Nem a táblákat, hanem a közlekedési helyzeteket kellene tanítani

Az autós-motoros iskolák nyújtsanak magas színvonalú képzést, és ne kaphasson senki felkészületlenül jogosítványt - legalábbis a Nemzeti Közlekedési Hatóság ezt szeretné elérni. Ehhez új oktatási tematikát készítenek, és igyekeznek megszüntetni a gyakorlati képzésben tapasztalható anomáliákat. Lovas Károly Róbert a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnökhelyettese a Népszabadság február 3-i számának KRESZ-oktatás mellékletében Lencsés Károlynak nyilatkozott.

A szervezet elnökhelyettese szerint, már el is készült egy koncepció, amely az eddigiekhez képest teljesen új oktatási szisztémát tartalmaz, és bizonyos elemeit akár már az idén bevezethetik. A jelenlegi - többé-kevésbé a hetvenes években kialakult - képzési rendszeren mielőbb változtatni kell ugyanis, mert az akkori néhány százezres járműpark helyett ma körülbelül 3,6 millió gépkocsit tartanak nyilván, amelyek egészen más műszaki paraméterekkel rendelkeznek, és az úthálózat is jelentősen fejlődött.

A helyzetet nehezíti, hogy már a nyolcvanas évek végén rendre új autós-motoros iskolák jöttek létre, s a rendszerváltozás után ezen a területen is teljessé vált a liberalizáció. Így aki a minimális követelményeknek eleget tett, iskolát alapíthatott, és gomba módra szaporodtak is a mikro vállalkozások. Ezek száma jelenleg meghaladja az ezret, miközben a nyolcvanas évek végén - pedig akkor sokkal nagyobb igény mutatkozott a képzés iránt -jóval kevesebben próbálkoztak ezen a területen megélni.

Lovas Károly Róbert kiemelte, hogy a képző szervezetek fénykora a rendszerváltozás környékén volt: 1988 és 1991 között minden egyes évben körülbelül 190 ezren szereztek B kategóriás jogosítványt. Nyilván ez is közrejátszott az iskolaalapítási boomban, ám a kereslet később rohamosan csökkent, és úgy tűnik, hogy egy-egy esztendőben tartósan legfeljebb százezer körüli jelentkezővel lehet számítani. Így a több mint ötezer gyakorlati oktatóra fejenként még húsz tanuló sem jut. Mindez oda vezetett, hogy a fogyatkozó számú potenciális ügyfél megszerzése érdekében gyilkos árverseny alakult ki, és egyes cégek már olyan tarifákkal dolgoznak, amelyek a működéshez minimálisan szükséges költségeket sem fedezik.

Az elnökhelyettes inkább azt tartaná kívánatosnak, hogy az iskolákban ne elsősorban a szabályokat oktassák - azokat egyéni felkészülés keretében is elég jól el lehet sajátítani -, hanem azt: mit kell tenni egyes forgalmi szituációkban. Ehhez megfelelő tananyagra és multimédiás eszközökre van szükség. Az új képzési tematika már készül, számítógéppel és projektorral pedig az iskolák rendelkeznek. Még jobb lenne, ha szimulátorokat is alkalmaznának, de ez ma sajnos irreális kívánság.

Úgy véli, hogy a KRESZ mechanikus sulykolása helyett arra kellene törekedni, hogy a jövendő járművezetőkben kifejlesszék annak képességét, hogy felismerjenek adott helyzeteket, meghatározzák az alkalmazandó szabályokat, és képesek legyenek a gyors döntésre. A tesztlapok kitöltésekor egykét perc is van erre, de az életben gyakran egy-két másodpercig sem lehet gondolkodni a helyes válaszon. Ezért lenne szükség minél több szituációs gyakorlatra.

A gyakorlati oktatás során tapasztalható anomáliák megszüntetése a másik cél - jelentette ki az elnökhelyettes. Ma meglehetősen gyakori, hogy a nyomott árak miatt a tanulók nem az ígért szolgáltatást kapják, hanem a kötelező 29 óránál csak jóval kevesebbet vezetnek.

Felvetődött, hogy tanulóvezetői kártyát kellene bevezetni, az oktató járművébe pedig olyan szerkezetet építenének be, amely regisztrálja a vezetéssel töltött tényleges időt és a megtett utat is. A problémát ez egy csapásra megoldaná, ám efféle költséges rendszer bevezetésére még bizonyosan várni kell.

Hosszabb távon a vizsgáztatás rendje is változhat - véli az elnökhelyettes. Az elméleti tudásról számítógépes rendszeren kell számot adni, ami szinte manipulálhatatlan. Külföldön már léteznek olyan rutinpályák, amelyeken szintén a gépé a főszerep: a komputer sorsolja ki a feladatot, az útba, illetve a mesterséges akadályokba épített érzékelők pedig egyértelműen jelzik, ha a tanuló megfelelő teljesítményt nyújtott. A forgalmi vizsga során persze mindig jelentős szerepe lesz az emberi tényezőnek, ott marad a véletlenszerű ellenőrzés.

http://nol.hu/lap/kerekvilag/20100203-jogositvany_csak_biztos_tudassal