A fizikai jelenségek az életünk részei, és vannak esetek, amikor előnyt és vannak, amikor hátrányt jelentenek. A közlekedésben sok esetben fordul elő, hogy az előnyöket ki kell használni, a hátrányokat pedig lehetőség szerint kiküszöbölni. 

Erdei úton szánkóval közlekedve a hó az a közeg, ami nélkül nem tudnánk közlekedni, a közutakon a hótól mentes útfelület a biztonságos. Sokan ismerik azt a bizonyos fizikai kísérletet a súrlódás magyarázatára a fahasábbal, ami vízszintes síkon és azonos simaságú, érdességű felület esetében igaz. Az útjavításoknál figyelembe kell venni ezt a törvényszerűséget (pl. marás) azért, hogy ne alakuljon ki eltérő érdesség, súrlódás az útfelület és a gépjárművek jobb- és baloldali kerekei között. A hibás felületű utakról kialakított elméletem a fizika törvényein alapul, bizonyítható, de mindenkor elfogadom az észrevételeket, kritikákat, ha nem mondanak ellent a fizika törvényeinek.
A közlekedés során a fékhasználat sokszor a veszélyhelyzet, balesetveszély elkerülése miatt történik. A hibás felületű úton fékezéskor (leginkább nyomvályús úton) a gépjármű úton való helyzete, pozíciója, a jobb és bal oldali kerekeinek az út felületével érintkező, súrlódó felületeinek eltérő nagysága az, ami kiválthatja a megcsúszást, megpördülést, keresztbefordulást. Az összes gépjárműre érvényes ez a megállapítás, a megkülönböztető jelzést használó gépjárművekre is! Hibázhatunk mi magunk is, de más gépjármű vezetője is kényszeríthet veszélyhelyzetbe bennünket! Ezt senki ne hagyja figyelmen kívül, amikor közlekedik. A legnagyobb odafigyelés és óvatosság sem elég, hogy ne legyünk egy baleset szenvedő alanyai, részesei, áldozatai, ha váratlanul olyan forgalmi helyzetbe kerülünk, amit mások okoznak nekünk. Sok vétlen áldozat ilyen okból szenved végzetes balesetet, példák sokaságát lehetne felsorolni ennek a megállapításnak az igazolására. Az úthibák veszélyességének felismerésében a közút kezelőjének kellene élenjárnia, hiszen útügyben ők, a profik a legtapasztaltabbak, ezért bízták rájuk ezt a feladatot. Felmerül a kérdés: az útellenőrök milyen időközönként ellenőrzik az utakat, mivel és hogyan teszik azt, milyen úthibákra figyelnek, az egyes úthibák között van-e és mi a veszélyességi sorrend, mit dokumentálnak, van-e hatáskörük azonnali útjavítás elrendelésére?
Az úthibákat egyszerű eszközökkel lehet mérni, ellenőrizni, meggyőződni azok balesetveszélyességéről. A nyilvánosságra került közlekedési baleseti statisztikákban érdekes adatot fedeztem fel. A „fair play a közlekedésbiztonságban" 2006-os adataiban 21 000 balesetben 29 000-en sérültek meg, de 2007-ben is 29 000 volt a sérültek száma! Két egymást követő évben kicsi a valószínűsége annak, hogy a sérültek száma megegyezzen. A balesetekben a személyi sérülések, áldozatok száma elsősorban attól függ, milyen gépjárművek ütköztek, és hányan utaztak azokban. Csökkenő balesetszám mellett is lehet több áldozat, de több baleset esetén is csökkenhet az áldozatok száma. Ezt értékelésnél figyelembe kell venni. Magyarország lakossága évente 30 000 fővel csökken, ugyanakkor a 2006-os baleseti statisztikából tudjuk, hogy 1303 fő halt meg és 8000 fő szenvedett súlyos sérülést. A halálos áldozatoknak és a súlyosan sérülteknek több mint a fele vétlen áldozat volt. A számításnál a súlyosan sérültek számát azért vettem figyelembe, mert a sérültek többsége fiatal és vagy nem vállalnak több gyereket, vagy egyáltalán nem is lesz gyerekük. Fel kell figyelni erre a következményre is, amikor a balesetveszélyes utakról beszélünk. A jó állapotú, hibátlan úton mind a vétkes, mind a vétlen gépjármű vezetőjének van esélye manőverezéssel elkerülni a balesetet.
