Kezdőlap elvalaszto Hírek elvalaszto Közszemle elvalaszto Folytatódjon a pozitív közlekedésbiztonsági tendencia - Beszélgetés Horváth Zsolt Csabával, a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnökével
 -   Tódor
Folytatódjon a pozitív közlekedésbiztonsági tendencia - Beszélgetés Horváth Zsolt Csabával, a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnökével PDF Nyomtatás E-mail
Fórumok 2010. február 08. hétfő, 08:17

NKHHorváth Zsolt CsabaMozgásban - Gazdasági Rádió


G.R.: A Nemzeti Közlekedési Hatóságról nagyon sok szó esett 2009 során, hiszen rengeteg változásra került sor. Az első kérdésem az volna Horváth Zsolt Csabához, a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnökéhez, hogy e változások sikerként könyvelhetőek-e el, illetve, hogy a hatóság céljai közül sikerült-e mindent megvalósítani, vagy ezek egy része áthúzódik-e a 2010-es évre is.
 
H.Zs.Cs.: Igen, részben áthúzódnak 2010-re. Mi úgy gondoltuk, hogy kicsit nagyobb tempóval lehet a közlekedésigazgatás területén változtatásokat véghezvinni. Ám az eddigi és a jövendőbeli eredmények igen nagy változásokat jelentenek az elmúlt évekhez képest. Változik a műszaki vizsgának és a zöldkártyának a rendszere, illetve reményeink szerint a képzés-oktatás rendje is. Ezen kívül a közúti közlekedésre vonatkozóan lesznek további kisebb változások is. De hasonló várható más közlekedési alágazatok esetében, pl. a vasút, hajózás és a légi közlekedés kapcsán is.   
 
G.R.: Számomra az elmúlt év hatósági munkája kapcsán a KRESZ módosulása, az egyablakos vizsgáztatási rendszer, illetve a szakoktatók vizsgáztatása és furcsán nagyszámú bukásuk tűnik a legjelentősebbnek.
 
H.Zs.Cs.: Érdemes abba belegondolni, hogy olyan tudást kérünk számon az oktatóktól, amire a gyermekünket, testvérünket stb. is meg kellene tanítani. Inkább az tűnhet furcsának, ha valaki ezen a számonkérésen nem akar részt venni, illetve adott esetben e számonkérés nem sikerül neki. Ez elmúlt időszakban mindenesetre történtek változások. Eltekintve a vizsgázók azon körétől, akik szándékosan nem valós tudásuk szerint teljesítettek, illetve a szükséges tudással valóban nem rendelkezők bő 10%-ától, most már lényegesen felkészültebben érkeztek az oktatók. A kérdés az, hogy értjük-e a szakmánkat, és tudjuk-e a megfelelő szinten művelni. Bízom abban, hogy akik az új évben a jobb ülésből fognak oktatni, birtokában lesznek annak a tudásnak (és be is tudják mutatni), amelynek segítségével másokat is ki tudnak képezni a vezetés tudományára. A most bekövetkezett változás lényege, hogy eddig az elméleti vizsgáztatás nem számítógépes módon történt, hanem tesztlapos módszerrel. A számítógép pedig nagyon kevéssé befolyásolható. A felkészültebbek odafigyelnek, legfőképpen az iskolavezetők, hiszen egy iskolavezető nem mondhatja egy jövendőbeli hallgatójának, hogy nála felkészületlen oktatók dolgoznak. Nekik az a céljuk, hogy büszkén állíthassák, a náluk dolgozó oktatók minden vizsgát teljesítettek.
 
G.R.: A tavalyi negatív vizsgaeredmények alapot adhatnak-e arra, hogy egy „tabula rasa"-t hajtsanak végre az oktatói körben, amiről azt tartják, hogy a szükségeshez képest kétszer akkora a létszáma?
 
