Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-priority:99; mso-style-qformat:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:11.0pt; font-family:"Calibri","sans-serif"; mso-ascii-font-family:Calibri; mso-ascii-theme-font:minor-latin; mso-fareast-font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-theme-font:minor-fareast; mso-hansi-font-family:Calibri; mso-hansi-theme-font:minor-latin; mso-bidi-font-family:"Times New Roman"; mso-bidi-theme-font:minor-bidi;}

Stratégiai célok a közlekedésben

Horváth Zsolt Csaba, az NKH elnöke a hatóság stratégiája és a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram kapcsolódásáról tartott előadást. A prezentáció bevezetéseképpen a hatóság küldetését ismertette, illetve felvázolta annak jövőképét, kihangsúlyozva az ügyfélközpontú, egyablakos ügyintézésre specializálódott, korszerű, adaptív és átlátható szolgáltatói jelleg fontosságát. Az elnök úr kiemelt stratégiai célként fogalmazta meg a balesetek számának csökkentését, ahol a közlekedési infrastruktúra, a közlekedés eszközei és a közlekedő ember hármasában az utóbbit tekinti kulcspozíciójú területnek. További fő célként fogalmazta meg a hatóság láthatóságát, illetve az integrált ellenőrzést valamennyi közlekedési ágban. A közúti ellenőrzések fő területei a gépjárművek műszaki állapota, a vezetési és pihenési idő betartása, a veszélyes áruk fuvarozása, illetve a környezetvédelmi vizsgálatok. Ezt követően az elnök úr a 2008-as évi közúti ellenőrzések eredményeit ismertette, majd rátért a következő lényeges stratégiai célra, a társhatóságokkal való együttműködés (rendőrség, VPOP, katasztrófavédelem), valamint a nemzetközi kooperáció (Románia, Ukrajna, Szlovénia, Ausztria) fontosságára. Az elnök úr újabb fő célként nevezte meg a hatóság azon törekvését, hogy a hazai forgalomirányítás központjává váljon, illetve hogy minél korszerűbb, költséghatékonyabb és koncentráltabb legyen az intézményi működés. Az előadás további részében a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram előzményeinek és célrendszerének ismertetésére került sor. Ennek legfontosabb eleme, hogy a közúti balesetekben elhalálozottak száma 2010-ig a 2001-es bázisévéhez képest 30%-kal csökkenjen. Az elnök úr kitért az akcióprogram keretében végzett akciók összetételére, előadását pedig a baleset-megelőzés jövőjének felvázolásával zárta.

 A közlekedésbiztonság pillérei

Óberling József előadását a 2008-2010-es közúti közlekedési akcióprogram és a közlekedés alappilléreinek ismertetése képezte. A program célkitűzéseinek bemutatásakor alátámasztotta az elnök úr által megfogalmazott halálos közúti balesetek számának 30%-os mérséklését, ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy ugyanez a célkitűzés az EU-ban 2010-es határidővel 50%-os csökkentést jelent. A hazai balesetek alakulásának elemzése során kiderült, hogy az abszolút gyakorisági csúcs 1990-re tehető, továbbá 2000-től ismét enyhébb emelkedés volt tapasztalható. Ezt követően az igazgató úr a közlekedésbiztonság pillérei szerinti bontásban ismertette a hiányosságok okait. Az emberi tényező, a szabályozás, az ellenőrzés, az infrastruktúra és a baleset-megelőzési tevékenységek esetében nevesítésre kerültek mindazok a területek, ahol fejlődésre van szükség (pl. közlekedési kultúra, szabályozás átláthatósága, gépjármű-vezető képzés színvonala, közúti ellenőrzések összehangoltsága stb.). Végezetül megoldásként a pillérekre épülő akciók rövid ismertetésére került sor (komplex közúti ellenőrzés, időszakos műszaki vizsgálat stb.).

