztvevőinek kedvezett, ugyanis a verseny megkezdése előtt az eső elállt, és a teljes rendezvény alatt a nap is kisütött.

Május 14-én az NKH KMRI Pomázi Kirendeltsége második alkalommal adott otthont, illetve szervezte meg - a Motocriss Autós-Motoros Iskolával közösen - a motoros szakoktatók regionális vetélkedőjét. A benevezett versenyzőknél - talán az esős időjárás miatt - azért kevesebben, összesen kilenc versenyző jött el, bár az is igaz, hogy néhány jelen volt motoros oktató a versengésben nem vehetett részt, mert a pályát már jól ismerte (annak kialakításában részt vett), így ők a verseny rendezésében, lebonyolításában, a feladatok végrehajtásánál és az értékelésénél segédkeztek.
Ugyancsak „társadalmi munkában" részt vett a verseny irányításában és értékelésben Berecz Tibor, a KMRI vizsgabiztosa is. A verseny - az „ünnepélyes", de azért „családias" megnyitó után - elméleti tesztlap kitöltésével kezdődött, amelyet Kaló Krisztián állított össze. A kérdések nagyon praktikusak voltak. Nem beugratóak, több kérdés a KRESZ legújabb változásaival volt kapcsolatos, és némelyikük azért egy kicsit nehezebb volt, mint amit a járművezető- jelölteknek a SZEV-es vizsgán ki kell tölteniük. A gyakorlati feladatok megtervezésében is volt „fejlődés" az I. Vetélkedő gyakorlati feladataihoz képest (Autóvezető 2009/6. szám, 39-40. oldal). Igaz, a tavalyi feladatok is nagyon szellemesek voltak, de azok jobbára a motoros rutinvizsga gyakorlati feladataihoz igazodtak, természetesen nehezített formában.
A II. - ugyancsak informális - vetélkedőre a szervezők azonban már merőben új feladatsorokat találtak ki, amelyek a motoros szakoktatók tudását komolyan próbára tették - de azért játékos formában. A feladatokat részletesen leírni nem tudjuk, azokat látni kell; e cikk felvételeiben próbálunk némi képet adni a verseny nehézségéről és hangulatáról. Kiemeljük azért a nagyon szellemes motoros járműkezelési vizsgát, ahol egy ott kiállított motorkerékpárt kellett a KRESZ 5. § (2) bekezdésében foglaltak, no meg az NKH-s vizsgaszabályzat szempontjai alapján biztonsági szempontból „leellenőrizni". A motorkerékpáron a szervezők különböző rejtett hibákat idéztek elő és kíváncsiak voltak, a szakoktatók megtalálják-e valamennyit. Meg kívánjuk említeni, hogy a szakoktatók igen alaposak voltak, de a hat hibából egyet egyikük sem fedezett fel: a mellső keréken a gumiabroncs az eredeti forgásiránnyal ellentétesen lett fölszerelve.
A gyakorlati feladatok között volt rendkívül nehéz, szűkülő nyílással beállított szlalom, egészen lassú haladással teljesítendő kanyargós, szűk folyosó, de 5 méter hosszon bekötött szemmel, pontosabban fekete csuklyával a járművezető fején (természetesen a bukósisakján) kellett vezetni, egészen pontosan azt mérték, hogy egy 5 méter távolságban kihelyezett bóját milyen pontossággal tud a járművezető vakon vezetve megközelíteni. Ahol ez a távolság 1 méternél nagyobb volt, azt a feladatot már nem lehetett eredményesnek értékelni. Az egykezes járművezetés a sorba állított bóják (terelőkúpok) egyenkénti megérintésével mind a bal, mind a jobb kézzel (oda-vissza végrehajtva a feladatot) sem éppen bizonyult könnyű feladatnak. A jó hangulatú verseny eredményhirdetésére délután fél hatkor került sor, amelynek során az első hat helyezett teljesítménye került értékelésre.
A helyezések a következők szerint alakultak: I. Hartman Sándor az NKH budapesti Hofherr Albert utcai vizsgahelyéről (több iskolánál oktat) II. Ruszkai Péter ugyanonnan, és szintén több autós-motoros iskolánál oktat III. Bán Tibor, Pauli Autósiskola oktatója, Érd IV. Hartman Ádám, S.O.S. Autósiskola, a budapesti Írottkő parki vizsgahelyről V. Rácz Róbert, 4-S Autósiskola oktatója, Pomáz (a volt 4. sz. Gépjárművezető-képző Munkaközösség) VI. Csikós Zoltán, a Contact Road Autós- Motoros iskola oktatója, Pomáz. Kiváló példa az oktató dinasztiára a Hartman Család, ahol a verseny IV. helyezettje az I. helyezett fia, sőt, a nyertes a versenyre még egy fiát, ifj. Hartman Sándort is elhozta „szakoktató- jelölt" kategóriában, akinek ezért a teljesítményét a táblázatban nem értékeltük, de roppant tehetséges és ügyes volt, amiért különdíjat is kapott. Sőt, volt egy olyan gyakorlati feladat, amelyet összetettsége miatt szóban részletezni itt ugyan nem tudunk, de amelyet egyedül neki sikerült teljesítenie. A motoros szakoktatói verseny győztesei kupákat és érmeket kaptak, amelyekbe egy-egy motorkerékpár képe volt gravírozva. 
A díjakat a fővárosi Szentendrei úti ATI Oktató Kft. tulajdonos-iskolavezetője, Víg András ajánlotta föl, akinek egyik motoros oktatója, Szilágyi Zoltán („civilben" a Készenléti Rendőrség hivatásos állományú tiszthelyettese) a szervezésben és a verseny rendezésében- értékelésében - szintén - társadalmi munkában részt vett. Ezen kívül a dobogós szakoktatók részére az Autóvezető és a Közlekedésbiztonsági Szemle 2010. évi eddig megjelent számainak egy-egy példánya is jutott. A verseny szervezői a rendezvénysorozat kiszélesítését tervezik, esetleg egy ebéddel-túrával egybekötött szakmai rendezvénnyé és ehhez adott esetben további résztvevők, szponzorok jelentkezését is szívesen várnák. Szép lenne, ha a Duna Plaza vizsgahely motoros oktatói is csatlakoznának a mozgalomhoz, cserében a budai oktatók is részt vehetnének a Spuri Suli rendezvényein, motoros túráin. Szép lenne ez a szakmai barátság és összefogás, hiszen a cél közös: a közlekedés biztonsága!

Híma Tamás