Visszapillantó rovat

Visszapillantó néven új rovatot indít szerkesztőségünk, amelyben a magyar közlekedés történet egy-egy színes, érdekes fejezetére emlékezünk. Az első cikk  azt villantja fel, hogyan látta gróf Széchenyi István a közlekedés szerepét.

Magyarországon az ezernyolcszázas évek elején foglalkoztak első ízben tudományos alapon a közlekedés problémáival. Széchenyi István volt az első e téren.

Amikor 1848 januárjában előterjeszti az országgyűlésnek a magyar közlekedés rendezéséről szóló javaslatát, különös nyomatékkal hangsúlyozza, hogy ezzel „hazánk anyagi felvirágzásának talpköveit" akarja lerakni. „Nincs köz- és magángazdaságunknak ága, mely általa ne illetnék; sőt beligazgatási rendszerünk mostani szétágazásai is eddig szokatlan irányt nyernek kikerülhetetlenül; ne felejtsük - mondja -, hogy a közlekedési ügyek elintézésénél megállani nem lehet ..."

A közlekedéstudomány első magyar művelői megállapították, hogy Magyarország „közgazdasági életét" attól az időtől lehet számítani, amidőn átadták a forgalomnak az első gőzüzemű vasutat. „A lüktetően meginduló forgalmi élet mind sebesebb rohanásban feldönt mindent, ami szabad, száguldó mozgásának útjában van. Ledönti a gazdasági és forgalmi élet fő akadályait is: a magyar nemesség maradiságát és előjogait."