Mesterséges intelligencia - „őrszemek és mentőangyalok"

Dr. Nagyszokolyai Iván, az Autótechnika folyóirat főszerkesztője a BME Gépjárművek Tanszékének képviseletében részletes előadást tartott azokról a közlekedésbiztonság javulását elősegítő lehetőségekről, amelyek a gépjárműtechnikában rejlenek. A járművek ütközésekkel szembeni ellenálló-képességének fejlődését bemutató történeti képsorokat követően tért rá arra, hogy mit tehet az autótechnika az utasok védelme érdekében. Előadása során először azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy országonként milyen elektronikus biztonsági felszereltséggel kerülnek forgalomba az új autók, majd ezt követően rátért a berendezések ismertetésére. Kihangsúlyozta, hogy a közlekedésbiztonságot szolgáló gépi eszközök csak kombinált, komplex rendszerben hatékonyak. A rendszernek vannak passzív elemei (érzékelés a bennülők és a gyalogosok védelmére), aktív elemei (járműstabilizálás, fékezés, járműdinamika), vannak vezetőtámogató asszisztensek (radar, ultrahang, videó alapú környezetértékelés), illetve kommunikációs eszközök (navigáció, jelzőrendszerek, car-to-X kommunikáció). A korszerű gépi berendezések sorában helyezkedik el a sávelhagyás-figyelmeztetés (LDW - Lane Departure Warning), a gumiabroncsnyomás-figyelés, az ultrahangos objektum-érzékelő, a tolatókamera, az oldallátó kamera, az éjjellátó képernyő, az adaptív világító rendszerek, a holttér-figyelés, az ACC - adaptív sebesség-szabályozás, a videóalapú objektum-felismerés, az ABS, a kitörésgátlás (ESP funkció), az integrált aktív kormány, a kármérséklő rendszerek (CBMS) stb. E technikai megoldások szemléletes ábrákkal, fotókkal és illusztrációkkal kerültek bemutatásra.

Hogyan látják a gépkocsivezetők?

Horváth László, a Magyar Autóklub Jármű Műszaki Üzletágának igazgatója „Magyar Autóklub a közlekedés biztonságáért" címmel tartott előadást a szervezet közlekedésbiztonságra vonatkozó tevékenységéről és eredményeiről. Bevezető gondolatként az igazgató úr felvázolta az Autóklub feladatait és céljait: társadalmi közreműködés és az autósok érdekképviselete, valamint a klubtagok véleményének felmérése és felhasználása. Ezt követően beszámolt közlekedésbiztonsági vizsgálati és oktatásai tevékenységeikről (pl. mobil műszaki ellenőrzések, általános iskolások oktatása, illetve a már jogosítvánnyal rendelkezők továbbképzése) és az ezekkel kapcsolatos tapasztalatairól, majd a balesetek általános okaira tért rá, és a statisztikák alapján az „emberi tényező" dominanciáját hangsúlyozta. A járművezetők körében végzett felmérés eredményeinek tolmácsolása során kiderült, hogy a megkérdezettek az alábbi tényezőket tekintik felelősnek a közlekedés biztonságának veszélyeztetésében: a közlekedési kultúra hiányosságai, az elégtelen vezetőképzés, a burkolati jelek minősége, láthatósága, illetve ellentmondásos értelmezhetősége, halmozott közúti jelzőtáblák, elégtelenül előrejelzett forgalomkorlátozások, ésszerűtlen sebességkorlátozások, a közúti ellenőrzés hiánya. A járművezetők a konfliktusok megoldását az ellenőrzés fokozásában, illetve a közúti partnerségben látták. Előadását az igazgató úr a felmérés tapasztalatai alapján megfogalmazott javaslatokkal zárta, továbbá kihangsúlyozta, hogy a Magyar Autóklub felajánlja együttműködését a közlekedésbiztonság javításáért.

A jövő szakemberei és tiszta járművei

A győri Széchenyi István Egyetem képviseletében a Közúti és Vasúti Járművek Tanszék vezetője, Dr. Nagy Vince, illetve Dr. Varga Zoltán és Szauter Ferenc tartottak beszámolót a tanszék tevékenységeiről. Dr. Nagy az oktatott szakok és szakirányok kínálatába nyújtott bepillantást. Külön hangsúlyt fektetett azokra a tárgyakra és kutatási területekre, amelyek összefüggésben állnak a közlekedésbiztonsággal és baleset-megelőzéssel, pl. a tantárgyak esetében jármű rendszertechnika, közlekedésbiztonsági diagnosztika és közlekedésbiztonsági mechanika, kutatás kapcsán pedig a MÁV, a GYSEV és a BKV egyes járműtípusainak és különböző műszaki berendezéseinek elemzése. Továbbá jó példaként említette a tököli reptéren működő vezetéstechnikai tréningpályát.

