„Jogszabályi környezetünk nem felel meg az Európai normáknak. Nem kerülnek hatékonyan átültetésre az EU irányelvek, határozatok, rendeletek, a gyors uniós jogalkotási ütemmel képtelen a hazai jogalkotás lépést tartani - mondta el Horváth Zsolt Csaba a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöke, a Magyar Közlekedés szaklap által szervezett III. Vasúti Tréning 2010 elnevezésű konferencián, csütörtökön Budapesten.

Utalt arra, hogy a vasútról szóló törvény már több módosítást élt meg, mint az 1963. évi törvény, ami 1993-ig volt hatályos. Szerinte stratégia kell arra, hogy feltérképezzünk minden uniós elvárást, ezeket az irányelvekben már hosszú évek óta megfogalmazták, legfeljebb a finomhangolásuk zajlik.

Az NKH elnöke közölte: amíg nem lesz Magyarországon egységes informatikai rendszer, addig nem lesz hatékony államigazgatás. Az ügyfelek ugyanis panaszkodnak, hogy már megint adatot kell szolgáltatni, most ezért, most azért. Amennyiben hatékony on-line informatikai rendszer épül fel ezek az adatszolgáltatási kötelezettségek is megszűnnek.

„Nem lehet a tagállami kötelezettségek alól kibújni, ha egyszer adatot kell szolgáltatni az EU-nak, akkor azt helyettünk nem fogja senki megtenni. Ha nincs egységes on-line adatbázis, akkor az adatot időszakonként kell az ügyfelektől bekérni. A modern infrastruktúrával időt, energiát lehet megtakarítani" - emelte ki Horváth Zsolt Csaba.

Kifejtette: nem lehet nemzetközi kapcsolatok nélkül európai vasutat építeni, fejleszteni. Magyarország nem engedheti meg magának, hogy ne képviseltesse magát a nemzetközi szervezetekben. A DGMOVE (European Commission Directorate General for Transport) és a RBWG (Railroad Bridge Working Group) bizottságaiban nap, mint nap születnek fontos szabályok, mint például a vasúti járműjavítók engedélyezése, kockázat elemzés elkészítésének kötelezettsége a beruházás megkezdése előtt.  

Az ERA-ban (European Railway Agency) számos munkacsoport működik, melyek ajánlásokat terjesztenek elő a fenti bizottságok elé, ezekben aktív képviseletre van szükség. A képviselet szabályait ki kell dolgozni, a szervezetet fel kell állítani, amely ezeket a feladatokat koordinálja. Az NKH elnöke szerint a tagállamok hatóságaival rendszeres egyeztetéseket kell tartani, hiszen ezek nélkül nem lehet hatékony és gyors engedélyezési eljárásokat lefolytatni.

Elmondta: az EU vasúti közlekedéspolitikájának céljai a vasúti piac megnyitása, a műszaki harmonizáció, a kölcsönös átjárhatóság biztosítása. A jelenlegi biztonsági szint fenntartását, növelését és egy közös biztonsági koncepció kialakítását is célul tűzte ki az unió. Az átláthatóság (a szabályok nyilvánossága és nemzeti hatóságok általi szabályozás), továbbá az utasok jogainak védelme is az unió előtt álló feladat. A vasútvonal szempontjából sokszínű Európa, mert eltérőek a nyomtávok, a biztosító berendezések, és a műszaki feltételek, előírások.

Az EU vasúti közlekedéspolitikájának eredményeiről elmondta: a megváltozott gazdasági körülmények hatására, végbement a vasúti piac liberalizációja (teljes árufuvarozási, nemzetközi személyszállítási), megalakultak a kisvállalatok, melyek között meg kell különböztetni a tulajdonost és az üzemeltetőt és az igénybevevőt.

A hatóság stratégiájának felépítése és főbb pontjai a következők. Az első stratégiai pillér a közlekedésbiztonság, amelynek stratégiai céljai a súlyos és halálos balesetek számának csökkentése, a közlekedés-biztonsági elemek preferálása az építési engedélyezésben, valamint a közlekedési morál javítása az oktatás, nevelés keretében. A második stratégiai pillér a közlekedésigazgatás, amelynek stratégiai céljai a hatóság közlekedésigazgatás koordinációs központtá válása, a közhitelesség, a hozzáférhetőség, átláthatóság, elérhetőség, az egyablakos ügyintézés, valamint az egységes díjrendeletek.
A harmadik stratégiai pillér az ellenőrzés, amelynek stratégiai céljai a felügyeleti működési mód jogi, pénzügyi megalapozása, a helyszíni ellenőrzések fejlesztése, azonnali érdemi intézkedések bevezetése, valamint a „látható" hatóság megvalósítása. A negyedik stratégiai pillér az intézményirányítás, - fejlesztés, amelynek stratégiai céljai az e-ügyintézés megvalósítása, a költséghatékony intézményi működés, a naprakész szakmai és információ technológiai ismeretek, valamint a személyzeti utánpótlás biztosítása.

Horváth Zsolt Csaba utalt arra, hogy a magyar vasúti pályahálózat hossza mintegy 7800 kilométer, amiből az engedélyes iparvágányok 468,4 kilométert tesznek ki. A vasúti piaci szereplők: a Nemzeti Közlekedési Hatóság, a vasúti társaságok, VPE Kft. Jelenleg működési engedéllyel rendelkezik 128 vasúti társaság. Ezek közül a legfontosabb vasúti társaságok a 2009. évi teljesítmények alapján: az árutovábbítás terén a Rail Cargo Hungária, a GySEV Zrt., az MMV Zrt., az Eurocom Zrt., a Floyd Zrt., a Train Hungary Magánvasút Kft., míg a személyszállítás terén a MÁV-Start Zrt. és a GySEV Zrt.

Strbik László