Annak pedig különösen örülünk, hogy a változások nem csak egy-két területen, hanem általánosságban jelentkeztek, hiszen gyakorlatilag valamennyi lényeges baleseti statisztikai adat - például az összes személysérüléses baleset száma, a halálos áldozatok száma, vagy éppen az ittasan okozott balesetek alakulása - az elmúlt évben kedvezően alakult.

Tavaly 50 olyan napot regisztráltunk, amikor nem történt tragédia a közútjainkon (csak összehasonlításképpen: 2007-ben összesen 29 ilyen nap volt), s 1968 óta nem fordult elő, hogy 1000 fő alá sikerült csökkenteni a közúti balesetben meghalt személyek számát. Ugyanakkor az akkori viszonyokat korántsem lehet a mai állapotokhoz hasonlítani, hiszen az eltelt négy évtized során a mobilizációs szint robbanásszerűen fejlődött, melyet az is érzékeltet, hogy a forgalomba helyezett gépjárművek száma csaknem a négyszeresére nőtt.

Azzal személy szerint nem értek egyet, hogy a tavalyi eredmények váratlanok voltak. A 2008. esztendő véleményem szerint korántsem tekinthető „talált" évnek, mindössze annyi történt, hogy az ezredfordulót követő időszak folyamatos szakmai erőfeszítései most hozták meg gyümölcsüket. Az elmúlt évben például a szabályozási háttér jelentősen megváltozott, ugyanakkor az új szabályozási elemek (objektív felelősség stb.) bevezetése nem egyik napról a másikra történt, hanem a hatályba léptetést több évi előkészítő munka előzte meg.

Ön melyik eredményt tartja a „legértékesebbnek" a 2008. évi sikerek sorából?

Kétségtelenül a halálos áldozatok számának alakulását, ugyanis ez minden baleseti statisztika legérzékenyebb és legfontosabb területe. Éppen húsz éve annak, hogy jómagam benyitottam a közlekedésrendészet „ajtaján", s pályafutásom első éveiben közlekedési bűncselekményeket, többek között halálos közúti baleseteket vizsgáltam. És tapasztalatból mondhatom, hogy a közúti tragédiák a legnehezebben feldolgozható és legmélyebb hatású halálesetek közé tartoznak. Ha valamire a „derült égből villámcsapás" kifejezés igaz, akkor ez éppen a közúti tragédiák köre. Abszolút váratlansága és kiszámíthatatlansága mellett az is megdöbbentő, hogy ezek a halálesetek csaknem teljes mértékben elkerülhetőek lennének, ugyanis létrejöttük az esetek túlnyomó részében valamilyen jogsértő közlekedői magatartásra vezethető vissza.

De hogy a kérdésére visszatérjek: tavaly 996 fő vesztette életét közúti balesetben Magyarországon, csaknem 20 %-kal kevesebb, mint 2007-ben. Ezt úgy is lehet értelmezni, hogy nem kevesebb, mint 236 emberi életet sikerült megmenteni a különböző intézkedésekkel 2008-ban az előző évhez képest. Ugyanakkor a halálos áldozatok mellett a súlyos és a könnyű sérüléses balesetek száma is csökkent, s az ittas vezetés terén is említésre méltó, pozitív irányú elmozdulás történt.

 Ön szerint a 2008. év sikerei milyen okokra, előzményekre vezethetők vissza?

A közlekedésbiztonság javítása mindenképpen komplex fellépést igényel, hiszen annak különböző vetületei számos minisztérium, szerv, szervezet, érdekképviselet stb. tevékenységében megjelennek.

Köztudomású, hogy az elmúlt években a gyorsforgalmi úthálózat jelentős mértékben nőtt, s emellett más műszaki beruházások is megvalósultak, amely az infrastruktúra fejlődését jelzi. A tavaly ősszel megkezdődött gazdasági válság időszakáig a hazai gépjárműpark is kedvezően változott, hiszen az újonnan értékesített járművek száma csaknem évente új rekordot döntött, így a forgalomban részt vevő járművek átlagéletkorában és biztonsági felszereltségében pozitív irány alakult ki. Sajnos a jelenlegi válság egyik legnagyobb vesztese éppen az autóipar és kereskedelem lett. A közúti ellenőrzések feltételrendszerében (létszám, technika stb.) releváns változások ugyan nem történtek, de a rendőrség például arra a gyakorlatra tért át, hogy meglévő kapacitását igyekezett a legveszélyesebb jogsértő cselekményekre összpontosítani. Ugyanakkor ki kell emelni, hogy az elmúlt időszakban a közlekedésbiztonság javításához szükséges feltételrendszer leginkább a szabályozás területén változott. 2008-ban négy említésre méltó változtatás is történt, részben a korábbi jogszabály módosításával, részben pedig új norma hatályba léptetésével, de a legnagyobb hatást kétségkívül az „objektív felelősség" bevezetése váltotta ki.