Dr. Varga Zoltán és Szauter Ferenc az autóbuszok és motorkerékpárok menetdinamikai vizsgálatán keresztül szemléltette a méréstípusok menetét és sajátosságait. Emellett szót ejtettek a körgeometriás csomópontok szerkezetéről, végül pedig rátértek a megújuló energiával működtetett járművek és közlekedési rendszerelemek ismertetésére. A valós példákkal illusztrált járművek között a napelemmel és villamos energiával hajtott egyszemélyes, háromkerekű robogótól a kétszemélyes, úgynevezett agglomerációs autón keresztül a kisbuszig és kisáruszállítóig egy sor, manapság még kuriózumnak számító, tisztább energiát használó közlekedési eszköz került bemutatásra. Végül a fejlesztések potenciális résztvevőinek modellábráját követően az előadók két emlékezetes rendezvény, a Széchenyi futam 2008, illetve a Shell Eco-marathon 2008 ismertetésével hívták fel a figyelmet a környezetbarát közlekedés fontosságára.

Körkép Győr-Moson-Sopron megyéből

 Wimmer József osztályvezető előadásában kerültek bemutatásra a Magyar Közút Kht. közlekedésbiztonsági intézkedései. A prezentáció Győr-Moson-Sopron megye közúthálózatának ismertetésével kezdődött, amelyből kiderült, hogy a megye közúti infrastruktúrája elmarad az országos átlagtól, különösen a mellékutak tekintetében. A burkolatok minőségi osztályozása szerint az utak 60%-a rossz vagy nem megfelelő állapotú. Ezt követően az osztályvezető ismertette az fenntartási beavatkozások eddigi és 2010-ig várható eredményeit. Elmondása szerint az átlagtól elmaradó úthálózati adottságok ellenére a baleseti statisztikákban egyértelmű javulás figyelhető meg az elmúlt hét évben. Az adatok elemzését követően Wimmer úr a megye néhány nevezetesebb csomópontjának ismertetésével folytatta előadását (pl. Győr, 14. számú főút csomópontja), illetve zárszóként kitért az útüzemeltetés mindennapi problémáira.

A rendőrség új jelszava: Bizalom

A Győr-Moson-Sopron megyei Rendőr-főkapitányságot Perjámosy István osztályvezető úr képviselte a közlekedési fórumon. Előadásának nyitó gondolata összecsengett Horváth Zsolt Csaba elnök úr szavaival, hiszen az osztályvezető úr is azt a célt hangsúlyozta, hogy 2010-ig a közúti balesetben meghaltak számában 30%-os, illetve 2015-ig 50%-os csökkenést kell elérni. Az elmúlt 8 év megyei baleseti statisztikáit vizsgálva kiderült, hogy komoly eltérések nem igazán mutatkoztak a számokban, egyedül a 2004-2005-ös években látható számottevő átmeneti csökkenés. Ezt követően az osztályvezető úr ismertette az új közlekedésbiztonsági intézkedéseket, amely rendőrségi oldalról elsősorban az előéleti pontrendszer módosításában, az objektív felelősség és az ittas vezetéssel szembeni „zéró" tolerancia bevezetésében, illetve a helyszíni bírságolás szabályainak módosításában öltött testet. A prezentáció fontos elemeként Perjámosy úr a rendőrség munkájának lakossági megítélését is ismertette, amely felmérésből egyértelműen kiderült a hatóság számára, hogy arculatváltással bizalmasabb kapcsolatra kell törekednie a civil szférával. A rendőrség célul tűzte hát ki a járművezetők gondolkodásmódját felismerő és ezáltal attitűdjükre hatást gyakorló marketingstratégia kialakítását. Az osztályvezető úr a közlekedésbiztonság kritikus területeinek az ittas vezetést, a biztonsági öv használatának hiányát, illetve a gyorshajtást nevezte meg. Utolsó témaként pedig a rendőrség által folytatott közlekedésbiztonsági programokra tért át, amelyek a következők: közlekedésbiztonsági tréning társadalmi szervezetek bevonásával (pl. a Magyar Autóklub - OBB közös programja gyerekek és felnőttek részére), fiatalok megcélzása marketing-kommunikációs eszközökkel, szabadtéri reklámeszközök differenciált elhelyezése (ösztönző jellegű plakátkampány), baleset-megelőzési honlap előkészítése (www.alkoholtfelelosen-2340.hu ), illetve a technikai eszközök beszerzése.