|
Karosszérialakatos és Fényező mázoló
szakképesítésekben
Az
idén a közlekedés szakmacsoport SZKTV versenyét a Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskola szervezte március 23-24-én. A versengés két
szakképesítésben folyt: a karosszérialakatosok (12 versenyző jutott a döntőbe)
és a fényező-mázolók (10 versenyző jutott a döntőbe) mérkőztek meg egymással
az elődöntőben (írásbeli) elért eredményeik alapján.
A verseny 2 napos volt, először 2x300 perces gyakorlati, majd szóbeli
feladatokat kellett megoldaniuk a versenyzőknek.
A versenyt az alábbi cégek és szervezetek támogatták:
Karosszérialakatos verseny
A karosszérialakatosoknál a versenybizottság elnöke Csóti Ferenc, tagjai
pedig Dr. Papp Zoltán és Vidra József voltak. Versenyfelelősként Gubán Gyula
működött közre. A gyakorlati verseny a szervező szakképző iskola tanműhelyében
zajlott.
A versenyzők az alábbi gyakorlati
feladatokat oldották meg:
1.b Rajzon bemutatott gépkocsi-küszöbdarab elkészítése
volt az ott jelölt méretek szerint. A hegesztési munkákat lánghegesztéssel és
CO2 védőgázos hegesztéssel kellett elvégezni.
A versenyzők munkáját már az elején
meghatározta az alkatrészrajz értelmezése során mutatkozó lassú rajzolvasási
készség. E lassúság megmutatkozott a rajz alapján történő előrajzolásnál
is. Egyesek e feladatrészre túl sok időt fordítottak a rendelkezésre álló
időből. Mindezek ellenére e két előkészítő műveletet összességében jól oldották
meg.
Hiányosságként említendő egyes versenyzőknél a hajlítások rajz alapján
történő kivitelezésénél elkövetett pontatlanság, ami az alkatrész rajzi
méretektől való eltérését eredményezte. Ez a kézi hajlítási tapasztalatok
hiányát mutatja.
Némi gyakorlatlanság az élvarrat képzésénél is tapasztalható volt, illetve
egyes esetekben gondot okozott az illesztési pontatlanság is, amely nem csupán
az esztétikai megjelenést rontotta, hanem a pontosság rovására is ment. Két
versenyző esetében az esztétikus, magas színvonalú kivitelre való törekvés
jellemezte a munkát és a végeredményt is.
2.b Személygépkocsi sérült ajtójának egyengetése volt. Az
ajtó sarkának javításához lemezfoltot kellett készíteni, és azt kellett
beilleszteni. A munkavégzés során CO2 védőgázos ívhegesztő eljárást kellett
alkalmazni.
A versenybizottság a megfelelő
technológia alkalmazása mellett értékelte a feladat végrehajtásának
szakszerűségét, a rendelkezésre álló szerszámok és eszközök használatát, a
munka-, tűz- és balesetvédelmi előírások betartását.
Összességében megállapítható, hogy a versenyzők felkészültsége a feladat
végrehajtására megfelelő volt. Azonban néhány területen itt is mutatkoztak
hiányosságok. A sarokrész borítólemezének méretre szabása szinte minden
versenyzőnél megfelelő volt. A lemezfolt peremezésével, illesztésével azonban
már nehezebben birkóztak meg a versenyzők. Meg kell említenünk, hogy a
versenyzők több mint fele nem megfelelő minőségben végezte el a sarokrész
illesztése után annak ponthegesztéssel történő felerősítését. Több versenyző
nem alkalmazta a peremezés műveletet, anélkül végezte el a sarokrész pótlását,
ami szakmailag és esztétikailag sem elfogadható. A feladat végrehajtása során a
hegesztési varratokat nem kellett lemunkálni, így azok minőségét szemrevételezéssel
jól meg lehetett állapítani. Sajnos e téren is tapasztalhatók voltak
hiányosságok.
2.b Alumínium és
horganyzott lemezalkatrészek illesztését, majd hegesztését és forrasztását
kellett elvégezni a kívánt fogyóelektródás ívhegesztő berendezésekkel!
E feladatrész végrehajtása során a bizottság azt tapasztalta, hogy sok
versenyzőt váratlanul ért az alumínium lemezek hegesztéséhez és a horganyzott
lemezek keményforrasztásához alkalmazott technológiák előírása. Ennek ellenére
a hegesztési feladatokat többnyire jól oldották meg a versenyzők, amit a magas
átlagpontszám is alátámaszt (50-ből átlagosan 42 pont). Az alumínium lemezek
varratkialakításai nagyon szépen sikerültek. Egy versenyző esetében látható
volt, hogy kézügyessége, pisztolyvezetési technikája kiforrott. Több versenyző
munkájánál az egyenetlen pisztolyvezetés, a varrat esztétikai megjelenése volt
az, amit a versenybizottság kifogásolt. A keményforrasztás esetében e
hiányosságok fokozottan jelentkeztek.
3. A harmadik feladat
során egy DAEWOO MATIZ személygépkocsi karosszéria alvázának javítás utáni
méretellenőrzését kellett elvégezni megadott rajz figyelembe vételével.