Magyar találmány-e az objektív felelősség?

A tulajdonosi, illetve üzembentartói felelősség számos uniós ország joggyakorlatának részét képezi. Gyakorlatilag valamennyi olyan tagállam, amely az elmúlt években a közlekedésbiztonság területén jelentős eredményt ért el, továbbá területén automata sebességellenőrző készülékeket üzemeltet, alkalmazza az objektív felelősség rendszerét.

A hazai változat bevezetése előtt mi is nagy figyelmet fordítottunk a nemzetközi gyakorlatok és tapasztalatok megismerésére. Az ismeretek megszerzése alapvetően TISPOL tagságunknak köszönhető. A TISPOL egyébként az európai uniós országok közlekedésrendészeti szerveinek a hálózata, melynek a magyar rendőrség 2004 májusa óta teljes jogú tagja.

Nagyon fontosnak tartom megjegyezni, hogy objektív felelősség hiányában az emberi jelenlétet nem igénylő automata sebességellenőrző készülékeket, illetve rendszereket hatékonyan üzemeltetni nem lehet, márpedig az EU Bizottságának 2003 októberében kiadott ajánlása szerint a közúti tragédiák legfőbb okaként nyilvántartott gyorshajtás ellen a legjobb gyakorlat (best practice) éppen a fixen telepített, automata sebességellenőrző készülékek alkalmazása.

Rendelkeznek-e konkrét számadatokkal, amelyek igazolják az objektív felelősség hatását?

A jármű tulajdonosának, illetve üzembentartójának általános felelősségét bevezető új jogintézmény gyakorlati alkalmazása 2008 májusában kezdődött meg. Abban az időszakban már az „utcai" tapasztalatok is jelentős preventív hatásról árulkodtak, hiszen a jogkövető járművezetői magatartásban érzékelhetően kedvező változások történtek. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy ennek hátterében alapvetően a „lebukási esély" növekedése, valamint a korábbiaknál jóval jelentősebb mértékű jogszabályi fenyegetettség (akár 300.000.-Ft-ig terjedő bírság) áll, ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy mindezek hosszabb távon a járművezetők tudatára, általános közlekedési magatartására is pozitív hatással lesznek. Ezt támasztják alá a külföldi (francia, holland, angol stb.) tapasztalatok is.

Az objektív felelősség alkalmazása óta eltelt időszak számadatai rendkívül meggyőzőek. A 2008. május 1. és 2009. március 31. közötti időszakban a hatóságok nem kevesebb, mint 352 302 (!) határozatot hoztak az objektív felelősséggel kapcsolatos közigazgatási eljárásokban. Az eltelt 11 hónap függvényében ez havonta több mint 30 000 közigazgatási határozatot jelent, amely napi viszonylatban átlagosan kb. ezer ügynek felel meg. A közlekedési szabályszegések ilyen mértékű felderítésére és szankcionálására hazánkban eddig soha nem volt példa. Tekintettel arra, hogy az objektív felelősség körébe tartozó jogsértéseket gyakorlatilag minden esetben szankció követi, így a rendszer hatékonyságához kétség nem férhet.

Az eljárások túlnyomó része egyébként a gyorshajtásokkal kapcsolatos, második helyen a megállás, várakozás szabályainak megszegése, harmadikként pedig a fényjelző készülék jelzéseinek figyelmen kívül hagyása emelhető ki.

Az elmúlt évi közlekedésbiztonsági sikerek után mit hozott az első negyedév?

Természetesen mindannyian várakozással tekintettünk a folytatás elé, kíváncsian vártuk, mit hoz az új esztendő. Ugyanakkor elmondhatom, hogy bizakodóak is voltunk, hiszen a közlekedésbiztonság feltételrendszerben különösebb kedvezőtlen változások nem történtek. Mára már ismertté váltak az első negyedév adatai, melyek továbbra is javuló tendenciáról árulkodnak. Ez már csak azért is eredmény, mert az idei adatokat immár egy korábbiaknál jóval kedvezőbb esztendő adataival vetjük össze.

