Körkérdést tettünk fel a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) regionális igazgatóinak, hogy értékeljék az egységes hatóság 2007 január elsejei megalakulása óta eltelt több mint három esztendőt. Másodikként Agócs István, az NKH Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság vezetőjének válaszai következnek.

1./ Honnan, hova jutott el az elkezdett munka, az elmúlt több mint három év során?

2007 elején, amikor ide kerültem a Komárom-Esztergom megyei Közlekedési Felügyelet élére, az első feladatom az volt, hogy hajtsunk végre egy 20 százalékos létszámleépítést. Annak örültem, hogy nagy fájdalmak, és zökkenők nélkül sikerült ezt levezényelni. Sértődés nem jelentkezett sem abban, aki eltávozott, sem abban, aki itt maradt.

2./ Mely célok valósultak meg a kezdeti tervekből?

A másik fontos feladat akkor az volt, hogy a három megyei közlekedési felügyelet (Komárom-Esztergom, Veszprém, és Fejér megye) maradványából gyúrjunk össze egy egységes regionális közlekedési hatóságot. Úgyis mondhatnám, hogy három lavórból egy fürdőkádat kellett csinálni. Most már fürdőkádunk van, és sokkal jobban működik, mint a három lavór, van csapja is. Tényleg gazdaságosabb, tényleg hatékonyabb, tényleg jobban lehet szervezni a regionális igazgatóság munkáját, mint korábban a három megyeiét. Kialakultak a specializált feladatok, amelyeket csak az egyik megyei képviseleten végzünk, ott, ahol azt a legjobban, legmagasabb szinten el tudják végezni.

Arra is büszke vagyok, hogy bár rendkívül rövid idő állt akkor rendelkezésre a középvezetők kiválasztására, de nekem szerencsém volt, mert tényleg ragyogó tudású, és hozzáállású szakembereket sikerült kiválasztani, akikkel a mai napig változatlan összetételben dolgozhatom. Azt is fontos eredménynek tartom, hogy mindenkinek meg van a megfelelő szakmai helyettese, és nemcsak papíron. Ezek is célok voltak három évvel ezelőtt, és meg is valósultak. További középtávú célom, hogy ezt a jól működő rendszert fenn lehessen tartani még hosszú évekig.

3./ Mely területeken van hiányérzete?

Gazdasági területen, mivel már eltelt három teljes gazdasági év, és szerintem az NKH vezetése a hatóság működtetésének finomhangolásában el mehetne abba az irányba, hogy a regionális igazgatóságok némi gazdálkodási önállóságot is kaphatnának. Benne vagyok az ehhez hasonló projekteket előkészítő bizottságokban, és tudom, hogy a régiók gazdasági önállósága középtávon részben meg  fog valósulni. Ám azt szeretném, ha ez nagyobb sebességgel valósulna meg, mert akkor sok apró helyi ügyet gyorsabban, könnyebben, rugalmasabban meg lehetne oldani.

4./ A régió milyen specialitással, különlegességgel rendelkezik, ami eltér, egyedi a többitől?  Milyen tervek, elképzelések vannak még a tarsolyban?

A régiónkban található az esztergomi Suzuki gyár, ami a többi régiótól eltérő feladatokat ró ránk. Bár az ott készülő új autókat az NKH Kiemelt Ügyek Igazgatósága helyezi forgalomba, annak ellenére, hogy régebben ezt mind itt csinálták Tatabányán. Van egy olyan tervünk, hogy az olyan járművekből, amelyekből bemutató autó lesz - ez évi mintegy 500 autót jelent -, azoknak egy helyen, Tatbányán legyen az okmányirodai  ügyintézése, és  abban a városban, vagyis Tatabányán legyen a műszaki vizsgája.  E  tárgyalás jelenleg folyamatban  van.

A régió másik különlegessége, hogy két határátkelőnk van: az egyik Komáromnál, a másik pedig Esztergomnál. Közös bennük, hogy mindkettőnél egy híd található, ami átível a Dunán. Mindkét határátkelő műszaki épületei a szlovák oldalon találhatók. Én azt szeretném, ha a szlovák társhatósággal együttműködésben ezeket a ma már alig használt épületeket átalakítás után komplex ellenőrzésre lehessen használni, amelyek akár non-stop 24 órán keresztül nyitva tartanának. Az erre vonatkozó javaslatot az illetékesek felé már megtettem, és remélem, hogy még az idén döntés születhet az ügyben. További terveim között szerepel, hogy még hosszú éveket eltöltsek régiós igazgatóként, és tovább folytassam azt a régiós építkezést, amelyet három éve elkezdtünk kollégáimmal.