A feladat kiírását a versenyzők jól
értelmezték. Az előírt méréseket a mérési feladatlap használatával el tudták
végezni. E feladat végzése során is találkoztunk több olyan problémával, melyek
arra engednek következtetni, hogy a versenyzők közül nem mindenki van tisztában
avval, hogy milyen fontos szerepe van a pontos és precíz méréseknek. Alapvetően
gondot okozott sok versenyző számára a feladat végrehajtásához biztosított
mechanikai mérőrendszer használata. Továbbá nehézséget jelentett a
rendelkezésre álló méretponti rajzon jelölt méretek mérésénél a mérőrendszer
pontos mérési helyzetbe állítása. Sokan nem figyeltek a párhuzamosságra és
merőlegességre, többen nem használtak derékszöget a mérési pontokra állásnál.
Így a mérőeszközt befeszült. Többen elfelejtették a leolvasás előtt rögzíteni.
Ezek a hiányosságok tükröződtek a táblázatba beírt mért eredmények és a valódi
méretek közötti eltérésekből.
A szóbeli versenyen a következő kérdésekre kellett válaszolni:
a)
Ismertesse a
darabolás nélküli lemezalakítási műveleteket, amelyeket a gépkocsi küszöb
készítése során alkalmazott, térjen ki a munkavédelmi vonatkozásokra is!
b)
Ismertesse,
a személygépkocsi ajtó egyengetésénél alkalmazható egyengetési technológiákat
és azok eszközeit!
c)
Mondja el,
hogy milyen segítséget nyújt a méretponti rajz a karosszéria sérüléseinek
vizsgálatánál!
A szóbeli kérdések azokra a műveletekre vonatkoztak, amelyeket a versenyzők
gyakorlati feladat végzése során alkalmaztak. Általában helyesen fogalmazták
meg válaszukat, de sokszor túl röviden, tömören, sok esetben hiányzott a
rendszerezés és az összefüggések felismerése a válaszokból. E feladat
értékelése során a versenybizottság megállapította, hogy a versenyzők
többségének rendkívül gyenge a szakmai kifejezőkészsége, nem, vagy csak nagyon
nehezen tudják megfogalmazni szakmai ismereteiket az adott témáról. Néhány
versenyzőnél a munkavédelmi vonatkozások túl általánosan és röviden kerültek
megfogalmazásra.
Összegezve megállapítható, hogy az elméleti szakmai tudás kialakítása
mellett fokozott figyelmet kell fordítani a leendő karosszérialakatos
szakemberek szakmai beszéd- és kifejezőképességének fejlesztésére, hiszen nem
elég a munkát elvégezni, sok esetben szakmai kommunikációra, interaktivitásra
is szükség van a jó szakember számára a sikeres szakmai munkavállaláshoz, munkavégzéshez.
A bizottság az eredmények alapján mind a 12 versenyzőt mentesített a
szakmai vizsga mindhárom része alól.
Fényező-mázoló verseny
A fényező-mázoló csapatban Dr. Papp Ágoston elnökölte a Dr. Lakatos István
és Páldi Csaba alkotta bizottságot, amelyben a versenyfelelősi feladatokat Gál
Zoltán látta el.
A fényező-mázolók gyakorlati versenyét a General Service Kft. szakműhelyében
szervezték.
A versenyzők az alábbi gyakorlati feladatokat oldották
meg:
1. Sérült karosszériaelem javító fényezésre történő
előkészítése.
Állványra szerelés
Durva előkészítés (zsírtalanítás,
csiszolás, majd portalanítás)
Finom előkészítés (kittkeverés,
felhordás a felületre, csiszolás)
Töltőalapozás (zsírtalanítás zsírtalanító
folyadékkal, alapozás töltő alapozóval 2 rétegben, száradás után az alapozott
felületet csiszolása)
A versenyzők egy része gyakorlatlan
volt az állvány használatát illetően. Ez elgondolkoztató a későbbi
munkavégzésük szempontjából, hiszen ez a segédeszköz jelentősen megkönnyíti a
munkavégzést. Valószínűsíthető, hogy gyakorlati helyükön ezek a tanulók nem
találkoztak ilyennel.
A munkadarabok kittelés előtti alácsiszolását a 6. és a 10. versenyző
kivételével mindenki jó színvonalon megoldotta. A tapaszolás sok versenyző
számára gondot jelentett. A feladatot a 2. versenyző oldotta meg a legjobban. A
problémák többsége a nem egyenletes, illetve a túl nagy mennyiségű
kitt-felhordásból származott. Ezzel természetesen a versenyzők időt is
veszítettek.
Az előkészítési hiányosságok között szerepelt például a mézeskendő
használatának hiánya.
Az 5. versenyző túlságosan sok (mintegy dupla mennyiségű) anyagot kevert.
De gondot okozott például a hibás szórástechnika is: ez a 8. és a 10. versenyző
munkájára volt jellemző.