H.Zs.Cs.: Nem az oktatók körében van szükség „tabula rasa"-ra, hanem az egész képzés-oktatási rendszerben. Ide kapcsolódik a KRESZ-nek az esete is. A KRESZ egy olyan jogszabály, amely számos változáson ment át az elmúlt közel harmincöt évben. Ha azt vesszük alapul, hogy több mint húsz alkalommal módosult az elmúlt évek során - alapos „ráncfelvarráson" esett át -, végig kellene gondolni, nem volna jobb végre egy új, egységes szerkezetbe foglalt jogszabályról beszélnünk? Olyan jogszabályról, amely tanulható, tanítható, amit mindenki megfelelő módon tud értelmezni. Amikor KRESZ-vizsgáról beszélünk, egy jogszabályt „magoltatunk be" az emberekkel olyan nyelven, amit az átlagember nem feltétlenül ért meg könnyedén. Én úgy gondolom, hogy a KRESZ egy jogszabály. Akinek ezt alkalmaznia kell, legyen bár oktató vagy hatósági munkatárs, elvárható tőle, hogy ezt megtanulja, megértse, és tudjon belőle dolgozni. A mi véleményünk szerint célszerűbb volna, ha ezt egy egyszerűbb nyelven fogalmazott, elemeiben más szabályrendszer mentén lehetne megtenni.  A szakoktatóknak nem csak megtanulniuk kell ezt a jogszabályt, de meg is kell tanítaniuk a tisztelt tanulóknak, hogy nekik hogyan kell megtanulni a KRESZ-t, illetve vezetés közben hogyan kell a közlekedési szituációkat kezelni, és a manapság kialakult hazai közlekedési morálból hogyan kell győztesen kikerülni. A vezetési feladatot nem idegesen, hanem a legkisebb feszültés mellett kell megoldani.  
 
G.R.: Az imént említette a számítógépes hátteret, amit megteremtett a Nemzeti Közlekedési Hatóság. A 2010. évi egyablakos vizsgáztatáshoz is rendkívüli számítástechnikai háttérre van szükség. Most arra utalok, hogy ugyan a szakoktatók vizsgára való felkészítési rendszere megváltozik, ám jó volna, ha ez már egy új KRESZ-re épülve történne meg.
 
H.Zs.Cs.: A közlekedési jogszabályok - és általában minden jogszabály - valamilyen hierarchia, logika szerint épülnek fel. Ha hozzá szeretnénk nyúlni valamelyik részéhez, tudomásul kell vennünk azt, hogy egy változatás eredménye lehet, hogy egy kicsit másik helyen fog jelentkezni. Éppen ezért azt valljuk, hogyha megváltoztatjuk a KRESZ-t, akkor valamilyen módon a szakoktatásról, szaktanfolyamokról, iskolákról szóló jogszabályokat is módosítani kell. Ezen kívül változtatni kell a szakoktatási munkát végzők képzésén is. Erre is ki lehet dolgozni egy olyan nyilvántartást, egy támogató rendszert, amely mindenkinek az érdekeit szolgálja. Az egyik egy olyan érdek, amelynek véleményem szerint egy hallgató részéről meg kell jelennie, az, hogy mindössze két alkalommal kelljen csak a hatóság képviselőjével találkoznia: egyszer, amikor képzésre jelentkezik, illetve egyszer, amikor postán megkapja a gépjárművezetői engedélyét. Itt is az egyablakos ügyintézés irányába kell elmenni, de a műszaki vizsgához képest itt az alapokhoz kell hozzányúlni. Ezért lényeges az, hogy a KRESZ milyen állapotban van, hiszen a KRESZ-re kell gyakorlatilag mindent felfűzni.
Ma Magyarországon mintegy ezer autósiskola van. Körülbelül százezer ember kap évente „B" kategóriás vezetői engedélyt. Ha kicsit számolunk, láthatjuk, hogy egy autósiskolára kb. száz hallgató jut; száz hallgatóból pedig nehéz aránylag magas szinten megélni. Természetesen ezek a számok csalókák, hiszen vannak kisebb és nagyobb iskolák, ám mi úgy gondoljuk, hogy ezeknek egyforma szintet kell biztosítaniuk az ország egyik és másik felében, városban és vidéken egyaránt.
 
G.R.: Nyilván ez a számítógépes háttér alkalmas lesz arra, hogy az oktató prezentálhassa, mennyit vezetett a hallgatóval. Ez a műholdas navigáció alapján dokumentálható.  Pillanatnyilag ugyanis azt hallom, hogy a befizetett pénzért mindössze pár órát autóznak csak.
 
