Vasútigazgatási Szimpózium - 2010. február 9.
A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) 2008-ban vette át az egykori vasúti hivatal szerepét. Az utóbbi két évben az NKH összesen 434 vasúti igazgatási határozatot hozott, szemben az azt megelőző 2006-2007-es évvel amikor összesen 136 határozat született, ráadásul ezt a munkát ugyanakkora létszámmal végezte el az NKH, mint a korábbi vasúti hivatal - közölte Horváth Zsolt Csaba, az NKH elnöke, a Magyar Közlekedési Kiadóval közösen szervezett vasútigazgatási szimpóziumon, kedden Budapesten.
Az elnök hozzátette, hogy a végzések száma (142) is jelentősen emelkedett az utóbbi két évben, szemben a 2006-2007-es időszakéval (40 végzés). A vasúti hatósági ellenőrzések tavaly - 2008-hoz viszonyítva - szintén jelentősen emelkedtek. A saját célú infrastruktúra ellenőrzések száma 2009-ben 19-et tett ki (2008-ban 10 volt.) A személyzeti revíziók számai a két évvel korábbi 19-ről a múlt évben 206-ra ugrottak. A közlekedő vonat ellenőrzések száma 170-et tett ki 2009-ben, ami csaknem 15-szörösére nőtt 2008-hoz viszonyítva. Az NKH elnöke kiemelte, hogy míg tavalyelőtt 35 alkalommal ellenőriztek részletesen vasúti járműveket, addig a múlt esztendőben ez a szám hattal szárnyalta túl a 300-at. Az infrastruktúra vizsgálatok száma 281-et tett ki 2009-ben, míg 2008-ban mindösszesen 41 ilyen jellegű ellenőrzést végeztek az NKH szakemberei. Horváth Zsolt Csaba kiemelte, hogy a 2009-es év újdonsága volt, hogy az NKH 25 szakembere egyszerre jelent meg egy-egy vasútállomáson, így egy időben, hatékonyabban tudták vizsgálni a pályahálózatot, a vasút működését, a kocsik műszaki állapotát, és az alkalmazottak személyi megfelelőségét. Az NKH elnöke utalt arra, hogy a múlt év decemberétől bővültek az utasok jogai, ami jelentős többlet feladatot jelenthet az NKH számára, mivel tavaly mintegy 160 millió utasa volt a MÁV Start-nak. Ez azt jelenti, hogyha egy utas nem elégedett az utazás körülményeivel, akkor a MÁV Start után az NKH-nál is panaszt tehet. Gondot okoz, hogy az NKH e többletfeladatra többlet létszámot nem kapott. Horváth Zsolt Csaba szerint a napokban zárul le egy vizsgálat, ami egyebek mellett a vasútállomásokon a hétvégi nyitva tartásra, a nemzetközi pénztárban lévők idegen nyelvtudására terjed ki. Az első alkalommal a hatóság még nem bírságol, ám ha később ugyanabban az ügyben hiányosságot állapítanak meg, akkor nem maradhat el a pénzügyi elmarasztalás. Az elnök megemlítette, hogy a 3800 kilométer hosszú magyar vasúti mellékvonalak eszközeiről, váltóiról az NKH már elkészített egy adatbázist, ami 2010 I. félévének végére kiegészül a fővonalakéval is. Az elnök komoly problémának nevezte a határátmenetek szabályozatlanságát. Példaként említette Záhonyt, ahol jelenleg nincs korszerű határátmeneti egyezmény érvényben, és még mindig az 1968-ban megalkotott, elavult magyar-szovjet egyezmény hatályos. Például ma már mások a helység, -és ország nevek. Ez a szabályozatlanság jelentős gátja a szabad versenynek, mivel például az ukránok eldönthetik, hogy melyik vasúttársasággal akarnak együttműködni, melyikekkel nem. Osztrákok felé ilyen gond nincs. A románokkal 1996 óta megy a huza-vona a határátmeneti vasúti egyezményről. Az EU jogot erre a problémára nem lehet közvetlenül érvényesíttetni, az csak irányelv, és az ilyen mélységben nem rendelkezik. Dr. Menich Péter az NKH Vasútigazgatási Főosztályának vezetője szólt arról, hogy a működési engedélyezésben szigorú feltételek vannak megállapítva a szakmai alkalmasság, a pénzügyi teljesítőképesség és a kárfedezeti képesség vonatkozásában. Az idén a hatóság megvizsgálja, hogy kell-e ezen szigorítani, vagy esetleg enyhíteni. Utalt arra, hogy tavaly 12 vasúttársaság tevékenységét fel kellett függeszteni, többek között a biztosítási szint meg nem léte, vagyis fedezettség hiánya miatt.
Hozzátette, hogy a működési engedély kiadási feltételeinek folyamatos fennállását igazolnia kell a vasúttársaságoknak, így az éves beszámolókat minden év május 31-ig be kell nyújtani az NKH-nak. Felhívta a figyelmet arra, hogy azok a cégek, amelyek fuvaroznak is, vontatnak is, személyt is szállítanak, mérlegükben el kell különíteni, az ezekből származó bevételeket, és kiadásokat. A főosztályvezető elmondta még, hogy a személyszállítási üzletszabályzatokat 2010. március 1-ig kell módosítani. Alscher Tamás, az NKH Vasút Hatósági Főosztályának vezetője kiemelte, hogy a MÁV Start a közelmúltban három különböző motorvonatot szerzett be (Talent Desiro, Flirt), és óriási különbség van a járművek karbantartási feladatai között. Pozitív példaként említette meg, hogy az egyik beszerzésénél a gyártónak sikerült egy hosszú távú karbantartási feladatot is a nyakába vennie. Nem biztos, hogy ennek beszerzési költsége - bár egyszeri vételára viszonylag magasnak nevezhető - hosszútávon drágább lesz-e mint azoké, amelyek nem tartalmaztak karbantartási kiadásokat.  Ellenőrzéseik során tipikus hiányosságnak nevezte, hogy sokszor a járművezetői engedély nem volt a mozdonyvezetőknél. Több alkalommal tapasztaltak vezetési idő túllépést, és bebizonyosodott, hogy ezekben a járművezető volt a ludas, mert az egyik társaságnál már levezette a napi 8 órát, és csak átsétált egy másik cég mozdonyához, és úgy gondolta, ez szabályos. Gondot okoz, hogy a vasúttársaságok nem ellenőrzik rendszeresen saját mozdonyvezetőik menetíró készülékét, ez pedig balesetveszélyt hordoz magában. Alscher Tamás szerint a rakodási szabályokat több esetben megsértették a vasúttársaságok. A túlrakott, túlhalmozott ömlesztett áruk következtében lehulló kövek pedig károkat okozhatnak más motorvonatokban, és akár a vasútvonal mellett tartózkodó személyekben is. Szerencsére ez utóbbira eddig nem volt példa. Ám akadt laza csavar, amely több esetben szétszakadt. Az NKH szakemberei tapasztaltak túl hosszú féktömlőt is, amely leért a talpfáig. Az ilyen vonatot pedig nem lehet közlekedtetni. (Az előadók hosszabb anyagait a következő napokban közöljük.) Strbik László |