Körkérdést tettünk fel a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) regionális igazgatóinak, hogy értékeljék az egységes hatóság 2007 január elsejei megalakulása óta eltelt több mint három esztendőt. Negyedikként Karsai Attila, az NKH Dél-alföldi Regionális Igazgatóság vezetőjének válaszai következnek.

1./ Honnan, hova jutott el az elkezdett munka?

Az alapító jogszabály, a hatóság felépítése, a működés belső rendje szerint a regionális igazgatóságok szakmai végrehajtó szervezetek. Struktúrájukban tisztán hatósági feladatokat ellátó egységek vannak. Ezen a szinten a funkcionalitás csak annyiban van jelen, amennyiben az igazgatási munka végzéséhez szükséges.

Miért tartottam fontosnak mindezt előre bocsátani? Mert ebből az is következik, hogy a stratégiai döntések és a módszertani elhatározások nem itt, hanem a Központi Hivatalban születnek. Tehát a „tervek-célok" kérdésre - a lényeges dolgokban - ugyanazt lehet és kell válaszolni, vagy ha ezeket az ismétlődés miatt nem említjük, akkor csak a végrehajtás megszervezésének helyi sajátosságairól lehet beszélni.

Az elmúlt négy év során közel 30%-kal csökkent a Dél-alföldi Regionális Igazgatóságnál foglalkoztatott köztisztviselői létszám. A munkát fele annyi vezető irányítja, mint 2007. elején. A munka hatékonyságának jelentős javulását mutatja, hogy változatlan feladatkör és díjrendeletek mellett az igazgatóságnál keletkezett múlt évi bevétel 30 %-kal volt több a három évvel korábbinál. A két legnagyobb volumenű szakmai feladat ellátásában lényeges változás következett be: a korábbi 40% helyett ma már csak a járművek 10%-a vizsgázik saját állomásunkon; a kategóriás járművezetők vizsgáinak negyed részében köztisztviselő a vizsgabiztos, amely arány néhány éve még 70% volt.

2./ Mely célok valósultak meg a kezdeti tervekből?

Az elmúlt évek legkiemelkedőbb szakmai fejlesztése a műszaki vizsgáztatás új, informatikai úton vezérelt és ellenőrzött rendszerének bevezetése és a mögötte levő közhiteles nyilvántartás kialakítása volt. Sikerült megvalósítani a 2008. évben a műszaki vizsga piacnyitását, a régióban pályáztatás során a vizsgáztatást végző szervizek száma több mint 50 %-kal nőtt. A 2010. év kezdetére a környezetvédelmi felülvizsgálat műszaki vizsgába integrálásával az egyablakos ügyintézésben is jelentős előre haladás történt. Fontos lépésnek tartom a gazdálkodási folyamatok informatikai támogatásának átalakítását, egységesítését, ami a pénzügyi folyamatokat zárttá és követhetővé tette. Új arcát mutatta a hatóság a közlekedésbiztonsági feladatokban a régiós szakmai rendezvényekkel, az iskolákban rendezett vetélkedőkkel, az iskola rendőre program támogatásával.

A nagyobb területi egységben, a régióban való működés lehetőséget biztosított a különböző ellenőrzéseknél a humán és technikai erőforrások koncentrálására, ezzel az eredményesség javítására. Kompetencia központok kialakításával több feladatnál is növelni lehetett a szakmaiságot és a munka hatékonyságát. Az eljárások és a döntések egységesítését, az esetleges korrupciós veszély csökkentését is szolgálták a régión belőli munkaerő átvezénylések.

3./ Mely célok megvalósításai vannak még folyamatban?

Az igazgatóság hatáskörei, hatósági jogköreit a jogszabályok határozzák meg, önkéntes vállalásokra és elhatározásokra itt nincs lehetőség. Az elmúlt évek során az elrendelt új feladatokat végrehajtottuk akár terveztük azokat, akár nem, elmaradás nem keletkezhetett.

Én az ellenőrzéseket tartom egy olyan területnek, ahol van mozgásterünk az összetétel kialakítása, technikai és a módszertani fejlesztések, az erők koncentrálása területén. A sok-sok azonnali munka, „tűzoltás" után úgy gondolom, hogy a jövőben az ellenőrzések eredményességének növelésével kell módszeresen foglalkoznunk.

A hatóság létrehozásának egyik fontos célja volt az egységes működés megteremtése. A gyakran nem egyértelmű jogszabályok, de a működési körülmények gyors változásai miatt is sokszor szükséges az adott kérdésben belső szabályozás kialakítása. Úgy gondolom, e tekintetben a reakció időnket rövidíteni lehetne. Konkrét hiányként éljük meg a közúti ellenőrzéseket támogató, on-line adathozzáférést és feldolgozást biztosító informatikai rendszer kialakításának késését. A fontos fejlesztési feladatok miatt évek óta halasztunk ingatlan és eszköz fenntartási feladatokat, melyek a munkavégzés esztétikai körülményeit, komfortosságát rontják.

Az NKH életében fontos döntéseket az igazgatóságok nem hozzák, hanem végrehajtják. Ha a feladatot teljesítettük, az adott pillanatban ismert körülmények alapján jó volt az intézkedés. Utólag csak a későbbi hasznosíthatóság miatt érdemes azzal foglalkozni, hogy mit tettem volna másképp.

4./ Rendelkezik-e a Dél-dunántúli régió valamilyen specialitással, különlegességgel, ami egyedi és eltér a többitől?

Az alaptevékenység valamennyi igazgatóságnál azonos. A Dél-alföldi régióban három különlegesebb feladat van.

Az M5 autópályán, a Lajosmizse térségében levő tengelyterhelés mérő állomáson, folyamatosan, 24 órában ellenőrzik a tehergépkocsikat az igazgatóság köztisztviselői. Az ellenőrzés a bal pályán közlekedő valamennyi, 3,5 tonna feletti össztömegű járműre kiterjed, a túlterheltek csak a szabálytalanság megszüntetését követően hagyhatják el az állomást.

A regisztrációs adó külön eljárásban történő megállapítását az egész országra kiterjedően a Békéscsabai fővámhivatal végzi. Ebben az eljárásban szakhatóságként az igazgatóság állapítja meg a jármű állapotára vonatkozó észrevétel helytállóságát.

A román közlekedési hatósággal, az ARR-el második éve havi gyakorisággal végez az igazgatóság közös ellenőrzéseket magyar és román területen felváltva. Ezek az ellenőrzések a tapasztalatok átadásán túl az eljárások diszkrimináció mentességének kontrollálását is szolgálják.

5./ Milyen tervek, elképzelések vannak még a tarsolyban?

A hatóság stratégiai céljaiból sok minden teljesült, vagy megvalósítása jelenleg is folyik. Néhány kiragadott példával gondolok itt a közlekedési morál javítására az oktatás-nevelésben, az egyablakos ügyintézésre, az ellenőrzések láthatóságának növelésére vagy az e-ügyintézésre. Ezeken a területeken a megkezdett munka folytatódni fog. Szeretném, ha a jövőben több figyelmet és erőforrást tudnánk fordítani azon partnerek - fuvarozók, személyszállítók, taxisok, járműfenntartók, képzőszervek - rendszeres szakmai tájékoztatására, akiknek a tevékenységét ma jórészt csak engedélyezzük és ellenőrizzük.

Strbik László