Beszámoló a 2009. március 26-án Kecskeméten megrendezett közlekedésbiztonsági konferenciáról

2009. március 26-án Kecskemét fogadta a Nemzeti Közlekedési Hatóság nagyszabású közlekedésbiztonsági turnéját. A dél-alföldi régiót érintő szakmai találkozón a regionális helyzetkép és eredmények ismertetéséért Vakulya Ottó, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság rendészeti igazgatója és Széll Péter, a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács titkárságvezetője felelt. Mellettük Lovas Károly Róbert, a Nemzeti Közlekedési Hatóság főigazgatója, Érsek István, a hatóság Képzési és Vizsgáztatási Főosztályának vezetője, Dr. Palkovics László, a BME tanára, Tóth István, a Magyar Autóklub főtitkár-helyettese és Nagy Zoltán, a Magyar Közút Kht. forgalomtechnikai és kezelési osztályvezetője szólalt fel a közlekedésbiztonság országos és általános vonatkozásai kapcsán.

Stratégiai célok a közlekedésben

Lovas Károly Róbert, a Nemzeti Közlekedési Hatóság főigazgatójának előadása a hatóság stratégiájának szemléltetésére irányult. A hatóság küldetésének és jövőképének ismertetését követően a legfontosabb stratégiai célra, a balesetek számának csökkentésére tért ki, ahol a fő hangsúlyt a közlekedő ember kapja. A közlekedésbiztonság alapjaként az intézményfejlesztést, a közlekedésigazgatást és az ellenőrzést nevezte meg. További fő célként fogalmazta meg a hatóság láthatóságának javítását, illetve az integrált ellenőrzést valamennyi közlekedési ágban. Utóbbi szemléltetésére a 2008-as évi közúti ellenőrzések eredményeit is ismertette, majd áttért a baleseti rizikófaktorok összefoglalására. A fő három faktor a járművek elégtelen karbantartottsága, az elégtelen pihenőidő, illetve a túlrakott járművek. A társhatóságokkal való együttműködés, valamint a nemzetközi kooperáció stratégiai céljának ismertetését követően a főigazgató újabb fő célként nevezte meg a hatóság azon törekvését, hogy a hazai forgalomirányítás központjává váljon; ennek jelszavai a közhitelesség, hozzáférhetőség, átláthatóság, elérhetőség. Az előadás további részében a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram előzményeinek, illetve a nemzetközi és hazai törvénykezés által kijelölt helyének ismertetésére került sor. Az akcióprogramok összegzését követően előadását a baleset-megelőzés jövőjének felvázolásával zárta.

Gondolatok a közlekedésbiztonsági akcióprogramról

A Nemzeti Közlekedési Hatóság Képzési és Vizsgáztatási Főosztályának képviseletében Érsek István tartott előadást a 2008-2010-es Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogramról. Elsőként a célkitűzéseket összegezte, amelyeknek az első helyén a halálos kimenetelű balesetek 2010-ig történő 30%-os csökkentése áll. A hosszú távú hazai baleseti statisztikák szerint az éves adatok komoly ingadozást mutatnak, a legmagasabb érték 1990-re tehető, míg napjainkban komoly csökkenés figyelhető meg a halálos kimenetelű balesetek számában. Ezt követően Érsek István a közlekedésbiztonság öt pillérének, az emberi tényező, az infrastruktúra, a szabályozás, az ellenőrzés és a baleset-megelőzési tevékenységek támogatásának helyzetelemzésével folytatta előadását. Az emberi tényezők részletesebb ismertetése során kitért az olyan kiemelt kockázati tényezőkre, mint a sebesség nem megfelelő megválasztása, a biztonsági öv használatának mellőzése, az alkohol vagy kábítószer hatása alatt történő gépjárművezetés, a védtelen közlekedők helyzete, továbbá kiemelte a képzési és vizsgáztatási rendszerek fejlesztésének fontosságát. Ennek alapeleme a korszerű technikák, illetve utóbbi kapcsán az elektronikus ügyintézés bevezetése, valamint a Biztonságos Közlekedésre Felkészített Közúti Járművezetők (BKFJK) projektje, amelyben fontos szerep jut a minőségmenedzsmentnek is. A képzési és vizsgáztatási rendszer jogi kereteinek rövid áttekintését követően Érsek István összefoglalta azokat a pontokat, ahol változtatásokra van szükség. A jogszabályi háttér, a tananyag, az elméleti képzés tanterve, a tanintézetek érdekeltsége a közlekedésbiztonságban, nyilvánosság a minőségi adatok tekintetében, korszerű műszaki és gyakorlati ismeretek, korszerű oktatástechnológia, hatósági számítógépes vizsgáztatás, „kezdő" jogosítvány intézménye, utánképzési rendszer, szakemberképzés, illetve a nemzetközi „best practise" átültetése tartoznak a fejlesztésre szoruló területek közé. Előadását főosztályvezető az egységes EU-s hivatásos járművezetői képzési rendszer, illetve az elektronikus képzés és vizsgaszervező rendszer bevezetésének gondolatával zárta.