H.Zs.Cs.: Egy dolgot nem szabad elfelejteni. A számítógépes háttér a nyilvántartást segíti, de nem pótolja az oktató munkáját. Oktatóra mindig is szükség lesz. Az oktató az, aki az adott tanuló képességeihez és az adott helyzethez mérten el tudja magyarázni, hogy mi a teendő, hogyan kell biztonságosan közlekedni. A számítógépes háttér a visszakereshetőséget, az ellenőrizhetőséget fogja szolgálni, ám ehhez az kell, hogy maga az oktató is higgyen abban, hogy ez támogatja, segíti az ő munkáját, így erre a rendszerre támaszkodnia kell. Értelemszerűen, hogyha hibák adódnak, fontos, hogy ezeket valamilyen formában ki lehessen értékelni. Az oktató, illetve az autósiskola ennek a folyamatnak egy nagyon fontos eleme. Az autósiskoláknak tisztában kell lenniük azzal, hogy milyen segédeszközöket használhatnak; el kell tudni dönteniük, hogy hol van szükség humán segítségre, illetve mikor lehet adott esetben a távoktatást is alkalmazni. Ennek olyan lehetőségként kell megjelennie, amelyet a hallgató képességei és egyéni lehetőségei függvényében választhat.
 
G.R.: Beszéljünk arról, hogy januártól egyablakos rendszerben tudunk elvégezni két nagyon fontos közlekedési hatósági vizsgát. Ez milyen változást jelent az ügyfeleknek, illetve a vizsgáztatást végző cégeknek? Ezek a cégek korábban százmilliós beruházásra szorultak a szoftverpark, a géppark stb. beszerzése miatt. Most újabb gépeket kell venni? Várható-e leépülés a cégek körében?
 
H.Zs.Cs.: Hogy pontosabban fogalmazzunk, a környezetvédelmi felülvizsgálat bele fog épülni a műszaki vizsgáztatás folyamatába. Értelemszerűen azoknak a vállalkozásoknak, amelyek eddig külön végeztek zöldkártya-vizsgáztatást és műszaki vizsgázatást, számukra ez most egy lényegesen egyszerűbb folyamat lesz, hiszen a műszaki vizsga révén ők már kapcsolatban álltak a hatósággal. Számukra ez nem jelent lényeges változást, mindössze néhány technikai és adminisztrációs dolog fog módosulni elsősorban a hatósággal való elszámolásra vonatkozóan. Azok a vállalkozások, amelyek a Nemzeti Közlekedési Hatósággal nem voltak eddig kapcsolatban (és gyakorlatilag offline módon végezték ezt a tevékenységet akár olyan meg nem engedett technikai eszközökkel is, amelyet központi ellenőrzés híján ki sem lehetett szűrni), számukra alapvető lesz a változás, hiszen kapcsolódniuk kell a hatóság által biztosított rendszerhez; egy úgynevezett hatósági szerződést kell kötniük. Csak akkor végezhetik a továbbiakban ezt a tevékenységet, ha az iméntire sor került. Értelemszerűen egy ilyen változásnál nem mindenki tud úgy dönteni, hogy képes folytatni, és bizonyos technikai változtatásokat meglépni, de a korábbi zöldkártyások között vannak olyanok is, akik úgy döntenek majd, hogy újabb tevékenységgel bővítik saját portfóliójukat, így a későbbiekben műszaki vizsgával is fognak foglalkozni.
 
G.R.: Maga a vizsga díja fog-e változni azzal, hogy összevonják ezt a két különálló tevékenységi kört?
 
H.Zs.Cs.: Egy biztos, hogy a gépjármű-tulajdonosoknak ritkábban kell vizsgálatra menniük, hiszen a két vizsgálat egy időben történik. Maga a zöldkártya-vizsgálat betöltötte funkcióját. 1992-ben került bevezetésre, amikor még teljesen más volt a magyar gépkocsipark összetétele. Ez mára a 17 évvel ezelőttihez képest jelentősen átalakult. A zöldkártya az akkor betöltött szűrőfunkciónak kiválóan megfelelt, most azonban elérkezett az idő, amikor bele lehet illeszteni már egy integrált rendszerbe. Arról azonban nem lehet letenni, hogy egy gépjárművet környezetvédelmi szempontból is leellenőrizzenek, hiszen lényeges kérdés, hogy az adott jármű kibocsátása határértéken belüli-e. Hogy erre a vizsgálatra most ritkábban lesz szükség, egyrészt annak köszönhető, hogy a gépkocsiparknak az állapota ilyen téren valamelyest javult, másrészt pedig annak, hogy ma már korszerűbb eszközöket tartunk forgalomban.
 
