Körkérdést tettünk fel a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) regionális igazgatóinak, hogy értékeljék az egységes hatóság 2007 január elsejei megalakulása óta eltelt több mint három esztendőt. Elsőként Baumann Péter, az NKH Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság vezetőjének válaszai következnek. 

1./ Honnan, hová jutott el a több mint három éve elkezdett munka?

Hatósági tevékenységünket 2007 január 1-től - a megyei szervezeti egységek átalakítását követően -  regionális szervezeti struktúrában látjuk el  jogszabályi felhatalmazás alapján. A regionális szervezet folyamatos módosításokkal, finomításokkal eljutott addig, hogy jól működik. Bevezettük a Járművezető Vizsgáztatási és Utánképzési Főosztályon az új számítógépes elméleti vizsgaprogramot. Emellett új ügyviteli programot kezdtünk el használni, kiegészítve az utánképzéssel, a pénztári programmal és a szakfelügyeletet támogató modullal. Az okmányirodák részére elektronikusan küldjük a vizsgaigazolást, a vizsgázók jelentkezése ügyfélkapun keresztül történik.
Legnagyobb létszámú főosztályunk, a Közúti Jármű Főosztály is természetesen regionális szervezetben működik. Egy helyen, Szekszárdon történik a közúti ellenőri jegyzőkönyvek feldolgozása, valamint a közigazgatási birság kiszabása. A gépjármű átalakítással és összeépítéssel kapcsolatos engedélyezési eljárás Pécsett zajlik regionális szinten. Megvalósítottuk a lassú járművek helyszíni műszaki vizsgálatát, így nem kell a közúton haladva, közreműködő vizsgáló állomást felkeresniük ezeknek a járműveknek. Az egyablakos ügyintézés jegyében a gépkocsik környezetvédelmi vizsgálata 2010 január 4.-től a járművek műszaki vizsgálatával egy eljárás keretében történik.
A Közlekedési Alágazatok Főosztályon a vasúthatósági feladatok ellátása Pécsett valósul meg, az M6-os autópályához kapcsolódó országos és helyi közutak, valamint az autópályával párhuzamos és az autópályát keresztező földutak engedélyezése Szekszárdon és Pécsett történik. Fontos feladatunk a közlekedésbiztonság állandó javítása.  Itt jegyzem meg, hogy a régiónkban 2010 március 31-én átadásra kerülő M6-os autópálya hatására a közlekedők biztonsága várakozásunk szerint jelentősen javulni fog. Az úthasználati jogosultságot is hatóságunk ellenőrzi 2009 január 1-től. Ezen a téren az a tapasztalatunk, hogy a közlekedők mintegy 0,6 százaléka nem tesz eleget a jogszabályi előírásoknak. Megteremtettük a látható hatóságot, és sokat teszünk a korrupciómentes hatóság megvalósításáért.

2./ Melyek valósultak meg a kezdeti tervekből?

A megvalósult elképzelések közül kiemelném az egységes gyakorlatot - kijelölt vizsgáló állomások, jármű átalakítások és összeépítések engedélyezése -, valamint a hatékonyabb és eredményesebb feladatellátást, elsősorban a hatósági ellenőrzések és a közigazgatási bírságolás területén. De éppolyan fontosnak tartom az egységes arculat, az azonos módon történő szabályozás, és ügyintézés kialakulását is. Az egységes stratégiai célok meghatározásával, a régiós átszervezéssel, illetve működéssel javult hatóságunk szervezettsége, mobilitása, a vizsgabiztosok követelményszintje sokkal egységesebb lett a rendszeres szakmai megbeszélések, rotációs vizsgaszervezések eredményeként.
Megemlítem még, hogy jelentősen javult az információ áramlása. A képzésfelügyelet régiós működtetésével, a társhatóságok bevonásával hatékonyabb lett a képzőszervek, szakoktatók ellenőrzése. A közlekedésbiztonsági napok szervezésével a közlekedési hatóság közvetlen szerepet vállal a gyermekek közlekedésre nevelésében, ezzel a közlekedésbiztonság általános javításában. Javult, egységesebb lett az ügyfélfogadási rendszer. A vizsgákon a valós tudást mérjük fel. A vizsgafeladatok a napi élethez igazodnak, amit alátámaszt a vizsgaútvonalak kijelölése, a parkolás gyakorlása, a hegyvidéki vezetés, és az autópályán történő haladás is.

3./ Mely célok megvalósításai vannak még folyamatban?