Közlekedésbiztonság a dél-alföldi régió rendőri szerveinek tükrében

A dél-alföldi régió rendőri szerveinek 2008. évi baleset-megelőzési tevékenységét Vakulya Ottó rendőr-alezredes, rendőrségi tanácsos, főkapitány-helyettes és a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság rendészeti igazgatója ismertette. Előadását három fő téma köré csoportosította: bevezetésképpen a 2008. évi országos eredményekről adott egy átfogó képet, amit a dél-alföldi régió baleseti helyzetképének elemzésével folytatott, végül ezek tükrében mutatta be a baleset-megelőzési tevékenység fő irányait és kihívásait.

Az országos kitekintés során kiderült, hogy 2008 a baleseti statisztikák szempontjából hosszú idő óta az egyik legeredményesebb év volt: 50 nap telt el halálos kimenetelű balesetek nélkül; 2001 óta nem regisztráltak ilyen kevés személyi sérüléses balesetet, sőt, 1968 óta nem volt ilyen alacsony a halálesetek száma sem. Vakulya Ottó a sikert a jelentős jogszabályai változásokkal („objektív felelősség", „zéró tolerancia", szigorított büntetőpontrendszer, helyszíni bírságolások szabályainak változása) és a közúti ellenőrzések gyakoriságának növekedésével indokolta, továbbá arra hivatkozott, hogy a közlekedésbiztonság ügye a legmagasabb politikai szinten is kiemelt támogatást kapott. Meglátása szerint a Nemzeti Közlekedésbiztonsági Stratégia célkitűzései elérhető közelségbe kerültek, azonban a jövőbeni sikerek további erőfeszítéseket igényelnek. A dél-alföldi régió baleseti statisztikáinak áttekintése során kiderült, hogy 2007. évi helyzethez képest 6,1%-kal csökkent a balesetek száma (2444-ről 2293-ra), és ezen belül a halálos kimenetelű balesetek részarányában figyelhető meg a legnagyobb előrelépés (-13,7%). A balesetek fő okai közt az elsőbbségi jog meg nem adása, a gyorshajtás, illetve a kanyarodás szabályainak megszegése szerepelt. Szerencsére az ittas vezetés mint elsődleges baleseti tényező 2007-ről 2008-ra 5,1%-kal szorult vissza, ami a halálos kimenetelű balesetek részarányában 38,7%-os (!) csökkenést jelent. A tavalyi évben kezdeményezett közigazgatási eljárások száma 30 709 volt, amely több, mint egy milliárd forintnyi bírság kiszabásához vezetett. A régió közútjain elhunytak száma 142 fő volt, erre alapozva hangsúlyozta Vakulya Ottó a megelőzés fontosságát, amely az alábbi fő tényezőkre irányul: a sebességtúllépés, az ittas járművezetés, illetve a passzív biztonsági eszközök (pl. biztonsági öv) használatának elmulasztása. A sebességtúllépés visszaszorítását a gyakoribb és kiszámíthatatlanabb ellenőrzés, a megkerülhetetlen szankcionálás és annak időhatékonysága szolgálja. Az igazgató kiemelte, hogy nem a bírságok növelése a cél, hanem a nevelő hatás és annak közvetett eredménye - a halálos balesetek csökkenő száma. A gyorshajtás utáni második legveszélyesebb tényező az ittas vezetés, amely az európai utakon évi százezer halálesetben játszik szerepet. Ezt pedig a biztonsági öv mellőzése követi, amely gyermekek esetében akár hétszeres rizikófaktort is jelenthet. A rendőrség az közlekedésbiztonság iskolai oktatásával, valamint intenzív közkapcsolatok és a média segítségével kívánja folytatni megelőző tevékenységét. E három fő tényezőn túl az igazgató előadása zárásaképpen további területeket is megnevezett; a baleset-megelőzés új irányai és kihívásai a motorkerékpárral közlekedők és a fiatal járművezetők körében, az öregedő népesség, valamint a kimerültség esetei. Az első két területen különösen fontos a párbeszéd és az oktatás-nevelés szerepe, és a fiatalok esetében az üzenetet az általuk használt nyelvezet szerint kell megfogalmazni. A népesség öregedéséből, illetve a fáradságból fakadó rizikó csökkentésére pedig megfelelő jogszabályi környezetet és stratégiát kell kialakítani.

