Milyen szerepet vállalhat az oktatás, felsőoktatás a mai gazdasági helyzetben?

Különböző külső és belső tényezők miatt, úgy tűnik, hogy a felsőoktatás is nehéz helyzetben van, és nemcsak finanszírozási szempontból. A strukturális bajok egy része „importált" probléma, részben a bolognai folyamat következménye. A bologna-i rendszer tulajdonképpen egy csúcsára állított piramisra hasonlít: a középiskolák kevéssé specializáltak, a BSc szakok száma már több, a mesterszakok (MSc) még tovább tagozódnak. A bologna-i rendszerre való áttérés azonban nem olyan egyszerű, tekintve, hogy évszázados rendszert és beidegződéseket kell átalakítani. Az alapképzésből (BSc) automatikusan tovább lehet menni a mesterképzésre, viszont a számok azt mutatják, hogy a hallgatóság nemigen akar tovább menni. A szemlélet az, hogy ha valakinek már van egy diplomája, inkább a munkaerőpiacon próbál szerencsét. A válság viszont ezt is megváltoztatni látszik, egyre nehezebb a diplomás pályakezdők elhelyezkedése, ezért vannak akik - talán kicsit kényszerből is - a tanulmányok folytatása mellett döntenek. Emellett szól az az érv is, hogy bizonyos speciális szakterületeken diplomát csak mesterszakon lehet szerezni: ahhoz, hogy ma valaki Magyarországon logisztikai megnevezéssel diplomát kapjon, öt évet kell tanulnia, el kell végeznie egy mesterszakot, ami tulajdonképpen néha felesleges. Ugyanis a mesterszakon a jövőnek dolgozó kutató és konstruktőr típusú szakembereket akarunk képezni, a logisztikai szolgáltatónak, logisztikát igénybe vevőknek viszont nem feltétlenül ez kell, hanem értelmes, művelt, széles látókörű ember, aki ért a logisztikához. Az iskolarendszer tehát nem lehet öncélú, a gyorsan váltózó gazdasági igényekhez kell rugalmasan alkalmazkodnia, további finomhangolásokra is szükség van. Az egyik ilyen lehetőség a szakirányú felsőfokú továbbképzés (korábbi nevén szakmérnöki képzés). Ennek keretében már korábban diplomát szerzett szakemberek mélyülhetnek el egy viszonylag szűkebb területen. Ez ad lehetőséget arra, hogy azokat a területeket is lefedjük, amelyek a gyorsan változó igények miatt a BSc vagy MSc képzésbe csak késéssel tudnának beépülni. Ugyanakkor a szakterületek közötti átjárás egyik fontos eszköze a szakirányú továbbképzés.

Megvan-e a felvevő piaca ezeknek a szakembereknek? A mai helyzetben egy cég fontosnak tartja-e, hogy legyen logisztikus szakembere?

Talán most még nem, de nagyon hamar annak tartja majd. A régi módszerek ma már egyértelműen kevésnek bizonyulnak. Úgy tűnik, hogy a jövő a komplett logisztikai szolgáltatásé. A logisztika -és minden, ami akár csak távolról is hozzá kapcsolható - manapság rendkívül divatos dolog, és ennek élvezzük minden előnyét, valamint szenvedjük hátrányait. Mindenki beszél róla, mindenki használja, rengeteget fejlődött, de az elmúlt néhány évben számos nem várt probléma jelentkezett, így a modern logisztika legnagyobb kihívása, hogy a fenntartható fejlődés irányait megtaláljuk. Ehhez azonban vissza kell térni az alapokhoz, és bátran szembenézni a hibákkal, tévedésekkel.

Hogyan lehet a hibákat és tévedéseket a jövőben elkerülni?

A megoldást egyértelműen a képzés jelenti. A logisztika nemcsak szakma, tudomány, hanem szemlélet is. Ezért is fontos, hogy ne csak a logisztikai szolgáltatók tartsák fontosnak a képzést, hanem azok a vállalatok is, akik a logisztika „nagyfogyasztói", hiszen az ellátási lánc csak akkor sikeres, ha minden eleme, láncszeme megfelelően funkcionál.