G.R.: A Nemzeti Közlekedési Hatóság felmérte autózási szokásainkat... Mik a tapasztalatok? Jellemző ránk, hogy gyorsan vezetünk?
 
H.Zs.Cs.: A kérdés, hogy gyorsan vezetünk-e, egy műszaki-technológiai hatóság szempontjából fontos, de nem alapvető. Az elmúlt idő fontos változása, hogy a mi szempontunkból lényegesen szabálykövetőbbek lettek az állampolgárok, elsősorban a hivatásos gépkocsivezetők; csökkent azoknak a száma, akik „túlvezetést" követtek el, akik a tengelytúlsúlyt lényegesen meghaladták stb.
 
G.R.: Ezen nem lepődünk meg, hiszen olyan mértékű bírságemelésre került sor, ami messze irreálisnak tűnik a magyar bírságolási viszonyok között...
 
H.Zs.Cs.: Valóban, ám ha tekintetbe vesszük, hogy egy túlsúlyos tehergépkocsi több tízszeres vagy adott esetben akár több százszoros értékben rongálja az utakat, akkor érthető, hogy igyekszünk megóvni az állam vagyonát.
 
G.R.: Szlovákiában olyan mértékű útdíjemelést vezettek be januártól, aminek következményeként elvileg Magyarországra terelődhet át az ottani kelet-nyugati teherforgalom jó része. Ez ellen sürgősen védekezést kell kidolgozni...
 
H.Zs.Cs.: A védekezés egyik módja, hogy a közlekedési hatóság munkatársai lényegesen intenzívebben fogják műszaki-technológiai és autópályadíj-fizetési szempontból ellenőrizni azt a pályaszakaszt, ahol megnövekszik a forgalom.
 
G.R.: Mik a hatósági munkatársak további tapasztalatai a magyar gépjárművezetők kapcsán?
 
H.Zs.Cs.: A gépkocsik műszaki állapota valóban javult, kevesebb olyan gépkocsi van, amely nem felel meg a műszaki vizsgán. Ez annak is köszönhető, hogy a szervizek sokkal nagyobb figyelmet fordítanak a járművek felkészítésére a műszaki vizsgán. További eredmény a közlekedésbiztonság javulása; lényegesen kevesebb azoknak a száma, akik az elmúlt év során az utakon vesztették életüket. Ez részben annak köszönhető, hogy komoly figyelmet szenteltünk a közlekedésbiztonsági megelőzésnek, részben annak, hogy a rendőrség is nagy erőket fordít erre a tevékenységre, illetve annak is betudható, hogy ezt a problémát minden szinten érzékelték, és mindenki a közlekedők biztonságára összpontosított.  
 
G.R.: Abban mindannyian egyetérthetünk, hogy az M0 új, északi szakasza, illetve az M2 felújítás utáni kialakítása közlekedésbiztonság szempontjából mintaszerű. Tervezi-e a hatóság, hogy ezt az etalont kiterjeszti Magyarország teljes közúthálózatára?
 
H.Zs.Cs.: Szerencsés és egyben szerencsétlen helyzetben is vagyunk, hiszen az újonnan épült utak szinte kivétel nélkül ilyen magas szintű közlekedésbiztonsági segédeszközökkel vannak felszerelve, azonban a régebben épített és ritkábban felújított utakon valóban alacsonyabb a műszaki-technológiai színvonal. Ez nem azt jelenti, hogy nem biztonságosak, hanem hogy valamivel kevésbé biztonságosak, mint az új, látható fényjelzésekkel felszerelt útszakaszok.
 
G.R.: Mit kíván nekünk, autósoknak 2010-re?
 
H.Zs.Cs.: A közlekedésbiztonság oldaláról azt kívánom, hogy ugyanaz a tendencia folytatódjon, ami 2008-ban és 2009-ben is jellemző volt; hogy lényegesen kevesebb eseményről tudjunk beszámolni az utakon 2010-ben, mint 2009-ben.
 
G.R.: Köszönöm szépen!
 
fulbal
fuljobb
 
regens