A Magyar Közút Kht. forgalombiztonsági tevékenysége

A Magyar Közút Kht. képviseletében Nagy Zoltán FKO osztályvezető tartott előadást a társaság forgalombiztonsági tevékenységéről, amelyet azzal az örömteli hírrel indított, hogy a korábbi évekhez képest 2008-ban látványosan csökkent a közúti személysérüléses balesetek száma. A pozitív trend a dél-alföldi régió esetében is megfigyelhető- a legnagyobb csökkenés Bács-Kiskun megyében következett be, utána Békés megye következett, végül pedig Csongrád megye, jóllehet utóbbiban volt eleve legalacsonyabb a halálesetek száma. Ettől függetlenül az országos adatok továbbra is azt mutatják, hogy hazánk útjain évente egy kisebb falunyi ember veszti életét. A régiós statisztikák szerint a személysérüléses balesetek 91%-át járművezetői, 8%-át gyalogos és egyéb hibák és mindösszesen 1%-át okozzák jármű- és pályahibák. Így világossá válik, hogy a balesetek 99%-a emberi tényezőre vezethető vissza, de a közlekedésbiztonsági kutatások szerint ezek 25-30%-ában  a közúti infrastruktúra kialakítása és állapota is szerepet játszik. Ezért nagyon fontos a forgalmi rend meghatározása. Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy a szükséges legkevesebb jelzéssel, de egyértelműen és kellő távolságból látható, felismerhető módon kell kialakítani e rendet, és a szabályozás akkor jó, ha az óvatos, körültekintő vezető ösztönös magatartása leköveti azt. Kiemelt figyelmet érdemelnek a forgalmi csomópontok, hiszen a balesetek egyharmada útkereszteződésekben következik be. Kialakítástól függően a közlekedési lámpa vagy körforgalom jelentheti a megoldást. A sebességkorlátozás és forgalomcsillapítás a közlekedésbiztonság további fontos területei. Az előadó kiemelte a települési kapuzatok és a gyalogosokat védő eszközök (elhúzások, tereptárgyak, jelzések) fontosságát, majd rátért az építkezési beavatkozások részletezésére. Az utóbbiak önkormányzati pályázatok keretében elsősorban csomóponti és kisköltségű beavatkozásokat takarnak. E beavatkozások célja, hogy minél kevesebb olyan baleset következzék be, amely úthibákra vezethető vissza. Finanszírozásuk az útpénztár egy meghatározott százalékából és egyes kiemelt szabálysértések bírságából történik. Nagy Zoltán előadását néhány megvalósított beavatkozás bemutatásával és a Magyar Közút Kht. közútbiztonság iránti elhivatottságának hangsúlyozásával zárta.