Szeretnénk tovább javítani a járművizsgálatok hatékonyságát, a hatósági ellenőrzéseket. Jobban oda szeretnénk figyelni a közlekedés biztonságára veszélyes gépjárművek kitiltására a forgalomból, a közlekedési morál javítására az oktatás, nevelés keretében. Arra is hangsúlyt szeretnénk helyezni, hogy naprakészebb, gyorsabb és pontosabb információkat nyújtsunk ügyfeleinknek. A közeljövő feladata, hogy ügyviteli rendszerünket átalakítsuk, és egy új Pallas nevű programot vezessünk be.
A munkatársak igyekeznek szakmai tudásuknak megfelelően jó szinvonalon végezni munkájukat. Az átszervezés sok változást hozott és ezek jelenleg is folyamatban vannak. Ezek nehezen tudatosulnak, ezért a változások lényegét, szükségességét, az azzal járó esetleges nehézségeket, kezdeti problémákat megfelelően kell kommunikálnunk.

4./ Mely területeken érez hiányérzetet?

Úgy érzem, vannak még tennivalóink a stratégia és módszertan területén, a hatósági ellenőrzések és az egységes ellenőrzési metodika és nyomtatványok kialakításánál. Az informatikai támogatottság hiányát is érezzük a hatósági ellenőrzéseknél és a közigazgatási bírság eljárásoknál, valamint a adatszolgáltatási feladatoknál. Itt elsősorban a párhuzamosságok megszüntetésében tud majd segíteni az informatikai fejlesztés. Van még előrelépni lehetőségünk a köztisztviselői életpálya modell, a tudatosabb szakmai utánpótlás nevelés és az ösztönzési rendszer területén. Az elektronikus ügyintézés technikai feltételeinek biztosítása terén is van még  lemaradás. A számítógépek kora, sebessége már nem alkalmasak minden esetben a feladatok ellátására.
Úgy gondolom, hogy a munkaidő hatékonyabb kihasználása terén is vannak még tartalékaink, annak ellenére, hogy nagyon leterheltek a dolgozók. Túl sok az adminisztráció, ami a szakmai munka rovására megy. Megítélésem szerint még mindig sok a párhuzamos tevékenység. Az alkalmazott új programok már alkalmasak a különböző szűrésekre, ehhez elengedhetetlen  a helyben, kisebb csoportokban történő oktatás.

5./ Mit tett volna másképp az elmúlt három év során?

A pécsi irodán kívül, a régió központban Szekszárdon és a kaposvári iroda esetén is célszerű lenne egy „gazda" munkakör létrehozása, több általános feladat - iktatás, posta, karbantartás, apróbb javítás, ellenőrzés, stb. - ellátására, ami jelentős mértékben mentesítené munkatársaimat, és több energiát, és időt fordíthatnának a szakmai feladatok ellátására.

6./ Rendelkezik-e a Dél-dunántúli régió valamilyen specialitással, különlegességgel, ami egyedi és eltér a többitől?

A Közúti Jármű Főosztály szakmai feladatait - a közúti jármű műszaki igazgatást és engedélyezést - a közigazgatási bírságolást regionális szinten (egységes gyakorlattal, egy helyen) látjuk el. Az egyes tevékenységeket regionális szinten 3 munkacsoport koordinátor szervezi. Ugyanakkor az ügyfélszolgálati és járművizsgálati tevékenységet a helyi, megyei irodákban és járművizsgáló állomásokon végezzük.
Az M6-os autópálya, és azok műtárgyai - völgyhidak, alagutak - építése, és 2010 március 31-i átadása számunkra, és az itt élők számára fontos, különleges. Az is egyedi a régiónkban, hogy a gépjárművezető forgalmi vizsgán az autópálya használatot is felmérjük. Baranyában csak Pécsett van forgalmi vizsga (kivéve M és T kategória). Az is különleges nálunk, hogy teremből történik a forgalmi vizsgák indítása.

7./ Milyen tervek, elképzelések vannak még a tarsolyban?

A kialakított szervezet „finomítása" van még hátra. Megtalálni a helyes arányt a szakma és az adminisztráció között. Meg kell vizsgálni, melyek azok a feladatok, melyet nem csak köztisztviselő láthat el, és meg kell nézni, milyen más formában lenne gazdaságosabb ezen feladatok ellátása. Célunk továbbá a Nemzeti Közlekedési Hatóság tekintélyének további növelése, és továbbra is jó együttműködés a társ szervezetekkel. Pontos, precíz, gyors ügyintézés, nagy szakmai tudású, jól felkészült munkatársakkal. Nem sokáig halasztható az intézményi és infrastuktúra fejlesztés elsősorban a hatósági ellenőrzési és járművizsgálati területeken.

Strbik László