A vétkes gépjármű vezetője csak a megérdemelt büntetést nem kerülheti el. Jogilag is van probléma a nyomvályús, úthibás utakkal. Ezeken az utakon, mint tudjuk, kerülhetünk olyan pozícióba gépjárművünkkel, hogy eltérő lehet a jobb és a bal oldali kerekek érintkező felülete az úttal, ezért eltérő lesz a súrlódási erő is. Különösen gyorsításkor és fékezéskor. Márpedig a nagyobb baleset elkerülése érdekében szükség van ezekre a manőverekre! Váratlan veszélyhelyzet elkerülése miatt fékezni kényszerül a vétlen gépjármű vezetője. A hibás út miatt megcsúszik, megpördül, keresztbe fordul, sodródni kezd. Nem elég, hogy áldozattá vagy szenvedő alanyává válik a balesetnek, még felelősségre is vonják! Korábban azt is kifejtettem, hogy a legalacsonyabb 20 km/h-s sebességnél is 10,2 m a féktávolság. Az egyik forgalmi sávból a másik forgalmi sávba kerüléshez az úttengelyhez képest elfordult gépjárműnek nem kell 10,2 m-t megtennie ahhoz, hogy a másik, a szembejövő sávba kerüljön! A szembejövő gépjármű sebességétől és az ütköző gépjárművek találkozási pontjától függ a baleset súlyossága. Így válhat egy óvatos, szabályokat betartó gépjármű vezetőjéből áldozat, okozója egy balesetnek! Ha nem válik áldozattá, jön a bírósági büntetés, esetleg börtön. Száraz, szélcsendes időben, jó látási viszonyok mellett is nagyon balesetveszélyesek a hibás felületű utak, a nyomvályús utak különösen (ezeket kényszerpályás utaknak is nevezhetjük), mert az úttengellyel párhuzamosan gördülő kerekekkel haladva azt az érzetet kelti, mintha jó úton közlekednénk. Csak fékezéskor észleljük a bajt, és ez sokszor már késő! Az időjárási viszonyok megváltozásával (páralecsapódás, eső, ónos eső, deresedés, havazás, jegesedés) hatványozódik a baleseti kockázat. Eső, páralecsapódás egész évben előfordulhat, okozhat balesetveszélyt. Akit még nem győzött meg az elméletem igazsága (illetékes szakembereket, hatóságot, olvasót), kérem, mutasson be olyan útépítési dokumentációt, amelyben megengedettek az úthibák. Minőségügyi szakemberként tudom, hogy mindenkor a minőségi előírások szerint kell az utat megépíteni, javítani, karbantartani. Tessék szigorúan venni, betartani! Az emberi élet a legfontosabb, legyen az a közlekedésben is. Minden ember érintett a közlekedésben, függetlenül attól, hogy van-e gépjárműve, vezet-e gépjárművet, ezért nem is értem, miért ilyen rossz az utak állapota! Bárhol is legyen hibás út a Földön, ha közlekednek rajta, fokozott a balesetveszély. Az utakon rendeltetésszerű használat esetén keletkezett hibák nem csak úthibák, hanem útépítési hibák is.
