Az NKH egyben vasúti hatósági és vasút igazgatási feladatokat is ellát. Értelemszerűen a vasúti piaci szereplők versenye magával hozza, hogy azok kis költségek, és magas profit elérésére törekszenek. Azonban a hatóságnak ellenőrzései során figyelnie kell arra, hogy a kis költségek ne veszélyeztessék a vasúti közlekedés biztonságát - mondta el Dr. Erb Szilvia, az NKH szakmai főtanácsadója, a Magyar Közlekedés szaklap által szervezett III. Vasúti Tréning 2010 elnevezésű konferencián, csütörtökön Budapesten. 

Az európai uniós vasúti ellenőrzések tapasztalatairól elmondta, hogy leginkább a mozdonyvezetők túlvezetése okoz problémát, a járművek műszaki állapota fokozatosan romlik, amelyre a viareggio-i baleset 31 halálos áldozata is felhívta a figyelmet. A hazai ellenőrzések leggyakoribb megállapításai: megfelelő képesítés nélküli vonattovábbítás, rakodási, és vonat-összeállítási szabályok rendszeres megszegése, menetlevelek szabálytalan vezetése, árumaradvány eltávolítása rendszeresen elmaradása, valamint, hogy nem számon kérhető az alvállalkozók, hanyag munkája.

Erb Szilvia kiemelte, hogy a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményekről és az egészségügyi vizsgálat rendjéről szóló kormány rendelet módosítása nem odázható el.

Utalt arra, hogy 2010. január 1-jétől hatályos törvény rendelkezése értelmében a pályahálózat működtetők szabályzatainak jóváhagyása a vasúti közlekedési hatóság hatáskörébe tartozik. A törvény végrehajtására vonatkozóan kiadott rendelet jelenleg hatályos szövegének szó szerinti értelmezése azt jelentené, hogy e szabályzatok egyes részeit be kellene emelni a Hálózati Üzletszabályzatba, ami azt eredményezné, hogy a vasúti igazgatási szerv jogosulttá válna - jogvitás vagy piacfelügyeleti eljárásban - e szabályzatok megváltoztatására, ami a vasúti közlekedési hatóság hatáskörébe tartozó ügy elvonását jelentené a vasúti igazgatási szerv részéről.

Hozzátette: alapvető nehézséget jelent, hogy a működési engedély és a biztonsági tanúsítvány tartalma nem fedi le egymást teljes körűen. Például a saját célú vasúti pályahálózatot működtetők megítélése lényeges pontokon eltér.

Gondot okoz, hogy a jelenleg a vasútbiztonsági tanúsítvány és vasútbiztonsági engedély megszerzésének díja, valamint a közlekedési hatóság eljárásának díja az úgynevezett nagyvasúti társaságok fizetési képességeihez lettek igazítva, amelyeket a kizárólag turisztikai célú keskeny nyomközű kisvasutak a szerényebb bevételeik miatt nem, vagy csak nagy nehézségek árán tudnak megfizetni.

A főtanácsadó kitért arra is, hogy a kizárólag vasúti pályaépítési tevékenységgel foglalkozó társaságok részére a vasúti igazgatási szerv működési engedélyt - tekintettel arra, hogy tevékenységük alapján pályahálózat működtetés keretében járnak el - nem ad, azonban e társaságoknak is szükségük van a hatályos jogszabályok alapján vasútbiztonsági tanúsítványra, melynek benyújtásának előfeltétele a működési engedély megléte.

Szerb Szilvia az NKH vasút igazgatási tevékenységére rátérve kiemelte, hogy a hatóságnak saját célú vasúti tevékenységet végző társaságok esetén a jogkövető magatartás kikényszerítésére nincs lehetősége, mivel e társaságok vasúti tevékenységből származó árbevétellel általában nem rendelkeznek, így piacfelügyeleti bírsággal a hatályos jogszabályok alapján nem sújthatók. A sífelvonókra vonatkozó hatályos jogi szabályozás lehetetlenné teszi a sífelvonót működtetők részére a működési engedély megszerzését.

A működési engedéllyel rendelkező vasúti társaságok tevékenységgel való felhagyása, tevékenységük abbahagyása esetére vonatkozó jogi szabályozás nem kellően részletes. Az EGT tagállamokban működési engedélyt szerzett vasúti társaságok részben nem képesek megfelelni a felelősségvállalási képességre vonatkozó hatályos magyar jogszabályban foglaltaknak.

A vasúti igazgatási szerv piaci jelentéseivel kapcsolatos adatkérésekhez szükséges a megfelelő jogalap megteremtése a vasúti társaságok működésének engedélyezéséről szóló 45/2006. (VII.11.) GKM rendelet rendelkezéseinek módosításával.

„Javasoljuk annak újragondolását, hogy szükséges-e a nyílt hozzáférésű saját célú vasúti pályahálózatokra vonatkozóan működési engedéllyel rendelkező integrált vasúti társaságok esetében hálózati üzletszabályzat készítési kötelezettség előírása" - jelentette ki Erb Szilvia.

Véleménye szerint több jogszabály hiánya nehézséget okoz. A vasúti ágazat és így az NKH napi működéshez elengedhetetlenül fontos jogszabályok lennének:
- Vasúti bírságról szóló korm. rendelet,
- Mozdonyvezetők képesítési és alkalmassági feltételeiről, a hatóság által kiadott engedélyről és a nyilvántartás kialakításáról szóló miniszteri rendelet,
- Típus- és vonalismeretet igazoló, munkáltató által kiállított tanúsítványról szóló miniszteri rendelet,
- Vasúti járművek vizsgáztatásáról szóló miniszteri rendelet,
- Vasúti munkavállalók képzéséről és vizsgáztatásáról szóló miniszteri rendelet,
- Vasúti pályára vonatkozó új szabályozás.

Strbik László