Mozgásban - Gazdasági Rádió

G.R.: A téli közlekedésre való felkészülésről kérdezzük Berezvai Gábort, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Észak-alföldi regionális igazgatóját. Mik a közúti ellenőrzések tapasztalatai?
B.G.: Erről adatszerűen és a tapasztalatok tükrében is lehet beszélni, elsőként érdemes azonban azt tisztázni, hogy pontosan mit is ellenőriztünk. Az ellenőrzési akciónak a "Látni és látszani" jeligét adtuk.

G.R.: Hogy mást ne mondjak, a hajnali páralecsapódás jegesedést, deresedést okozhat, nyálkás burkolatot...

B.G.: Így van. A legfontosabb az, amikor a járművünkkel közlekedünk, hogy mi magunk is lássunk, és egyúttal látszódjunk is; hogy észrevegyenek minket, illetve magunk is észrevegyük azokat, akik mellettünk közlekednek. Nagyon fontos több mindent észben tartanunk, pl. azt, hogy ködben nehezen lehet az előttünk haladót észrevenni, vagyis az észlelési idő, a reakcióidő, a féktávolság mind megváltoznak. Ezért fontos azzal is foglalkozni, hogy a fejünkben és a jármű felszereltsége kapcsán egyaránt minden a helyén legyen. Az akció során néhányakat meg is leptünk, hiszen a műszaki ellenőrzés mellett például megkértük, hogy cseréljék ki a nem világító izzót.

G.R.: 2009 november 1-től azonban már nem kötelező az izzókészletet a gépjárműben hordani...

B.G.: Nem a Nemzeti Közlekedési Hatóság, hanem a rendőrség feladata, hogy ezt ellenőrizze. Azt kell mondjam, hogy bizonyos típusoknál szinte gyári szándék, hogy egy izzócserére csak szakszervizben kerülhessen sor.

G.R.: Áttérve az interjú fő témájára, az ellenőrzések tükrében milyenek vagyunk mi, autósok? Figyelünk-e az időjárási viszonyokra, számolunk-e a csúszós utakkal? Elővettük-e a téli gumit?

B.G.: Lássuk, miket is ellenőriztünk. A világító-berendezések kapcsán nem csak azt vizsgáltuk, hogy megvannak-e, hanem hogy az izzók fényereje és Watt-száma megfelelő-e, illetve, hogy a mechanizmusaik is működnek-e. A hátsó lámpa, a ködkövető lámpa működését is figyeltük. Szintén a láthatóság jegyében a szélvédők állapota (nem karcosak, repedezettek-e), illetve az ablaktörlők működőképessége is vizsgálatra került. Azt is ellenőriztük, hogy ablakmosó rendszer téli ablakmosó folyadékkal van-e feltöltve. Természetesen nagyon fontos szempont, hogy a gépjárművek téli gumiabronccsal legyenek felszerelve. Nem mindegy azonban, hogy milyen a gumi, hiszen például a nulla profilmélységű gumi ugyan nagyon jól mutat egy Forma 1-es pályán, ám a közúton nem előnyös.

G.R.: A gyakorlat mire világított rá?

B.G.: Az akció során közel hatvan helyszínen végeztünk ellenőrzést százhetven munkatársunk közreműködésével. A tapasztalatok azt mutatják, hogy van min változtatni. Már a novemberi előzetes adatok szerint is 15-20% körüli volt azoknak az aránya, akiknél valamilyen apró hibát, hiányosságot lehetett megállapítani (főleg a világító-berendezés és az ablaktörlők kapcsán). Ez a 15-20% számomra sok. Ennyit nem találunk azok között a járművek között, amelyek felkészítve érkeznek a vizsgahelyünkre - ami természetesen egy másik helyzet. A másik érdekes becslés az az 1-3%, akiknek a járművét be kellett rendelni műszaki vizsgára, mert olyan rendellenességeket találtunk, amelyek a közlekedés biztonságát veszélyeztették. Ezek olyan jellegű hibák, amiket nem lehet a helyszínen elhárítani. A munkatársaink egyébként nagyon segítőkészek voltak; egy tájékoztató átadásával támpontot nyújtottak a járművek megfelelő felkészítéséhez, illetve ha lehetőség volt a hiányosságokat a helyszínen orvosolni, mindent megtettek ennek érdekében. Én úgy gondolom, hogy a munkatársaim műszaki vizsgára főleg azokat a járműveket rendelték be, amelyek kapcsán már az út mentén rögtön meggyőződtek, hogy nagyon rossz állapotúak, pl. hibás a fékműködésük. Nyilvánvalóan, akit lehetett, meggyőztünk, hogy pl. ha olyan izzócserére van szükség, amit a gépjárművezető maga nem tud megoldani, haladéktalanul forduljon szakszervizhez. A Nemzeti Közlekedési Hatóságnak nincsen igazán lehetősége arra, hogy szabálysértésekért járó büntetések mintájára bírságoljon az út mentén, inkább arról igyekszik meggyőzni a gépjárművezetőket, hogy közlekedésbiztonság szempontjából megfelelő járművekkel közlekedjenek. Ha ennek az a hatékony eszköze, hogy műszaki vizsgára rendeljük be az adott járművet, akkor ez az egyik lehetőség; a másik pedig az, hogyha lehetséges, a hibát a helyszínen elhárítjuk.

G.R.: Hallgatnak az emberek önökre?

B.G.: Én úgy gondolom, hogy igen. Az üzenetünk nagyon egyszerű: mindenkinek fontos, hogy hazaérjen. Minden út azért van, hogy eljussunk valahová. A közlekedési hatóság is ugyanazt szeretné, mint a közlekedők, vagyis hogy mindenki úgy érkezzen haza, ahogy elindult.

