Beszámoló a 2009. március 12-én Nyíregyházán megrendezett közlekedésbiztonsági konferenciáról

A Nemzeti Közlekedési Hatóság közlekedésbiztonsági road show-jának harmadik állomása Nyíregyháza volt. A március 12-i találkozón az észak-alföldi régió közlekedési szakemberei közül Molnár László r. ezredes a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság főkapitány helyettese és Szamos István, a Magyar Közút Kht. megyei igazgatója szólaltak fel. A rendezvénysorozat állandó csapatából pedig Horváth Zsolt Csaba, a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöke és Óberling József, valamint Tóth István, a Magyar Autóklub főtitkárhelyettese, és a BME Gépjárművek Tanszéket képviselő Dr.Nagyszokolyai Iván tartottak előadást.

Az észak-alföldi régió közlekedésbiztonsági helyzetképét rendőrségi oldalról Molnár László rendőr-ezredes, a Szabolcs-Szatmár Bereg megyei Rendőr-főkapitányság rendőrségi főtanácsosa ismertette. Előadását a 2008-as központi intézkedések hatásainak bemutatásával indította. Ennek keretében beszámolt arról, hogy a „zéró tolerancia" bevezetése óta a Magyarországon második leggyakoribb baleseti okként regisztrált ittas vezetés addigi folyamatos növekedési tendenciája megállt, sőt 2008 végére szerény csökkenést is meg lehetett figyelni. Az objektív felelősség, illetve az előéleti pontrendszer megemelt pontszámaival, bővített hatályával szintén hatékonyan járult hozzá a közlekedésbiztonság javulásához. Komoly eredményeket hozott az „Iskola rendőre" program is, amely az iskolai oktatáson és a mindennapi intézményi kapcsolaton keresztül célozza meg a baleset- és bűnmegelőzési tevékenység elősegítését a gyermekek körében. Az általános programok bemutatását követően a főtanácsos áttért Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közlekedési helyzetének bemutatására. A 2007-es és 2008-as év között csökkent a közúti balesetek száma, a leglátványosabb javulást a 35%-os csökkenést mutató halálos kimenetelű balesetek száma mutatta.  A javuló tendencia azonban nem csak az említett megyében, de Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is jelentkezett. Molnár László a bekövetkezett balesetek leggyakoribb okainak ismertetésével folytatta előadását; ezek a gyorshajtás, az elsőbbség meg nem adása, a kanyarodás szabályainak megsértése és a követési távolság be nem tartása. Zárásképpen a Megyei Baleset-megelőzési Bizottság 2008-ban végzett legfontosabb tevékenységeiről adott átfogó képet, amelyeket a „Lassan járj, tovább érsz", a „Tiszta fejjel - biztonságban" és a „Csak egy mozdulat a biztonság" jeligék köré csoportosítottak.