Az előzetes adatok alapján 2009. január 1. és március 31. között összesen 3 279 személysérüléses közúti baleset történt, csaknem 16%-kal kevesebb, mint 2008 hasonló időszakában (3 895). A kedvező tendencia a halálos, a súlyos és a könnyű sérüléses közlekedési balesetek számában egyaránt kimutatható. A balesetben meghalt személyek száma is tovább csökkent, a 189 főről 172 főre való csökkenés mintegy 9%-os csökkenést jelent. Pozitív kép rajzolódik ki az ittas járművezetés alakulásában is, mert a 2008 I-III. havi 441 fővel szemben 2009 első negyedévében 17%-kal kevesebb, azaz összesen 365 személy okozott ittas állapotban személysérüléses közúti balesetet. Ugyanakkor azon az állásponton vagyok, hogy az első negyedév adatait óvatosan kell kezelni, hiszen még csak most jön a java. Hosszú évek tapasztalatai alapján ugyanis a legtöbb baleset a nyári és az őszi időszakban következik be - azon belül is általában az augusztus és az október a legveszélyesebb hónap - így a közlekedésbiztonság idei alakulásáról beszélni ma túlságosan korai.

A rendőrség és az ORFK - Országos Balesetmegelőzési Bizottság mindenesetre 2009-ben is a lehető legtöbbet meg kívánja tenni annak érdekében, hogy minden közlekedő megérkezzen oda, ahová elindult. De ez alapvetően nem rajtunk, hanem a közlekedőkön múlik.

Mi szerepel a 2009-es terveik között? Milyen intézkedéseket terveznek az idén a balesetek megelőzésére?

Sajnos a gazdasági válság hatása minket is elért, így idén az ORFK-OBB preventív jellegű kampánylehetőségei igen korlátozottak. Nem örülünk annak, hogy tradicionális és jól bevált tevékenységeink intenzitása 2009-ben csökken, de tisztán látjuk, hogy hasonló megszorításokra a társadalmi élet szinte valamennyi területén sor került. A „klasszikus" rendőri tevékenységnek minősülő közúti ellenőrzések végrehajtása azonban továbbra is mindennapi tevékenységünk részét fogja képezni, melynek keretében változatlanul a legveszélyesebb és a leggyakoribb szabályszegések ellen kívánunk fellépni.

Mindezeken túl a közlekedésbiztonság további javítása érdekben álláspontom szerint továbbra is szükség van a szabályozási háttér módosítására, bár köztudott, hogy a jogalkotásban a rendőrség és az ORFK - OBB szerepe nem meghatározó. A jogszabályok vonatkozásában nem csak az objektív felelősség rendszerének a kiegészítésére gondolok, hanem pl. a járművezető-képzés reformjára, hiszen a közúti közlekedésbiztonság egyik alappillérének a képzést tartom. Információim szerint ezek a munkálatok már folyamatban vannak, s remélem, hogy pozitív hatásukkal már a közeljövőben is találkozhatunk.

Várható-e technikai fejlesztés a közúti ellenőrző eszközök és berendezések tekintetében?

Igen, ennek részleteit nemrég egy sajtótájékoztató keretében ismertettük. A tervezett fejlesztések alapvetően a közutak két „legfőbb gyilkosa" ellen irányulnak, az uniós terminológia ugyanis ezt a kifejezést használja a gyorshajtás és az ittas vezetés megjelölésére - megjegyzem, nem véletlenül.

A gyorshajtások visszaszorítása érdekében több pályázat is kiírásra kerül. Ezek közül a legjelentősebb az automata sebességellenőrző készülékek telepítése a Magyar Közút Kht. kezelésében lévő utakra, ahol három év alatt összesen 600 mérési hely (pontosabban mérési keresztmetszet) kialakítására kerülhet sor. 2009-ben tervezzük 31 db új automata sebességmérő berendezés telepítését gyorsforgalmi útjaink mentén, míg egy harmadik közbeszerzési eljárás keretében 50 db mobil sebességmérő eszköz beszerzése várható.

Ezek az új eszközök várhatóan nagy szolgálatot fognak tenni a közeljövőben. Nem olcsók, ugyanakkor hatásuk - főleg a közúti balesetek és tragédiák elmaradása révén - többszörösen is megtérül.