G.R.: Ez azt jelenti, hogy mindenki igyekszik téli gumira váltani, amikor itt van az ideje?

B.G.: Bízom benne, hogy így van. A kérdést fordítva is érdemes megfogalmazni, vagyis úgy, hogy mi az előnye egy téli guminak? Egyfelől más a mintázata, a bordamélysége; más a viselkedése. Másfelől a hidegre másképp reagál, nem veszíti el úgy a rugalmasságát. Ezeket a téli gumikat azért fejlesztették ki, hogy más időjárási viszonyok között - sárban, hóban, jégen - is megfelelő szolgáltatásokat tudjanak nyújtani. Érdemes utána olvasni annak, hogy az ADAC - egy évtizedek óta ajánlásokat tevő és vizsgálatokat végző, jó nevű németországi cég - hogyan végzi a téli gumik tesztelését.

G.R.: A téli gumi igazi előnye, hogy hideg időben, 7 °C alatt is irányban tudja tartani az autót. Úgy gondoljuk, hogy az autósoknak megéri beruházni rá, hiszen egy abroncs-szett akár 6-7 évig is bőven megfelel.

B.G.: Nyilván ez mindig attól függ, hogy ki hogyan használja a téli gumit. Nem is annyira kívülről, mintsem inkább belülről lehet érzékelni, hogy mitől téli gumi a téli gumi - ahogyan a hőmérséklet-változásra reagál. Ennek megfelelően a téli gumit érdemes tavasszal lecserélni, mert a meleg hatására ismét csak másképp viselkedik. Mindenesetre érdemes tudni, hogy a téli gumi nem csodaszer; akkor működik jól, ha tudjuk, hogyan kell használni. Ha ismerjük a vele járó szabályokat, nagyon jól lehet használni. Most már olyan vezetéstechnikai tréningek is vannak, amelyeknek köszönhetően tulajdonképpen meg sem kell várni a telet, hiszen szimulációs pályákon lehet kipróbálni a különféle időjárási feltételek szerinti útviszonyokat. Valóban igaz a mondás, hogy aki egyszer megtanult biciklizni, az többé nem felejti azt el - ettől függetlenül pl. a síelést is megtanulja az ember, mégis jólesik minden évben kimenni, miközben egyre többet mer megtenni, egyre biztonságosabban síel.

G.R.: Visszatérve a műszaki állapotra, milyenek az autóink manapság? Érződik-e rajtuk a válság?

B.G.: Egy-két példával tudok most élni. Nyílt napot szerveztünk pl. az észak-alföldi régióban, ahol egyrészt díjmentes átvizsgálást hajtottunk végre a

megjelent járműveken a téli közlekedésre való felkészítettségük szempontjából, másfelől műszaki vizsgalehetőséget is biztosítottunk. Meglepő eredmény volt, hogy a novemberi nyílt nap alkalmával a megjelent járműveknek hozzávetőleg csak 10%-án találtunk téli abroncsot. Ehhez képest az egy héttel később megrendezésre került nyílt napon már 50%-os volt a téli gumival felszerelt gépjárművek aránya. Ezek alapján azt állapítottuk meg, hogy nem mindig sikerül a járműveket a megfelelő módon felkészíteni. Annak tanulságaként, hogy a műszaki vizsgák száma is csökkent, érezhetően vannak olyanok, akik nem tehetik meg, hogy tovább üzemeltessék a járművüket. Véleményem szerint azonban nem ilyen gyorsan fog jelentkezni annak a hatása, ha valaki nem költ a járművére. A karbantartás hiánya nem egy-két hónap alatt fogja megbosszulni magát, hanem hosszútávon. Nyilvánvalóan a baleseti statisztikákat kell majd figyelni. Amikor például egy jármű kilép a garanciális időszakból, mindenki a pénztárcája szerint dönti el, hogy mennyivel szeretne többet költeni a járművére. Ha a karbantartás nem rendszeres, egy ötéves jármű is kerülhet minősíthetetlen műszaki állapotba. Ugyanakkor egy tizenöt éves jármű is lehet kifogástalan állapotban, ha a gazdája gondját viseli. Nagyon nehéz tehát általánosítani. Én úgy érzem, az emberek szerencsére még mindig becsülik annyira a járművüket, hogy hajlandóak költeni rá.

G.R.: Lesznek-e ennek a vizsgálatnak olyan konklúziói, amelyeket a rendőrség tovább tud hasznosítani? A szakmai tapasztalat átkerül hozzájuk?

B.G.: Mindig azt szoktam mondani, hogy együtt dolgozunk a társhatóságokkal. Minden bizonnyal találkoztak már teljes útzáras autópálya-ellenőrzéssel, ilyenkor a Vám- és Pénzügyőrséggel és a rendőrséggel szoktunk közös akciókat véghezvinni. Ezen alkalmakkor a hatóság gyakorlatilag a saját ellenőrzési metódusát érvényesíti. Nagyon jó a kapcsolat a társhatóságokkal, a rendőrséggel; ráadásul a Balesetmegelőzési Bizottságokban is (az OBB-ban vagy a megyei szintű balesetmegelőzés esetében) is közreműködünk. Mindig kapunk felkérést arra, hogy osszuk meg a tapasztalatainkat, ugyanis az EU által elvárt, a Fehér Könyvben vállalt halálozási arány visszaszorításában mindenki - a Nemzeti Közlekedési Hatóság és a rendőrség egyaránt - érdekelt, ám véleményem szerint leginkább maguk a közlekedők.

G.R.: Köszönjük szépen!