A munkavédelmi eszközök használatában is megfigyelhető volt némi
fegyelmezetlenség: ez főként a maszk hiányos használatában nyilvánult meg.
A tapasz csiszolása finomítása a töltőalapozás alá általában nem okozott
gondot. El kell azonban mondani, hogy két (2. és 9. versenyző) munkadarab
kivételével a többség túl lett csiszolva.
A versenyzők nem foglalkoztak a felhasznált anyag műszaki jellemzőivel, így
nem volt megvalósítható az előírásoknak megfelelő munkavégzés. A töltőalapozó
felhordása előtt csupán egyetlen versenyző (a 2. számú) végezte el a fújó
pisztoly ellenőrzését (szóráskép, levegőnyomás és anyagmennyiség).
A töltőalapozó fújása összességében mindenkinek jól sikerült, bár a fújási
technika, fújási sorrend tekintetében voltak kisebb hiányosságok.
2. Az előkészített karosszériaelem javító fényezése.
Festékkeverés (fedőfesték
kikeverését gépjárműtípus és színkód alapján)
Fedőfestés (zsírtalanítás szeszes
lemosóval, fedő festés két rétegben)
A versenyzők a színkeverést jól megoldották, bár a gépkezelés terén
hiányosságok voltak tapasztalhatók, amelyek többnyire az idegen gép kezelési
ismereteinek hiányából fakadtak.
A fedőlakk felhordásánál az anyag jellemzői okoztak gondot. A
kétrétegű, vizes bázisú színt és két kétrétegű oldószeres lakkot illetően a
versenyzők nem rendelkeztek kellő tapasztalattal. Ez a gyakorlati képzés során
korrigálandó.
Az anyagok jellemzőiről ebben az esetben is kevesen (a 7. és 10. versenyző)
érdeklődött csupán. A feladatot a versenyzők többsége közepes színvonalon
oldotta meg.
3. A versenybizottság által kijelölt
gépjármű motorházfedelének, csomagtér fedelének, jobb- és bal oldali ajtóinak,
valamint sárvédőinek rétegvastagság ellenőrzése. A mérés eredményeiről jegyzőkönyvkészítés, valamint következtetések levonása. A mért karosszéria elem
felpolírozása bemutatótermi fényre.
A rétegvastagság-mérő műszer a versenyzők számára ismert volt. Nem
okozott nehézséget senkinek sem a mérés, sem a kiértékelés. Ennek a feladatnak
a megoldása szinte tökéletesen ment mindenkinek.
A polírozás során az autó, polírozást nem igénylő részeinek
leragasztása nem okozott problémát. Ebben az esetben a versenyzők kérték az
anyagok műszaki jellemzőit, és ennek birtokában választották ki az anyagokat és
eszközöket. A polírozás megkezdése előtt megtörtént az autó szakszerű
megtisztítása.
A feladat végrehajtásának színvonala összességében jó volt.
A szóbeli versenyen a következő kérdésekre kellett válaszolni:
a)
A sérült
karosszériaelem javító fényezésre történő előkészítés során milyen tapaszolást
(tapaszolásokat) alkalmazott? Ismertesse ezek technológiáit!
b)
Mondja el,
hogy miért van szükség az ön által fényezett felület polírozására! Ismertesse
az ön által elvégzett fényesítés folyamatát!
c)
Milyen
munkavédelmi eszközöket használt, a karosszéria elem fényezése során?
Mi ellen védekezett az eszközök használatával?
A kérdésekre adott válaszokból kitűnt, hogy a versenyzők szóban jóval
kevésbé gyakorlottak, mint manuálisan. A feleletek megfogalmazása döcögősen és
kevésbé összeszedetten történt:
- nem volt megfelelő a szakkifejezések
használata,
- nehézséget okozott a szabatos,
magyaros mondatszerkesztés és
- az összefüggő logikus felelet
megvalósítása.
Tekintettel arra, hogy a versenyzők ezt a feladatot a gyakorlatban
sikeresen tudták megoldani, feltétlenül fel kell hívni a szakközépiskolákban
oktató pedagógusok figyelmét arra, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a tanulók
szóbeli készségének fejlesztésére, hogy mindazon ismereteket, amelyeket a
gyakorlatban elsajátítottak, szabatosan, a magyar nyelv szabályainak
megfelelően, az élő beszédben kifejezésre tudják juttatni. A leendő
szakembereknek ugyanis ügyfeleikkel is kapcsolatot kell tartaniuk, emiatt
kiemelten fontos a szakmailag is szakszerű kommunikáció.
Fenti hiányosságok ellenére néhány kiváló előadás hangzott el.
A bizottság az eredmények alapján mind a 12 versenyzőt mentesítette a
szakmai vizsga mindhárom része alól.
Összegzésként megállapítható, hogy a házigazda kitűnően oldotta meg a
verseny szervezését. Az ország legjobbjaiként bejutott tanulók szépen szerepeltek,
megérdemelve a helyezéseket és a díjakat. Nekik ezúton is szívből gratulálunk.
Dr. Lakatos István Ph.D.
egyetemi docens (Széchenyi István Egyetem)
|