Beszámoló a 2009. április 2-án Egerben megrendezett közlekedésbiztonsági konferenciáról

A Nemzeti Közlekedési Hatóság által szervezett Közlekedésbiztonsági Roadshow utolsó előtti találkozójára Egerben került sor 2009. április 2-án. Ezúttal az előadók az észak-magyarországi régió közlekedési szakemberei számolhattak be a közelmúlt tapasztalatairól és eredményeiről, illetve a jövőre vonatkozó terveikről. A rendezvény állandó előadói közt szólalt fel Óberling József és Horváth László, a Magyar Autóklub üzletág igazgatója. Hozzájuk csatlakozott Dr. Czifra József nyugalmazott közlekedési ügyész is, illetve a régió képviseletében Szerencsi Gábor, a Magyar Közút Kht. Heves Megyei Igazgatóságának igazgatója, Dr. Juhász István dandártábornok, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság főkapitánya, Szabó János, a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója és Dr. Szabó György, az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke tartott előadást. Az alábbiakban a konferencián elhangzott előadások közül kerül sor egyes prezentációk átfogó ismertetésére.

A hatóság stratégiája

Óberling József a hatóság stratégiája és a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram közti összefüggésről tartott előadást. A prezentáció során ismertette a hatóság küldetését, kihangsúlyozva, hogy az NKH a közlekedés-igazgatás központi szerveként a piaci szereplők működését szabályozza, felügyeli és ellenőrzi, valamint a keretrendszerek definiálásával iránymutatást biztosít ügyfeleinek a közlekedésbiztonság magas szinten tartása érdekében. Elsődleges szempont az ügyfélközpontú egyablakos ügyintézés megvalósítása, az állampolgárok korszerű kiszolgálását adaptív és átlátható módon biztosítja. Fontos továbbá a látható hatósági munka, a társszervezetekkel és szomszédos országokkal való együttműködés és az integrált ellenőrzés megvalósítása. Utóbbi fő területei a gépjárművek műszaki állapota, a vezetési és pihenési idő betartása, a veszélyes áruk fuvarozása és a környezetvédelmi vizsgálatok. Óberling József kiemelt stratégiai célként fogalmazta meg a balesetek számának csökkentését és a hatóság azon törekvését, hogy a hazai forgalomirányítás központjává váljon. Az előadás további részében a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram előzményeinek, célrendszerének és szerkezetének ismertetésére került sor. Utóbbi kapcsán a volt igazgató  kifejtette, hogy az akcióprogram az emberi tényező, az infrastruktúra, a szabályozás, az ellenőrzés és baleset-megelőzési tevékenységek támogatásának öt alappillérén nyugszik. Végezetül Óberling József összefoglalta a pillérek megerősítését szolgáló akciókat (komplex közúti ellenőrzés, időszakos műszaki vizsgálat stb.), amelyeknek együtthatásaként valósulhat meg a fő cél, a közúti balesetekben elhunytak számának 2010-ig 30%-kal való csökkentése.

A közlekedésbiztonság büntetőjogi védelméről

Dr. Cifra József nyugalmazott közlekedési ügyész a közlekedés biztonságának büntetőjogi védelméről tartott előadást. A téma ismertetését a törvénykezés történeti áttekintésével kezdte, ezt követően pedig áttért a védett jogi tárgyak tagozódásának bemutatására. A szabálysértések elkövetésénél két alapesetet különített el - a szándékos és a gondatlanságból eredő elkövetést, amelyek más és más következményeket vonnak maguk után. A közlekedés biztonságára vonatkozó jogi procedúrák fontos eleme az elkövetők körének szabályozása. Dr. Cifra József előadásából kiderült, hogy mind a négy közlekedési ágazat, tehát a közúti, légi és vasúti és vízi közlekedés külön törvényi rendezéssel bír, és az esetlegesen felmerülő veszélyhelyzetek esetén az értékelésnek és az értelmezésnek egyaránt hangsúlyos szerepe van. Ezt a módszertant az ítélkezési gyakorlat is követi, hiszen a konkrét, jogerősen lezárt bűnügyek szintén ezt a tagozódást mutatják. Előadása végén az ügyész úr egy személetes példát is felvázolt, ahol egy közút és vasút kereszteződésében bekövetkező jogsértés esetét illusztrálta.  