Befektetés a jövőbe

„Befektetés a jövőbe" címmel tartott előadást Széll Péter a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács képviseletében. Beszámolója során a közlekedési infrastruktúrával és közlekedésbiztonsággal összefüggő eredményeket és a jövőre vonatkozó pályázati lehetőségeket foglalta össze. A nyertes pályázatok megvalósításának keretét a 2007-2013-as Új Magyarország Fejlesztési Terv Dél-Alföldi Operatív Program biztosítja (45,677 milliárd forint), illetve hazai decentralizált forrásokból finanszírozzák a Területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztések támogatása programot. Az operatív program közlekedési infrastruktúra-fejlesztéseinek előterében a térségi elérhetőség javítása - a közúti elérhetőség javítása és a kerékpáros hálózat fejlesztése -, illetve a közösségi közlekedés korszerűsítése állnak. A meghirdetett pályázati kiírások közül belterületi utakra vonatkozóan 211 pályázat érkezett be, ebből 27 vált támogatott projektté (pl. bajai belterületi utak építése, kalocsai belterületi utak felújítása stb.). A kerékpárút-hálózat fejlesztése kapcsán a 74 beküldött pályázat közül 21 nyert támogatást, így a régió 400km-es meglévő hálózata további 100km kerékpárúttal bővül. A közösségi közlekedés fejlesztésére 55 pályázat érkezett, ebből 23 került kiválasztásra (komplex fejlesztések, buszmegálló-öblök, pályaudvarok létesítése). A közúti elérhetőség javítására kiírt pályázat eredményeként a Magyar Közút Kht. anyagi támogatásban részesült.

A 2009-2010-es Regionális Akcióterv szintén foglalkozik a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével, így 15,1 milliárd forint 100%-os támogatású pályázati keretet biztosít az elérhetőség állami kezelésű utakon keresztüli javítására, illetve az önkormányzati tulajdonú belterületi közutak fejlesztésére. Emellett további 1,58 milliárd forintot szán a kerékpárforgalmi hálózat javítására, jelen esetben 90%-os támogatási aránnyal. A közösségi közlekedés fejlesztésére pedig újabb 2,376 milliárd forintot biztosít szintén 90%-os támogatási arány mellett.

A területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztések támogatása (TEKI) 2008-as eredményei között 24 projekt tartható számon, amelyek a tájékoztatást elősegítő információs rendszerek fejlesztésére vonatkoztak, illetve további 70 projekt nevesíthető a közbiztonságot szolgáló fejlesztések megvalósítása, a közlekedésbiztonság és bűnmegelőzés területén. A 2 jogcím mentén 45 Bács-Kiskun megyei település részesült támogatásban.

Széll Péter a különféle projektek összegzésével, illetve a további információ elérhetőségének biztosításával zárta előadását.

