Rövidesen megjelennek a csönd bajnokai az utakon Tavasszal a genfi autószalonon már szinte valamennyi autógyártó jelentkezett hibrid, vagy teljesen elektromos hajtású autóval. Jó néhány nagyváros, köztük Barcelona és London is kedvezményekkel segíti az ilyen autót vásárlókat. A sorozatgyártás egy-két év múlva több márkánál elkezdődik, megjelennek a magyar közutakon is. Hogy mennyire fogadó kész mindezekre a hatóság, ezt kérdeztük Mikulás Róberttől a Nemzeti Közlekedési Hatóság Stratégiai főigazgatóságának munkatársától. 

AUTÓVEZETŐ: Az elektromos autók vizsgáztatása mennyire tér majd el a hagyományos motorral felszerelt járművekétől? Felkészült a hatóság arra, hogy ezeket a járműveket fogadja a vizsgaállomásokon?

M.R.: Az elektromos hajtás nem akkora világújdonság amilyennek most tűnik, már az ezernyolcszázas évek végén gyártottak elektromos hajtású járműveket, akkor még a benzines autók még nem rendelkeztek nagyobb hatótávolsággal, így akkor még versenytársként szerepeltek. Mivel nem tudták megoldani az elektromos energia tárolását, ezért hamar lemaradtak. Most, hogy technikailag megoldható, hogy nagyobb teljesítményű, illetve kapacitású akkumulátort gyártsanak, természetes, hogy a fejlesztés meggyorsult. Műszaki oldalon semmiféle különleges eljárást nem igényel majd a vizsgáztatásuk, egyszerűbb lesz, hiszen itt nincs emisszió, legfeljebb környezetvédelmi szempontból a folyadékszivárgást vizsgáljuk, a forgalombiztonsági berendezések vizsgálata, a fékek, a kormány ellenőrzése hasonló a hagyományos autókéval.

AUTÓVEZETŐ: Kulcskérdés egy elektromos autónál az akkumulátor állapota. Ha nem tartják karban, előfordulhat, hogy a lehetségesnél hamarabb lemerül, ez balesetveszélyes lehet, hiszen az autó ilyenkor leállhat az úton.

M.R.: Jelenleg nincs ilyen előírás, bár gyakorlatilag ez ugyanazt a veszélyt jelenti, mint az, hogy elfogy az üzemanyag az autóból, bárhol leállhat.

AUTÓVEZETŐ: Ezt Ausztriában keményen büntetik. Például a Bécs környéki gyűrűn, ahol sok helyen nincs leállóság, ha valakinek kifogy az üzemanyaga, az kénytelen a forgalmi sávon megállni! Nálunk elég csak az MO-ásra gondolni, illetve rossz rágondolni, hogy mekkora dugót okozhat ott egy lemerült akkumulátor.

M.R.: Az üzemeltető felelőssége, hogy mennyi üzemanyag van az autóban, jelen esetben mennyire elég az akkumulátor kapacitása.

AUTÓVEZETŐ: Nem éppen szorosan, de idetartozik, hogy mennyi időnként rendelik vissza felülvizsgálatra az autókat. Például a benzineseket vagy a dízel motorral szerelt autókat miért pont két, vagy éppen négy évenként?

M.R.: Uniós előírás. A két vagy a négy évet javasolja. Ez tapasztalat útján kísérletezték ki, gyakorlatilag teljesen normális, hogy egy új autónál az első négy évben még nem jelentkezhet komoly hiba, vagy környezetvédelmi, közlekedésbiztonsági probléma. Ez természetesen akkor van, ha nem speciálisan üzemeltetett járművek, taxik, oktató autók. Ezért elég a privát használatú autókat négyévenként vizsgálni. Nagyot fejlődött a gyártási kultúra, gyakorlatilag, míg régebben gyakrabban találtunk például hibás, a környezetre káros motor működést, addig ma már ilyen csak a legritkább esetben adódik. Az elektromos autókat ugyanolyan periódusokban rendeljük majd bevizsgázni, mint a hagyományosokat. Nagy szaktudás kell azonban hozzá, hiszen a fedélzeti rendszerek, amik szabályozzák a motor, vagy épp a generátor fékként való használatát bonyolultak, jó működésük a garancia a biztonsághoz. ,

AUTÓVEZETŐ: Sokan már most kongatják a vészharangokat, az elektromos autó csöndes, a gyalogosok majd nem veszik észre, hogy közeledik, nagy a baleseti veszély. Persze sokan szeretnék, hogy a forgalom halk árnyak suhanásává váljon, persze félretéve a tréfát, nagyban csökkentik majd a városok zaját, de a felvetésben is sok igazság van.

M.R.: Nem gondoljuk, hogy ezeket az autókat külön hanggenerátorral kellene ellátni, a járművek üzemeltetőjének a felelőssége növekszik ezzel, ahogy említette a nagyvárosok zajszintje csökken majd, ez jelentősen csökkenti a városlakókra zúduló stressz hatást is. Ezeknek az autóknak a gépkönyvébe bizonyosan feltüntetik majd ezt a veszélyforrást, de úgy gondolom, hogy a járművezetők oktatásában is kötelező tananyag lesz az elektromos autó. Ugyanis nem csak a csend az ami megkülönbözteti a hagyományos autóktól, hanem az is, hogy a villanymotornak nagyon nagy a forgató nyomatéka, sokkal dinamikusabban gyorsul, vezetésénél ezt is figyelembe kell venni. Azért azt tudni kell, hogy ma ott tartunk, hogy ha valaki jogosítványt szerez, akkor már másnap beülhet egy ezer lóerős autóba és vezetheti. Persze az más kérdés, hogy ez nem igazán életszerű, de megtörténhet. Nem árulok el titkot, hogy például a próba jogsi is felvetődött, tervek vannak rá. Nem új előttünk az elektromos autó, hiszen van például egy 1910-ben gyártott jármű, ami üzemképes és rendszeresen vizsgázik. Úgy gondolom, hogy nem a hatóság lesz az akadálya az elterjedésüknek, hanem az ára és az üzemeltetés nehézsége. Az, hogy nulla emissziót bocsátanak ki, rendkívül kedvező. Minden esetre felgyorsulni látszik elsősorban a nagyvárosi közlekedésben a környezetvédelem. Az európai városokban több megoldás is létezik, hol dugódíjat szednek, mint például Londonban, vagy a motor környezetvédelmi besorolásának megfelelően engedik közlekedni, behajtani őket a belvárosokba.

AUTÓVEZETŐ: Van már megfelelő kutatás ahhoz, hogy megnyugtató legyen a forgalomban való részvételük?

M.R.: Úgy gondolom, hogy ez a gyártó feladata. Valószínűleg alapos tesztnek vetik alá őket, ami nem csak a próbapályákon, a laboratóriumokban, hanem valós forgalmi körülmények között is történik. Természetesen minden alkalommal a hatóság felelőssége is megjelenik, erre uniós előírások vannak. Nem hiszem, hogy ebből probléma lenne. A gyártók külön figyelmet fordítanak arra, hogy ne legyen gond a nagy amperből. Tudni kell, hogy itt nincs nagyfeszültség, csak áramerősség. Minden esetre az oktatásnak is ki kell majd térnie erre a helyzetre. Bizonyára, mire megjelennek az elektromos autók az utakon, sokkal több információval rendelkezünk nem csak magukról az autókról, hanem a technológiáról, a karbantartásról és az oktatásról is.

Marnitz László