A régen várt sikerek éve

Dr. Juhász István rendőr dandártábornok, a Heves megyei rendőr-főkapitányság vezetője tartott előadást a rendőrség baleset-megelőzési tevékenységéről az észak-magyarországi régióban. Nyitó gondolatként 2008-at a rég várt sikerek évének nevezve ismertette azokat az eredményeket, amelyek az elmúlt évek kontextusában rekordot döntöttek - a múlt év produkálta 2001 óta a legalacsonyabb személysérüléses baleseti számot országos szinten, sőt 1968 óta nem volt ilyen alacsony a halálesetek száma sem. A régió is kivette a részét a javulásból; noha Heves megyében némi emelkedés volt tapasztalható, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megye ezt kellőképpen ellensúlyozta. A balesetek súlyosságának és okainak megyék szerinti ismertetését követően Dr. Juhász István áttért a rendőrség 2008-ban végzett országos tevékenységeire. Megemlítésre került a „zéró tolerancia", az „objektív felelősség" bevezetése, az „Iskola rendőre" program, a különféle figyelemfelhívó kampányok, a felmenő rendszerű közlekedési vetélkedők és a széleskörű médiatevékenység.  A regionális tevékenységek közt az országos kampányok és programok régiós vonatkozásai és vetületei kerültek kiemelésre, illetve nagy hangsúlyt kapott a közlekedési gyermekoktatás-nevelési tevékenység (gyermekvetélkedők, nyári táborok, családi nyílt napok), a rendőr szakmai versenyek rendezése, a táblavadász akció, illetve a társhatósági együttműködés. Az előadás utolsó pontjaként a dandártábornok elébb az országos, majd a regionális tervezett feladatokat ismertette. A tárgyi eszközrendszer (sebességellenőrző berendezések, kamerák, légalkohol-mérők) bővítése mellett Észak-Magyarországon az országos irányelvek elsajátítása, a gyorshajtók hatékonyabb kiszűrése, az ittas járművezetés visszaszorítása, a passzív biztonsági elemek használatának fokozott ellenőrzése, az agresszív szabálysértők felderítése és szankcionálása, a gyalogos átkelőhelyek biztonságának fokozása, a gyermekek közlekedésre nevelése és a sokkoló jellegű propaganda tevékenység áll a rendőrség fókuszában.

A gépkocsivezetők szemével

Horváth László, a Magyar Autóklub Jármű Műszaki Üzletágának igazgatója „Magyar Autóklub a közlekedés biztonságáért" címmel tartott előadást a szervezet közlekedésbiztonságra vonatkozó tevékenységéről és eredményeiről. Bevezető gondolatként felhívta a figyelmet a közlekedésbiztonsági vizsgálatokra vonatkozó, egyre növekvő igényre, amelyekre műszaki vizsga előtt, illetve évszakváltáskor van a legnagyobb szükség. Ebben nyújt segítséget az autóklub mobil műszaki állomásainak felállításával. Szintén komoly lehetőségeket rejt a Budapest, Berda József utcában felállított közlekedésbiztonsági park, ahol különböző „éles" helyzetek kerülnek bemutatásra, illetve ki is lehet próbálni őket. Az igazgató felvázolta az Autóklub feladatait és céljait, amelyek közül elsőbbséget élvez a társadalmi közreműködés és az autósok érdekképviselete, valamint a klubtagok véleményének felmérése és felhasználása.

Az autóklub további komoly erőfeszítéseket tesz általános iskolások oktatása, illetve a már jogosítvánnyal rendelkezők továbbképzés vagy pl. a várandósság ideje alatti közlekedésre adott tanácsadás révén. A járművezetők körében végzett felmérés eredményeinek tolmácsolása során pedig kiderült, hogy a megkérdezettek az alábbi tényezőket tekintik felelősnek a közlekedés biztonságának veszélyeztetésében: a közlekedési kultúra hiányosságai, az elégtelen vezetőképzés, a burkolati jelek minősége, láthatósága, illetve ellentmondásos értelmezhetősége, halmozott közúti jelzőtáblák, elégtelenül előrejelzett forgalomkorlátozások, ésszerűtlen sebességkorlátozások, a közúti ellenőrzés hiánya. A járművezetők a konfliktusok megoldását az ellenőrzés fokozásában, illetve a közúti partnerségben látták. Előadását Horváth László a felmérés tapasztalatai alapján megfogalmazott javaslatokkal zárta, amelyek a KRESZ felújítása során az alkalmazott táblatömegek indokoltságának felülvizsgálatára, a kint felejtett táblák felelőseinek szankcionálására, illetve a sebességkorlátozás ésszerű liberalizálására és összhangjára vonatkoznak. Továbbá kihangsúlyozta, hogy a Magyar Autóklub felajánlja együttműködését a közlekedésbiztonság javításáért.