A hajózás fejlesztése kapcsán egyrészt folyóink hajózhatóságának fejlesztéséről, a vízi utak biztosításáról kell beszélnünk, melyek kapcsolatot teremtenek más folyami kikötőkkel és a külkereskedelmi áruszállítás szempontjából fontos tengeri kikötőkkel, másrészt a kikötők, kikötői infrastruktúrák fejlesztését kell érteni alatta.

 

Duna hajózhatósága: a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közlekedési szakterülete a közlekedésfejlesztés során kiemelt figyelmet szán a Dunai hajózás kérdésének, hiszen a Duna vízi útja számos országgal köti össze hazánkat, egyben a VII. páneurópai folyosó, a TEN hálózat része. A Duna hajózhatóságának javítására irányuló munkálatok fedezetéül szánt uniós forrás felhasználása, illetve a szabályozási munkálatok megalapozásához tanulmány készítésére szóló pályázat került kiírásra, és a sikeres pályázóval megköttetett a szerződés.
A közlekedési szakterület a környezetvédelmi tárcával, illetve a környezetvédelmi mozgalmakkal megvalósított konstruktív párbeszéddel koordinálta és kezelte a dunai projekt kapcsán kibontakozott hazai és nemzetközi társadalmi vitát.

Csepeli kikötő: a közlekedési szakterület az ÁPV Rt-vel és a budapesti és csepeli önkormányzattal való eredményes együttműködése során elérte a csepeli kikötő országos közforgalmú kikötővé minősítését. A minősítés megnyitotta az utat a kikötői szolgáltatások privatizációja számára.

 

Győr-Gönyű kikötő: a közlekedési szakterület hatékony szerepvállalása eredményeként megvalósulhatott a dán IAI cég acélfeldolgozó üzemének betelepülése (a kereken 3,5 milliárd Ft-os tőkebehozatal) Győr-Gönyű kikötőbe. A betelepülő tőke közvetlen hatásaként több mint ötven munkahely jöhetett létre, a gyártó kapacitás és rakodó létesítés a kikötő infrastrukturális fejlődéséhez kiemelkedő mértékben járult hozzá. Ez a fejlesztés elősegítette a Győr-Gönyű Kikötő Rt. újabb gabonatárolójának és nagyteherbírású darujának beszerzését mintegy 1,0 milliárd Ft értékben, mely az IAI cég kiszolgálását is biztosítja.

 

Komárom kikötő: a komáromi határellenőrzést a ki- és beléptetés során a hajók csak térítés ellenében vehették igénybe a hatósági vizsgálatok elvégzésére szolgáló, MAHART tulajdonban lévő pontont. Ebben az évben a határvizsgálatot végző hatóságok egyetértésével a közlekedési szakterület kijelölt egy kikötésre alkalmas partszakaszt, ennek eredményeként az új helyen térítésmentesen léphetnek be a hajók Magyarországra.

 

Folyami (dunai, tiszai) és balatoni információs és segélyhívó szolgáltatások: az év minden napján, 24 órában a belvízi hajózás rendelkezésére álltak. Ennek szakmai irányítását a GKM Hajózási Főosztálya végezte. A főosztály szakmai irányítása mellett a folyami információs rendszeren a 2005. évre kitűzött fejlesztések megvalósultak.

 

Tengeri hajózás: bár tengeri hajó a magyar lajstromban jelenleg nem szerepel, de több száz magyar tengerész képzettségű munkavállaló jelenleg is a tengeri hajózásban keresi kenyerét. Tengerészeink idegen lobogójú hajón való foglalkoztatása érdekében különösen fontos, hogy a tengerészek nemzetközi egyezményben és hazai jogszabályban előírt képzését, illetve a képzésükben közreműködő képzési intézményeket megfelelő szinten tartsuk. 2005. év folyamán a közlekedési szakterület három tanfolyami programot és két képző intézményt akkreditált a magyar tengerész oktatás minőségbiztosítási rendszere keretében működő minőségbiztosító és akkreditáló bizottság közreműködése útján.