Horváth Zsolt Csaba, a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöke az új szabályokról és az új képzési rendről

Ötvenezer forintért senki nem szerezhet jogosítványt, legfeljebb jogot arra, hogy az első vizsgán megbukjon - állítja Horváth Zsolt Csaba, a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöke, a Népszabadság február 3-i szerdai számának KRESZ-oktatás mellékletében, melyet Fekete Gy. Attila készített. Az elnök szerint egy jogosítvány tanfolyamostul-vizsgadíjastul 100-130 ezer forint. Van, ahol ezt előre lehet tudni, van, ahol csak menet közben döbben rá a hallgató, hogy átverték. Ezen a gyakorlaton kíván változtatni már a közeli jövőben a hatóság.

Horváth Zsolt Csaba kiemelte: a január elsejétől új KRESZ-szabályok léptek hatályba, de nem egy új KRESZ. Bár az kétségtelen, hogy ez alkalommal sok fontos változtatást hajtott végre a jogalkotó, sok kérdést rendeznek az elfogadott módosítások, összességében ez még mindig az 1975-ben kiadott és azóta húsz-egynéhányszor kisebb-nagyobb mértékben módosított régi KRESZ, csupán átesett egy újabb ráncfelvarráson.

Utalt arra, hogy közlekedési rendőrök, ezen a területen dolgozó ügyészek, bírák, közlekedési szakértők, oktatók, autósiskolák és számos civil szervezet bevonásával készítettek egy tervezetet, azonban azt látni kell, hogy egy átfogó módosítás csak alapos előkészítés után hajtható végre. Időt kell hagyni az embereknek arra, hogy megismerjék és megtanulják az új szabályokat. El kell dönteni, hogy legyen-e kötelező vizsga az autósoknak és a motorosoknak az új KRESZ-ből? Emellett a közlekedés többi szereplőjét is fel kell készíteni az új szabályokra, a biciklistákat és a gyalogosokat is. Szerinte veszélyes „játék" ebben a műfajban a kapkodás. December végén, közvetlenül karácsony előtt jelentek meg a mostani KRESZ-módosítások, amelyeket január elsejétől már mindenkinek alkalmazni kellene. Az NKH elnöke kétségének adott hangot, hogy az érintettek a két ünnep között megtanulták volna az új szabályokat.

Kifejtette, hogy évente átlagosan százezren szereznek Magyarországon B kategóriás jogosítványt. Ezer autósiskola közel hatezer oktatója már nem is verseng, hanem ádáz harcot vív a kegyeikért. Ám nehéz eldönteni milyen szempont alapján válasszon magának iskolát a hallgató. Valószínűleg sokaknál döntő tényező az ár. Vannak iskolák, amelyek 50-60 ezer forintért „gyors" jogosítványt kínálnak a jelentkezőknek. A baj csak az, hogy 50-60 ezer forintért törvényes eljárásban nem lehet jogosítványhoz jutni. Enynyi pénzért a hallgató legfeljebb csak arra szerez jogot, hogy az első vizsgán megbukjon, és kemény pénzekért újabb, majd a következő bukás után még újabb pótórákat vegyen. Sajnos, a piac nem tudta még kiszűrni azokat, akik megalapozatlan és betarthatatlan ígéretekkel magukhoz csábítják a hallgatókat, majd két-háromszor annyiért, mint azt eredetileg ígérték, felkészítik őket a vizsgára.

Ma még csak kevés eszköze van a hatóságnak arra, hogy egy rosszul működő autósiskola működési jogát felfüggessze.

Az NKH elnöke szerint  gyökeresen átalakítani a gépjárművezető-képzést, az autósiskoláknak elsősorban nem a vizsgára, hanem a közlekedési helyzetekre kell felkészíteniük a hallgatóikat. Ma sok felesleges információt kell megtanulnia annak, aki jogosítványt akar szerezni. Ugyan miért kell azt egy autósnak tudnia, hogy egy táblaoszlopon hány tábla lehet, vagy hogy milyen távolságra kell az egyik vagy a másik előjelző táblát kihelyezni. Meggyőződése szerint, hogy az autóvezető-képzésnek nem arról kell szólnia, hogy sok ember ül egy teremben és bemagolja a KRESZ-táblákat. Azokat az internetről vagy könyvekből is meg lehet tanulni. Az a jó autósiskola, ahol a legkülönbözőbb közlekedési szituációkra és azok kezelésére készítik fel a növendékeket. Vannak egyébként már ma is ilyenek.