A fékerőszabályozók szerepére, működésére is kíváncsi lennék nyomvályús útfelület esetében. A súrlódó felületek (gumi, aszfalt) állandósága mellett fékezéskor a kormány elfordítására a változó területű súrlódási felületek és a nyomvályú mélységétől függően még egy kis emelkedőt is le kell győzni a kerekeknek. Ilyen esetben milyen gyorsasággal követi a változásokat a szabályzó? Fékezési manővert minden közlekedő gépjármű vezetője alkalmaz, alkalmaznia kell! Nem minden manőver okoz tragédiát, de úthibás úton bármelyik azzá válhat. Fékezéskor a tehetetlenségi erő miatt az első tengelyen lévő kerekeken a dinamikus terhelés növekszik. A nyomvályú keresztezésekor a domborulaton átbillenve (váratlan esemény miatt) fékeznünk kell, a dinamikus tengelyterhelés-változás eltérő súrlódási erőhatást hoz létre. A következmény nem várt mozgásirány- változás, sodródás, megpördülés! A KRESZ-ben van egy szabály, mely az út- és a látási viszonyokra hivatkozik. Több okból is kifogásolható ez a szabály: az út javításával megbízott szervezetnek felmentést ad az úthiba kijavításának, karbantartásának korlátlan ideig tartó elhalasztására! A balesetveszélyes úthiba kijavításáig emberek sérülhetnek vagy halhatnak meg! A megkülönböztető jelzést használó gépjármű vezetője, pl. a rendőr, autóval üldözi a bűnözőt, és váratlanul nyomvályús úthoz érnek.
A rendőrautó vezetőjének három lehetősége van. Egyik, hogy az útviszonyok miatt (nyomvályú) alacsonyabb sebességre kapcsol, mert sem a saját, sem a mások életét nem akarja veszélyeztetni, és így a bűnöző elmenekül. Másik, hogy az üldözést sebességcsökkentés nélkül folytatja ezen az útszakaszon is, de súlyos vagy halálos balesetet szenved vagy okoz. Vajon milyen elbírálást nyer az eset? Végezetül az is előfordulhat, hogy az üldözést folytatva sikeresen elfogja a bűnözőt. Ugyanakkor az üldözött bűnöző is szenvedhet, okozhat halálos vagy súlyos közlekedési balesetet. A balesetet okozó gépjármű vezetője, a rendőr vagy a civil, a hozzátartozóknak és a bíróságon mivel indokolja tettét? A hozzátartozók hogy fogadják el az úthiba miatt vétlen szerettük elvesztését? A fékezési táblázatban megadott adatok minden közlekedő gépjárműre, a megkülönböztető jelzéseit használóra is irányadóak.
Az úthibás úton különös figyelemmel kell lenni a megkülönböztető jelzéseit használó gépjárművekre, adjunk részükre szabad utat, ne kényszerítsük hirtelen fékezésre, irányváltoztatásra. Az út- és a látási viszonyokra vonatkozó szabályt meg kellene változtatni úgy, hogy „kivéve az úthibákat" (repedések, töredezések, útfelgyűrődések, megsüllyedések, kátyúk, nyomvályúk). Más közlekedési formánál nincs olyan szabály, hogy a vasúti pálya, leszállópálya, hajózási útvonal szerint közlekedjenek az adott közlekedésben résztvevő járművek. Amennyiben hibás pályaszakasz alakul ki, sebességkorlátozást rendelnek el, majd azonnal vagy rövid időn belül kijavítják a hibát, vagy elhárítják az akadályt. Nyomvályús úton szabálytalanul közlekedő gépjármű vezetője vajon tisztában van-e azzal, hogy az a manőver, amelyet hibátlan felületű úton nem követett tragédia, a hibás felületű úton akár katasztrófát okozhat?
A biztosító hálózatok a biztosítási díj megállapításakor a magasabb árakat a balesetek megnövekedett számával is indokolják. A balesetek körülményeit, okait mélyrehatóbban nem vizsgálják. Arra törekednek, hogy a kifizetett kárösszeg a lehető legalacsonyabb legyen. Elméletem szerint a károkozók közé a hibás felületű utak által okozott baleseteknél a közút kezelőjét is be kell vonni. Közlekedésbiztonság szempontjából az útfelület és a gépjármű kerekei közötti kapcsolatnál fontosabb dolog nincs. Ezután következhet minden más. Az utak vonalvezetése egyenes, íves szakaszokból áll, emelkedők, lejtők alkotják. Az ideális nyomvonalon alakul ki a nyomvályú. Kanyarulat esetén az ideális ívről ha letérünk, vagy mások térítenek le, komoly veszélybe kerülünk. Veszély esetén fékezés- gyorsítással, oldalra kormányzással védhetnénk ki a balesetet, de nem segít ez sem.
