Bonyolult közlekedési feladatok megoldására alkalmas felsőfokú szakemberek képzésére alapították meg 1951-ben Szegeden az önálló Közlekedési Műszaki Egyetemet. Az egyetem Szegeden, Szolnokon, illetve Budapesten az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem (ÉKME), majd a BME egyik Karaként az elmúlt 60 évben közel 6400 okleveles mérnököt bocsátott ki a közlekedés és a járműipar nemzetgazdasági ágazatai részére - mondta el Prof.Dr.habil Kulcsár Béla, a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karának dékánja, csütörtökön, a kar megalakulását ünneplő konferencián, Budapesten.

Tevékenységüket elismerés és megbecsülés övezte.A nemzetek gazdasági fejlődésének meghatározó tényezője a közlekedési rendszerének fejlettsége. A XXI. század gazdasági és társadalmi folyamatai egyre nagyobb kihívásokat támasztanak a közlekedési rendszerekkel szemben. A széleskörű nemzetközi együttműködések, a multinacionális vállalatok létrejötte az ipari termelés új dimenzióit teremtette meg.
Olyan vállalkozások, munkakultúrák jöttek létre, amelynek bázisa a korszerű közlekedési rendszerekre épül. Ma a korszerű ipari termelés tér-idő bázisa szinte az egész világra kiterjeszthető, ennek realizálása sokféle infrastruktúrára épülő bonyolult folyamatok alkotta rendszerekkel lehetséges. Ennek egyik metszete a közlekedési rendszer a maga folyamataival, járműveivel, pálya- és irányítási infrastruktúráival, egymástól el nem választható rendszerkapcsolatokkal.
A közlekedés gazdasági stratégiai jelentőségén túl az emberi élet minőségének, mint társadalmi feladatnak, is meghatározó tényezője. E két tényező általában egymással szoros kölcsönhatásban van, amely ismételten aláhúzza a közlekedési rendszerek (ágazatok, alágazatok) bonyolultságát és fontosságát. Talán e területen érzékelhető a XX. század második felében megkezdett és a XXI. századra jellemző technológia váltás hatása, a csúcstechnológiák megjelenése. Korszerű járművek és közlekedési rendszerek nem képzelhetők ma el korszerű elektronikai és informatikai rendszerek nélkül.
A Karon folyó oktató- és kutatómunka célja rendszerszemléletű közlekedésmérnökök, logisztikai mérnökök és járműmérnökök alapképzése, szakmai és tudományos továbbképzése, mely alapot szolgáltat a hazai és nemzetközi közlekedéspolitika megvalósításában való részvételre. A Kar 2006. szeptemberétől bevezette a kétlépcsős lineáris képzést.
A BSc szintű alapképzés egy integrált, a közlekedési rendszerek multidiszciplinaritását figyelembe vevő közlekedésmérnöki alapszak három szakiránya – közlekedési folyamatok, logisztika, járműtechnika – igyekezett biztosítani azt az ismeretanyagot, amellyel a Kar a közlekedésnek, a szállításnak és a járműipar ágazatainak a gazdasági fejlődéshez elengedhetetlenül szükséges szakember igényét. 2008-ban felülvizsgáltuk a BSc közlekedésmérnöki alapszak szakirányait, és megállapításra került, hogy az ipar és a közlekedési üzemek egyre sürgető igényének tekintetbevételével szükséges egy BSc szintű járműmérnöki alapszak és egy logisztikai mérnöki alapszak létrehozása is.
Az új alapszakokra vonatkozó tervet az egyetemi döntéshozó testületek jóváhagyták és a Magyar Akkreditációs Bizottság engedélye alapján 2010. szeptemberében beindult a képzés a járműmérnöki BSc alapszakon és 2012-ben pedig megkezdődik a képzés a logisztikai mérnöki BSc alapszakon is.
A három BSc alapszakunkra épülő három mester (MSc) szak – a Közlekedésmérnöki, a Logisztikai mérnöki és a Járműmérnöki mesterszak – tudományosan elmélyült, a gyakorlat által felvetett üzemeltetési, tervezési, fejlesztési és kutatási feladatok megoldására alkalmas szakembereket képez. A mesterképzési diszciplínák alapozzák meg tudományos továbbképzésünket és doktori képzésünket.
A mesterképzésből kikerülő legjobb hallgatóink Karunk két Doktori Iskolájában nyerhetnek képzést. Az 60 éves évforduló a visszatekintés és számvetés ideje is. A magyar ipari struktúrán belül a járműipar meghatározóvá válása, a járműtudomány, mint önálló diszciplína kialakulása és e folyamatokban a Kar küldetése indokolta, hogy a Kar neve 2011. július 1–jén „Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar”–ra változzon. A Kar oktatási és kutatási tevékenysége és a közlekedéspolitikai és iparpolitikai célok 60 évet átfogó időkeretben történő összevetése, továbbá a nemzetközi tapasztalatok is igazolják azon meggyőződésünket, hogy a közlekedés a járműiparral együtt rendszerszemléletű fejlesztést követel.

(SL)