A Közlekedéstudományi Egyesület Békés megyei területi szervezete által szervezett április 22-i, csütörtöki, Békéscsabán megrendezett GKI-vel kapcsolatos konferencia „fő attrakciója" mindenképpen Sándor Gábornak, a román gépjármű-vezetőképző piac 60 százalékát lefedő, Közúti Közlekedési Tanintézet (KKT) elnökének előadása, és egy speciális oktató busszal, és egy kamionnal történt szemléltető, gyakorlati bemutatója volt.

Sándor Gábor előadásában röviden érintette a magyar és a román GKI képzés közötti három fő különbséget. Megemlítette, hogy szemben a magyar gyakorlattal, Romániában a vizsgabiztosok képzése nem rendszerezett, nincs sem iskolavezetői, sem pedig személyszállító gépjárművezetői  képzés. Ezek mellett Romániában nincs utánképzés sem, amit ott egy éve számoltak fel, mivel nem tudták bizonyítani annak létjogosultságát. 

Elmondása szerint abban is eltér a két ország gyakorlata, hogy a továbbképzésben náluk nincs gyakorlati képzés és vizsga. Gyakorlatilag 2008 mérföldkő volt a romániai GKI képzésben, mert attól fogva előtérbe került az 59/2003-as EU direktíva, amely a biztonsági szabályokon alapuló ésszerű vezetést helyezte a középpontba. Ez az irányelv mondta ki azt is, hogy a GKI képzésen kötelező részt venni, és az elméleti oktatást eltolták a játékos számítógépes feladatok felé, ezzel felkeltve az ember ősi játékösztönét. 

A KKT elnöke kiemelte, hogy Romániában az érintett gépjárművezetők 15-20 százaléka hajlandó arra, hogy az előírt módon jusson GKI-hoz, 25-30 százaléka keresi a tévutakat, kiskapukat, míg 50-60 százaléka képes elfogadni bármilyen megoldást, és hajlandó ezért fizetni is, hogy megspórolja a képzéssel járó időveszteséget.

Utalt arra, hogy a KKT 61 képviselettel rendelkezik Romániában, elsősorban a jellemzően magyar lakta erdélyi településeken. A tanintézet központja Csíkszeredán található. A társaság 400 oktatót foglalkoztat, és évente mintegy 403 ezer tanulójuk van. Hozzátette, hogy Romániában mintegy 40 gépjárműképző szerv működik.

Sándor Gábor közölte, hogy a helyi közlekedési hatóság engedélyével a közelmúltban tanintézetükben elindították a számítógépes elméleti vizsgát, ami csaknem teljesen kizárja a korrupció lehetőségét, ezért komoly ellenállás kíséri.

Nagy hangsúlyt helyeznek a vezetési tréningekre, amelyet három részre bontottak. Az első a fuvarkész állapot műszaki, adminisztratív teljesítése. A második az utas kiszolgálás, és a rakomány elhelyezés, rögzítés begyakorlása, míg a harmadik a manőverezés gyakorlása. A vezetéstechnikai tréninget három féle pályán gyakorolhatják tanulóik. Az elsőn azt mérhetik le mit tud a jármű, a másodikon mit tud a vezető, míg a harmadikon azt lehet besulykolni, hogy melyik az a sebesség amit a sofőr ki tud hozni a járműből.

Ezt egészíti ki az eco-tréning, ami a legjobb, legenergiatakarékosabb vezetési gyakorlat tudatosítását helyezi a középpontba. Itt az értékelési szempontok: hogyan kezeli a járműtechnikáját, a gazdaságos járművezetés, a közlekedés-dinamika, valamint a közlekedésbiztonság.  Sándor Gábor szerint közös érdek, hogy minél több üzemanyagot, és pénzt takarítsanak meg a kamion- és autóbuszvezetők. Így minél kevesebb pénzért utaztasson a szolgáltató, és az utas minél kényelmesebben érezze magát.

Véleménye szerint a GKI képzésnek egyúttal kellően agresszívnek és élményt adónak is kell lennie. Az általuk kifejlesztett eco-tréning szimulátor 19 paramétert képes rögzíteni. 

Az alábbiakban mellékelünk néhány videot a KKT gyakorló kamionjáról, és autóbuszáról, a gyakorló pályájukról.

Strbik László

1.video: KKT gyakorló pálya

2. video: KKT - rögzítéstechnikai gyakorló kamion

3. video: KKT - tanterem, számítógépes elméleti vizsga

4. video: KKT - gyakorló pálya, animáció I.

5. video: KKT - gyakorló pálya, animáció II. 

6. video: KKT - gyakorló pálya, animáció III.