Csak a szerencsében bízhatunk, mert nincs jó választás ebben a helyzetben. Ezért nem bízhatjuk az út- és látási viszonyok szabályára a vétlen emberek életét. Megtévesztő magatartás is ilyen katasztrófához vezethet. Nyomvályú domborulatán haladó kerekek és a nyomvályúban esős időben (vízben) a kerekek között kialakulhat a vízen siklás (aquaplaning), ami a gépjármű irányíthatatlanságát okozza. A nyomvályúban felhalmozódott vizet a gumi bordázatai nem képesek kiszorítani, elvezetni, felaprózni, ezért veszélyes ilyen úton közlekedni. Nagy mennyiségű eső estén, vagy nagy sebességgel való közlekedésnél kisebb csapadék esetében is kialakulhat a vízen siklás! Elsődleges biztonsági szempont a kerekek és az útfelület közötti biztonságos kapcsolat. A gépjárművezető az ülésben más testhelyzetben van gyorsításkor és más testhelyzetben fékezéskor! Gyorsításkor az ülésben a háttámlához szorulva, a gépjármű mozgásával együtt mozdulva biztonságos pozícióban, míg fékezéskor előredőlve bizonytalan testhelyzetben kell irányítani a gépjárművet. A közúti közlekedés a közlekedés lebonyolításában vezető helyen van, de a biztonsági intézkedés nincs arányban vele. Vasúti közlekedésnél pályameghibásodás esetén nem tesznek ki „vasútisín-hiba" jelzőtáblát, repülőtér leszállópályára „leszállópálya- hiba" jelzőtáblát, hajózásnál „hajózhatósági útvonal hiba" bóját.
A hibát a lehető legrövidebb időn belül kijavítják. Adattal nem rendelkezem, de javaslom figyelembe venni, hogy egy kilométer vasúti pályaszakasz megépítése, fenntartása, karbantartása, olcsóbb és gazdaságosabb, élettartama is hosszabb, mint hasonló hosszú autóút- szakaszé, és a közlekedés biztonságát az időjárási viszonyok (szél, eső, kis mennyiségű hó) vasút esetében kevésbé veszélyeztetik. A kölcsönhatásból következtetve biztosra veszem, hogy a személysérüléses és az anyagi kárral járó baleseteknél sokszor az útviszonyok is jelentős szerepet játszottak. Az ismertetett esetek ugyan ezt nem igazolják, ezért merül fel az a kérdés, hogy a baleset okait, körülményeit vizsgálva a helyszínelésekkor az okokat, körülményeket tényszerűen állapították- e meg és rögzítették. A bírósági ítéletek minden, balesetért felelős személyt elítélnek-e? Ugyanakkor a baleset okozója is lehet vétlen. Elméletem síkvidéki utakon, szóló gépjárművekre vonatkoztatva fejtettem ki. A körülmények megváltozása csak növeli a kockázatot, veszélyességet. Az utakat késedelem nélkül rendszeresen karbantartani, szakszerűen javítani kell. A gépjárművek műszaki vizsgáztatása mérőműszerek segítségével történik. A mérések általában bizalmi elven alapulnak, ezért minden mérőműszert hitelesítenek, amit időszakonként meg kell ismételni. A mérőeszközök, műszerek, berendezések a használat során kopnak, elhasználódnak, sérülnek, szennyeződnek, ezért kell időszakonként kalibrálni, hitelesíteni ezeket és az eljárást jegyzőkönyvezni. A hitelesítési jegyzőkönyv másolatát a vizsgáztatás helyszínén jól látható helyen ki kell kifüggeszteni, hogy a vizsgáztató is, ha akarja, ellenőrizhesse.