Új lehetőség a magyar járműgyártás számára

A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) kiadta az általa kiadott első, és az egész Európai Unióra érvényes EK-típusjóváhagyást egy magyar fejlesztésű autóbuszra, amely a Csaba Metál Zrt. szeghalmi gyárában készült. A jármű hét és fél méter hosszú, 9.200 kilogramm össztömegű, és akár 56 fő befogadására képes városi és elővárosi kivitelű - mondta el Kovács Tamás, az NKH Kiemelt Ügyek Igazgatósága, Közúti Jármű Hatósági főosztályának vezetője.

Hozzátette: az Európai Közösség törekvése, mely a tagállamok jóváhagyási eljárásait a teljes harmonizáció elvén alapuló közösségi jóváhagyással helyettesíti, új piaci lehetőséget nyújt a magyar haszongépjármű iparág, ezen belül pedig a magyarországi autóbuszgyártás számára. A típus-jóváhagyási eljárások lefolytatása, az elvégzett vizsgálatok ellenőrzése pedig szakmai kihívást jelent hatóságnak, ezen belül pedig a Kiemelt Ügyek Igazgatósága munkatársai számára.

Az Európai Unió területén 2009. április 29. óta kell alkalmazni a 2007/46-os számú EK keretirányelv előírásait, melyek hatálya kiterjed a tehergépjárművek, autóbuszok és pótkocsik típus-jóváhagyási eljárására is. A korábbi, a teljes járművek típus-jóváhagyására vonatkozó irányelv kizárólag személygépjárművek esetében tette kötelezővé az EK-típusbizonyítvány meglétét, egyéb járműkategóriáknál kizárólag nemzeti típusbizonyítvány kiadására volt lehetőség.

Korábban az egyes járműtulajdonságok vizsgálatára vonatkozó eljárások az EU területén megegyeztek, de hiányzott annak a lehetősége, hogy egy Magyarországon gyártott haszongépjármű, vagy pótkocsi nemzeti-típusbizonyítványa alapján a közösség bármely tagországában forgalomba helyezhető legyen, külön feltételek, vagy az adott tagországban nemzeti típusbizonyítvány kérelmezése nélkül.

A 2007/46-os számú EK irányelv megteremtette azon feltételrendszert, amely biztosítja, hogy a tagországok az általuk kiadott EK-típusbizonyítványokat kölcsönösen elismerjék, ezzel megteremtve a lehetőségét a közösség belső piacának létrehozásához, amely a tagországok számára közvetlen piaci bővülést jelenthet.

Mind az Európai Unió belső piacán, mind az EU-n kívüli harmadik ország tenderei általában feltételként szabják meg a típusjóváhagyás meglétét, vagy az elbírálási határidőig annak megszerzését, ezért jelentősége van annak, hogy a magyar gyártók időt és költséget takarítanak meg, ha a magyar jóváhagyó hatósággal, a Nemzeti Közlekedési Hatósággal végeztetik el az engedélyeztetést.

A szabályozás célul tűzte ki a közúti közlekedés biztonságának javítását, az egészség és a környezet védelemét, az energiahatékonyság fokozását, valamint több részterület szabályozását, például az illetéktelen használat elleni védelemi rendszerek megerősítését.

A keretirányelv végrehajtásának menete járműkategóriánként eltérően, elsőként új típusú autóbuszok esetében teszi kötelezővé alkalmazását 2010. április 29-étől, majd fokozatosan az összes járműkategória bevonásával 2014. október 29-éig megvalósul az egységes EK-típusjóváhagyási kötelezettség.

Az irányelv újdonsága, hogy a több lépcsős gyártási eljárásokban is kötelezővé teszi alkalmazását, így a másod-, harmadfokozatú gyártók (például: tehergépjármű járóképes alvázak felépítményezését végző vállalkozások) is azonos feltételek mellett értékesíthetik járműveiket a belső uniós piac területén.

Kovács Tamás kiemelte, hogy az NKH-hoz az első EK-típusjóváhagyási kérelmet a Csaba Metál Zrt. nyújtotta be. A cég szeghalmi gyárában a hét és fél méteres, 9.200 kg össztömegű, akár 56 fő befogadására képes városi és elővárosi kivitelben egyaránt gyártott autóbusz EK-típusjóváhagyásának kiadását huszonöt különböző jármű tulajdonságra és járműalkatrészre vonatkozó jóváhagyási engedély tette lehetővé, melyet szintén a közlekedési hatóság adott ki.

Ezen engedélyek kiterjednek a jármű közlekedésbiztonságát befolyásoló tényezőkre, úgymint a fékezésre, a kormányzásra, a környezet védelmére, a zaj- és károsanyag-kibocsátásra, valamint az utasok kényelmére, biztonságuk védelmére. Az EK-típusjóváhagyás alapjául szolgáló jóváhagyások száma egyes járműkategóriánként, jármű osztályonként eltérő lehet.

A jármű típus-jóváhagyásra való érettségét két éves tervezői munka előzte meg, mellyel sikerült a hazai autóbuszgyártásban méret, tömeg, utas befogadási képesség tekintetében egyedülálló járművet fejleszteni.

Az eljárás során a gyártó - a vizsgáló intézetekkel és a közlekedési hatósággal való folyamatos, korrekt együttműködése révén - a feltárt kisebb műszaki és adatközlési hiányosságokat folyamatosan, gyorsan és rugalmasan javította. Ilyen volt például a jelölések elhelyezése, a beszállást segítő térdepeltető rendszer működése, valamint a típusazonosítás illetve változat-kivitel kódolás megadása.

Az engedély alapját a gyártói dokumentáció, valamint a gyártói adatközlő lapok, a vizsgáló intézetek jegyzőkönyvei képezték, amelyek kiterjedtek az azonos minőségű gyártás képességének vizsgálatára is. A hazánk részéről az Európai Bizottságnál bejelentett akkreditált típusvizsgáló intézetek közreműködése tette lehetővé, hogy a jármű gyártása, az egyes vizsgálatok elvégzése, és a jóváhagyás kiadása egyaránt Magyarországon valósulhatott meg.

Strbik László