 Közúti közlekedésbiztonság - elméletben és gyakorlatban

A Magyar Közút Kht. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Igazgatóságának képviseletében Szamos István megyei igazgató számolt be az észak-alföldi régióban végzett munkájuk eredményeiről. Előadása első felét a közúti közlekedésbiztonság elméleti hátterének ismertetése alkotta, amelynek legfőbb elemei az út-jármű-ember hármasa, továbbá a környezet, a forgalomszabályozás, illetve az útkezelés, karbantartás, fejlesztés. Nagyon fontos a jó forgalmi rend, amely akkor tekinthető megfelelőnek, ha a körültekintő, óvatos járművezető ösztönös viselkedése leköveti azt. Ha mégis baleset következik be, az a statisztikák alapján 99%-ban emberi hibára vezethető vissza; a kutatások azonban rávilágítanak arra, hogy ezekben a közúti infrastruktúra kialakítása és állapota is 25-30%-os arányban szerepet játszik. Utóbbi a közútkezelő hatáskörébe tartozik, lehetőségei pedig a hálózati szerep szerinti megfelelő kialakításban, a differenciált sebességszabályozásban, a baleseti gócpontok kezelésében, illetve a megelőzési stratégiákban rejlik. A beavatkozások megvalósítására az útpénztár előre meghatározott százaléka, illetve az egyes kiemelt szabálysértésekből befolyó bírságok biztosítják az anyagi forrást. A lokális építési beavatkozásokra önkormányzati pályázatok keretében is sor kerülhet. Az elméleti összefoglalót követően Szamos úr áttért a régióhoz tartozó három megye közúti adatainak ismertetéséhez. Az úthálózatok és a forgalomnagyság átfogó bemutatása után a baleseti statisztikák következtek, amelyekből kiderült, hogy az elmúlt években folyamatos csökkenés volt megfigyelhető a személysérüléses balesetek számában a régió mindhárom megyéjében. A korcsoportonkénti megoszlás vizsgálata rávilágított arra, hogy a 21-30 éves járművezetők körében a legmagasabb a balesetek száma. A további adatsorok a balesetek okaira és jellegzetes helyszíneire vonatkoztak megyei megoszlásban.  Szamos úr előadását a közlekedésbiztonság javításának gyakorlati lehetőségeivel folytatta, az ismertetett módszereket hazai és külföldi példákkal támasztotta alá. A beavatkozások célja a sebesség, a csomópontok (kereszteződések) szabályozása, a forgalom csillapítása lehet. Ezeknek az eszközei a települési kapuzatok és a gyalogos-átkelőhelyek megfelelő kialakítása, a sebességhatárra emlékeztető táblák, a sebességkijelzők, elhúzások, tereptárgyak (pl. fekvőrendőrök), gyalogosvédő szigetek, egyéb utcabútorok. Ideális megoldást jelent az elválasztott gyalogos út és kerékpárút. Veszélyes útszakaszok esetében nagyon fontos a megfelelő forgalomtechnikai elemekkel történő előrejelzés. A közlekedésbiztonság növelésének fontos eszközei az építési beavatkozások, a különféle kapacitásbővítések, a visszafordulási lehetőségek biztosítása, a közút átvezetése vasút felett, az elkerülő szakaszok, a csomópontok átépítése (pl. körforgalom). Zárszavában az igazgató úr a Magyar Közút kht. nevében kifejezte elkötelezettségét a közlekedésbiztonság irányában.

A Magyar Autóklub a közlekedésbiztonság elkötelezett híve

A Magyar Autóklubot Tóth István főtitkárhelyettes képviselte a szakmai találkozón.  Előadásának témáját az autóklub közlekedésbiztonságra vonatkozó tevékenységének ismertetése képezte, amelyet a szervezet történetének rövid áttekintésével indított. A 108 éves, érdekvédelmi szervezetként alakult klub 130 ezer taggal és 480 ezer assistance szerződéses partnerrel rendelkezik. Fő céljai közt mindig is első helyen szerepelt a közlekedésbiztonság, amit szervezeti felépítése is híven tükröz, és aminek a különféle szolgáltatások közt - műszaki, segély-, szállítószolgálat - is kitüntetett helye van. A járművezető-képzés, a vezetéstechnikai pálya működtetése, az „Életút"- program, a gyermekoktatás és a „Ki a mester a keréken" projekt alkotják a közlekedésbiztonsági üzletág tevékenységét. A klub évente 3500 járművezetőt képez, az 1999-ben üzembe helyezett tanpályáját pedig 3000-ren veszik igénybe. Az „Életút" program keretében évente 20-25 településen - egy mobil vezetéstechnikai pálya felállítása mellett - rendeznek programokat minden korosztály számára, gyermekeknek, felnőtteknek és időseknek egyaránt. A gyermekoktatásra a klub Berda utcai telephelyén és a budapesti iskolákban kerül sor, illetve évente kerül megrendezésre a „Ki a mester két keréken?", egy országos gyermek-kerékpáros vetélkedő, ahonnét a legjobbak egy nemzetközi versenyre is továbbjutnak.

