Urbán-Frendl Ildikó, NKH, PVI igazgató

A pályaalkalmassági vizsgálatok (PÁV) száma tavaly mintegy 12.300-at tett ki, ami csaknem 1.100-zal kevesebb, mint 2008-ban volt. Az európai trendnek megfelelően 2008-ról 2009-re jelentősen, mintegy 1.200-zal, 7.600-ra csökkent az előzetes vizsgálatok száma, és csaknem 100-zal, 2.100-ra nőtt a rendkívüli vizsgálatok száma. Ezt a tendenciát 2010-ben és a további évek során is szeretnénk folytatni, főként a rendkívüli vizsgálatok számának jelentős emelésével - mondta el Urbán-Frendl Ildikó, a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) Pályaalkalmasság Vizsgálati Igazgatóság (PVI) vezetője.

Hozzátette: ehhez a tendenciához szorosan hozzátartozik az időszakos vizsgálatok számának szükségszerű emelése is. (Ebből a vizsgálati típusból a múlt évben hozzávetőlegesen 2.500-at végeztek el, 300-zal kevesebbet, mint 2008-ban.) Ez azért rendkívül fontos, hogy a közlekedésbiztonság szolgálata a napi gyakorlatban is meg tudjon jelenni azzal, hogy rendszeresen kontrolláljuk (időszakosan) a közlekedésben résztvevők aktuális alkalmasságát. Azaz nyomon követjük a korból és az életvezetésből adódó alkalmasságra ható tényezőket és a változásra reagálunk.

Ha a PÁV I-es (megkülönböztetett jelzést használó járművek vezetőire vonatkozó) alkalmassági kategóriát tekintjük, akkor azt látjuk, hogy a 2008-as 3.300-zal szemben számuk 2009-ben 2.900-re mérséklődött. Az időszakos PÁV I vizsgálatok, már „jelzik a jövőt", és előremutatóak, mivel tevékenység alapúak, valamint mert meghatározott időintervallumra vonatkoznak, nem „életfogytig" érvényesek, ahogyan az orvosi alkalmasságot is rendszeresen ellenőrzik.

Az igazgató az időszakos vizsgálatok alakulásával kapcsolatban kiemelte, hogy a vizsgálati létszám alakulása a kezdeti időszakban (2000-2005-ig) igen magas volt, de ez egyre csökkenő tendenciát mutat (2008-ban 2.800, míg 2.009-ben már csak 2.500.) Urbán-Frendl Ildikó szerint ennek hátterében az található, hogy időközben megváltozott a foglalkoztatottak összetételi struktúrája, sokan nyugdíjba vonultak, az új jelentkezők előzetes PÁV I-s vizsgálaton vesznek részt, csak utána kerülnek időszakos vizsgálatra, vagyis az időtényező is meghatározza a vizsgálati létszám alakulását. Így a következő ciklusban már ismét az időszakos vizsgálatok növekedése várható.

Az időkorláttal kapott vizsgálatok (PÁV II, PÁV III) esetében létszámnövekedés tapasztalható, amely jelzi a problémás gépkocsivezetők megnövekedett arányát. Ebből is következik az időszakonként ismétlődő PÁV vizsgálatok kiterjesztésének szükségessége minden PÁV kategóriára - az időkorláttal adott alkalmasság lehetősége jelenleg is fennáll minden kategóriára vonatkoztatva.  Azért különösen fontos ennek a szerepe, mert a megkülönböztető jelzést használó gépjárművek vezetése és a személyszállítás olyan fokozott pszichés megterheléssel jár a vezetők számára, amely a tapasztalatok és a bekövetkezett események alapján a rendszeres ellenőrzést szükségessé teszi.

Az időszakos PÁV I-es vizsgálatokban a megfelelési arány nagyon magas, kétharmad körüli. Ennek okai, hogy a nagy rutinnal rendelkező, foglalkozáskörükben már jól bevált gépkocsivezetők kerülnek PÁV I-s vizsgálatra. Tehát ebben a körben a ritkán megjelenő alkalmatlanság már igen komoly problémákat vagy életkorból fakadó leépülést jelez.

Ha az alkalmasság százalékos alakulását vesszük górcső alá, akkor a statisztikából az látható, hogy 2009-ben arányváltozások jelentek meg, mert a nemzetközi gyakorlathoz közelebb álló új módszer együttest kiterjedtebben alkalmazzuk a különböző kategóriák vizsgálatánál. Az arányváltozás leginkább abban jelenik meg, hogy több „időkorláttal alkalmas" minősítést adott ki a PVI. „Ez pedig azt biztosítja, hogy a járművezetők képességeinek változásait rendszeresen nyomon tudjuk követni, s ezzel a közlekedésbiztonság szolgálatát közvetlenebbé tudjuk tenni" - mutatott rá az igazgató.

A PÁV vizsgálatokon résztvevők 2008-2009-es összehasonlításában szembetűnő, hogy mindkét évben kiegyensúlyozottan kiemelkedő a PÁV II.-es vizsgálaton résztvevők magas aránya. Mintegy 5.600, ami az összes résztvevő több mint felét tette ki. Ez az eredmény jellemzően két oknak köszönhető: egyfelől a Munkaügyi Központok pályázataikban a kategóriás tanfolyami képzéseken való részvételhez a képzési támogatások elnyerése feltételeként szabják meg a PÁV II-es alkalmas minősítés elnyerését.  Másrészt, mivel ebbe a kategóriába tartozik a veszélyes áru szállítását végző (ADR) gépjárművezető is, valamint a tevékenységek széles skálája a személyszállítástól a teher- és a veszélyes áru szállításáig, az a tapasztalatuk, hogy sok munkáltató a kül- és belföldi árufuvarozás tevékenységénél ragaszkodik ehhez a kategóriához, ezt tartja megbízhatónak, biztonságosnak, ezzel is jelezve a PÁV vizsgálatok iránti bizalmat.

A többi kategória esetében a 2009-es adatokban már érződik a gazdasági válság hatása. (PÁV III-as 2.800-ről 2.400-ra, míg a PÁV IV-es 1.500-ról 1.400-ra mérséklődött 2008-ról 2009-re.) Vagyis nehezebb az elhelyezkedés, az embereknek kevesebb pénze jut sajáterős tanfolyamokra, képzésekre.  

A 2010 évre szóló terveink között a tevékenységi területünk kiterjesztése is szerepel, mert a hagyományos „szűrő" funkció mellett fejlesztési elképzeléseket szeretnénk megvalósítani. Annak a hihetetlen tömegű információnak a birtokában, amely a vizsgált járművezetőkről felgyűlt, olyan fejlesztő folyamatokat tervezünk, melyek segítségével jobb gépjárművezetők közlekedhetnek majd útjainkon.

Strbik László