A Magyar Autóklub a közlekedésbiztonság elkötelezett híve

A Magyar Autóklub képviseletében Tóth István főtitkárhelyettes tartott előadást, melynek témáját az autóklub közlekedésbiztonságra vonatkozó tevékenységének ismertetése képezte. Bevezetésképpen röviden áttekintette a szervezet történetét, amelyből szintén kiderült, hogy a 108 éves, érdekvédelmi szervezetként alakult klub 130 ezer taggal és 480 ezer assistance szerződéses partnerrel rendelkezik, és fő céljai közt mindig is első helyen szerepelt a közlekedésbiztonság, amelyet szervezeti felépítése is híven tükröz, és aminek a különféle szolgáltatások közt - műszaki, segély-, szállítószolgálat - is kitüntetett helye van. A járművezető-képzés, a vezetéstechnikai pálya működtetése, az „Életút"- program, a gyermekoktatás és a „Ki a mester a keréken" projekt alkotják a közlekedésbiztonsági üzletág tevékenységét. A klub évente 3500 járművezetőt képez, az 1999-ben üzembe helyezett tanpályáját pedig 3000-ren veszik igénybe. Az „Életút" program keretében évi 20-25 településen egy mobil vezetéstechnikai pálya felállítása mellett rendeznek programokat minden korosztály számára - gyermekeknek, felnőtteknek és időseknek egyaránt. A gyermekoktatásra a klub Berda utcai telephelyén és a budapesti iskolákban kerül sor, illetve évente kerül megrendezésre a „Ki a mester két keréken?" - egy országos gyermek-kerékpáros vetélkedő, ahol a legjobbak egy nemzetközi versenyre is továbbjutnak. Az Autóklub továbbá a nemzetközi információszolgáltatást és az évszaknak megfelelő tájékoztatást is fontos tevékenységének tekinti.

Zárszóként röviden ismertette azokat a közlekedéssel kapcsolatos kiemelt kérdéseket, amelyekkel az Autóklub rendszeresen foglalkozik, és amelyekre javaslatokat tesz (az M0 mihamarabbi befejezése, a parkolás megfelelő kereteinek biztosítása, az országos és fővárosi rendezési tervek véleményezése stb.).

Biztonsági rendszerek a tehergépjárművekben

A Budapesti Műszaki Egyetem Gépjárművek Tanszékének képviseletében megjelent Palkovics László a tehergépjárművek biztonsági rendszerének fejlesztését és az ebben megmutatkozó tendenciákat ismertette.  Előadását az energia, környezetvédelem és közlekedésbiztonság hármas kérdésével indította. A klímaváltozás, az olaj és nyersanyagok árának növekedése, illetve mindezek mellett a társadalmi elvárások és nemzetközi követelmények teremtik meg a fejlődés szükségességét, valamint a forgalom növekedése és az EU kitűzött közlekedésbiztonsági céljai is mind ezt alapozzák meg. Becslések szerint a vezetőtámogató rendszerek (DAS - Driver Assistance Systems) segítségével a balesetek 40%-a elkerülhető lenne. Az európai törvénykezés ezért erősen támogatja a vezetőtámogató rendszerek terjesztését a tehergépjárművek körében, így a buszok és teherautók kapcsán különböző határidőkhöz kötődően teszi kötelezővé az ESP (kitörés-gátló), a biztonsági fékkel párosított ACC és a sávtartó segéd homologizációját.

Palkovics László előadását egyes biztonsági berendezések, pl. az elektronikus fék felépítésének és működési elvének áttekintésével folytatta, majd összehasonlító elemzéseket mutatott a berendezésekkel támogatott, illetve a nélkülük vezetett járművek biztonsági tulajdonságairól. Ezt követően áttért az automatizált vezetéstámogató rendszerek ismertetésére. Az ACC (Automatic Cruise Control) alapvető funkciói a sebesség és követési távolság szabályozása, míg a CMS (Collision Mitigation System - ütközésmérséklő rendszer) a vezetőt figyelmezteti a veszélyre, illetve, ha a baleset már elkerülhetetlen, fékezéssel akár 50%-kal mérsékli az ütközési energiát. Érzékelővel felszerelt változata objektum-felismerésre is alkalmas. A videórendszerek KRESZ-táblafelismerést, sávérzékelést, éjszakai és objektumérzékelést végeznek. Előadása összefoglalásaképpen Palkovics László kitért arra a tényre, hogy e biztonsági rendszerek akkor a leghatékonyabbak, ha „külső" rendszerekkel párosulnak - pl. a közúti infrastruktúra hatékonyabb kihasználásával vagy ITS-ek (Intelligens Közlekedési Rendszerek) bevezetésével.