Az Autóklub további fontos tevékenysége a nemzetközi információszolgáltatás és az évszaknak megfelelő tájékoztatás. Tóth úr az autósok véleményének kikérdezésére vonatkozó mozgalmukról szintén beszámolt, és összegezte a forgalomban részt vevők általános észrevételeit. Zárszóként pedig azokat a közlekedéssel kapcsolatos kiemelt kérdéseket ismertette röviden, amelyekkel az Autóklub rendszeresen foglalkozik, és amikre javaslatokat tesz (az MO mihamarabbi befejezése, a parkolás megfelelő kereteinek biztosítása, az országos és fővárosi rendezési tervek véleményezése stb.).

Gépjárműtechnika a közlekedésbiztonság szolgálatában

 A BME Gépjárművek Tanszékének képviseletében felszólaló Dr. Nagyszokolyai Iván, azokról a közlekedésbiztonság javulását elősegítő lehetőségekről tartott előadást, amelyek a gépjárműtechnikában rejlenek. Az ismertető lényegi kérdése az volt, hogy mit tehet az autótechnika az utasok védelme érdekében. A különböző országokban használatos, az új autók alapvető biztonsági felszerelésére vonatkozó eltérő előírások összegzését követően rátért a berendezések ismertetésére. Leszögezte, hogy a közlekedésbiztonságot szolgáló gépi eszközök csak kombinált, komplex rendszerben hatékonyak. A különféle technikai újdonságok széles köre került szemléletes ábrákkal, fotókkal és illusztrációkkal bemutatásra. A felvonultatott berendezések sora a különféle navigációs eszközöktől és jelzőrendszerektől az ultrahangos objektum-érzékelőkön és videó-alapú segédeszközökön keresztül egészen az ESP-ig (kitörésgátlás) és az LDW-ig (Lane Departure Warning - sávelhagyás-figyelmeztetés) terjedt.

 A hatóság stratégiája

 Horváth Zsolt Csaba, az NKH elnöke a hatóság stratégiája és a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram közti összefüggésről tartott előadást. A prezentáció során ismertette a hatóság küldetését, kihangsúlyozva a fejlődés irányait mind a szervezeti felépítés és működés, mint a hatósági tevékenységek tekintetében. A hangsúlyt az ügyfélközpontú egyablakos ügyintézés, a szolgáltatói jelleg, a látható hatósági munka, a társszervezetekkel és a szomszédos országokkal való együttműködés területeire, illetve az integrált ellenőrzés megvalósítására helyezte. Kiemelt stratégiai célként fogalmazta meg a balesetek számának csökkentését és a hatóság azon törekvését, hogy a hazai forgalomirányítás központjává váljon. Az előadás további részében a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram előzményeinek, célrendszerének és szerkezetének ismertetésére került sor. Utóbbi kapcsán az elnök kifejtette, hogy az akcióprogram az emberi tényező, az infrastruktúra, a szabályozás, az ellenőrzés és baleset-megelőzési tevékenységek támogatásának öt alappillérén nyugszik. Ezek együtthatásaként valósulhat meg a fő cél, a közúti balesetekben elhalálozottak számának 2010-ig 30%-kal való csökkenése.

 Közlekedésbiztonság az utakon

Óberling József előadásában a 2008-2010-es közúti közlekedési akcióprogramot ismertette, melynek célja a halálos közúti balesetek számának 30%-os mérséklése. A jelenlegi baleseti tendencia bemutatását az elmúlt 30 év hazai statisztikáival egészítette ki, amiből kiderült, hogy a közlekedésbiztonság mélypontja 1990-re tehető. Ezt követően az igazgató a közlekedésbiztonság pillérei szerinti bontásban ismertette a balesetekhez vezető hiányosságokat. Kiemelte a szabályozás átláthatóságának problematikáját, illetve kitért arra, hogy a gépjárművezető-képzés és vizsgáztatás szintén komoly reform elé néz. Hasonlóképpen vélekedett a közúti ellenőrzésekről is, ahol a technikai korszerűsödés mellett komoly szerepe van a koordinációnak és a kampányoknak. Óberling József előadása végén összefoglalta a pillérek megerősítését szolgáló akciókat.