Beszerzéseink másik része a légalkohol-mérőkkel kapcsolatos. Az első negyedévben a rendőrség 500 db új kézi légalkoholmérő készüléket szerzett be, amelyek kiegészítik a már jól bevált Lion típusú eszközeinket. Az új „Dräger Alcotest 6810" típusú készülékeket a rendőrök már a húsvéti akció során is bevetették. A tapasztalatok kedvezőek, ugyanis az új alkoteszterek számos olyan kezelőbarát funkcióval rendelkeznek, amelyek a Lionnál még nem voltak elérhetőek, továbbá a szonda alkalmazhatósága, azaz „megfújása" is könnyebb, egyszerűbb.

A további tervek között szerepel 160 db stabilan telepített légalkoholmérő berendezés beszerzése is. Ezek a nagyobb méretű, hitelesített - ugyancsak Dräger típusú - készülékek havi ütemezés szerint augusztusig kerülnek ki mindazokra a kapitányságokra, amelyek ilyen eszközzel még nem rendelkeznek. A kézi alkotesztereknél nagyobb méretű készülékek elvileg gépjárműbe is szerelhetők, de alapvetően az ügyeleteken lesznek felállítva. Ezek a légalkoholmérők hiteles mérésre is képesek, tehát bűncselekményi szintű ittasság bizonyítására is alkalmasak.

Melyek a jelenleg aktuális feladataik?

A közlekedésbiztonsági munka szempontjából minden időszaknak megvannak a sajátos és speciális feladatai. Nemrég fejeződött be a hagyományos, több napig tartó húsvéti kampány, melynek eredményét a rákövetkező napokban értékeltük, de nemrégiben vette kezdetét a motorkerékpáros szezon is, amely ugyancsak különös odafigyelést érdemel.

Mi a rendőrség által végrehajtott húsvéti közlekedésbiztonsági akció üzenete?

A húsvét közismerten egy olyan időszak, amikor útra kel az ország. Ugyanakkor a húsvéti közlekedés az átlagosnál jóval nagyobb veszélyekkel jár. Ennek oka egyrészt a közúti forgalom jelentős megnövekedésében, másrészt pedig a húsvéti ünnepek sajnálatos velejárójában, az ittas járművezetésben keresendő.

A Húsvét sajnos egy igazi „piás" ünnep Magyarországon, amikor az átlagosnál is több azoknak a gépjárművezetőknek a száma, akik felelőtlenségből vagy tévhitből szeszesitalt fogyasztanak, majd gépjárművet vezetnek. Az ittas vezetés márpedig napjaink egyik legnagyobb közlekedésbiztonsági problémája, éppen ezért évi rendszerességgel lépünk fel Húsvét idején az ittasan vezetők és az egyéb szabálytalankodók ellen.

Sajnos sokan nem tudják, hogy már egy pohár szeszesital-fogyasztás is számít, ugyanis az alkohol kis mennyiségben is olyan élettani hatásokat vált ki (észlelési idő növekedése, reflexek tompulása, szemmozgató izmok lassulása stb.), melyek a biztonságos közlekedéssel egyszerűen nem egyeztethetők össze.

Milyen eredményekről tud beszámolni a legutóbbi húsvéti kampánnyal kapcsolatban?

A húsvéti akcióra idén április 10. és 14. között került sor az ország teljes területén. Az akció eredményességét mutatja, hogy a rendőrök az ellenőrzés négy napja alatt 35 127 személlyel szemben végeztek alkoholszondás ellenőrzést, és a szondák 682 esetben pozitív értéket mutattak. Ittas vezetés miatt a helyszínen 218 vezetői engedély elvételére került sor, és 167 esetben indult büntetőeljárás. A fentieken túl közlekedési szabálysértés miatt 4 363 fővel szemben szabtak ki helyszíni bírságot, 5 004 személlyel szemben pedig a rendőrök szabálysértési feljelentést tettek, sőt 58 körözött személyt is sikerült elfogni.

Mindezek alapján a húsvéti akció sikeresnek minősíthető, de ez a siker sajnos „kétélű". A legnagyobb siker ugyanis az lenne, ha senkivel szemben nem kellene intézkednünk, és senki nem ülne ittasan a gépjármű kormánya mögé.

A húsvéti akció összesített értékelését, valamint a közlekedésbiztonsági helyzet aktuális elemzését egyébként a tisztelt érdeklődők az ORFK-OBB megújult honlapján, a www.baleset-megelozes.eu honlapon is megtekinthetik.

Gégény István