Beszélgetés Wáberer Györggyel, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének elnökével

Lapunk hasábjain az év vége felé már többeket kértünk összegző beszélgetésre. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének elnökségi tagjai, illetve dr. Kovács Alíz főtitkár adott áttekintést 2008-ról és az egyesület előtt álló idei feladatokról. Ezúttal Wáberer Györgyöt, az MKFE elnökét kerestük meg.

- Elnök úr! Az ön megítélése szerint milyen évet zárt az MKFE?

-Elégedett vagyok az MKFE működésével. Az egyesület munkaszervezete az elmúlt évben lényegesen költséghatékonyabban dolgozott, mint korábban. Lezártuk az előző időszak sok vitát kiváltó kérdéseit, a székház-eladási ügytől kezdve sok mindent, amelyekkel végre tiszta helyzetet teremtettünk a gazdálkodásában is. Nagy eredménynek tartom, hogy azok a szolgáltatásaink fejlődtek legjobban, amelyek tagjainkat a költségek megtakarításában segíthetik. Óriási lépés volt a Mollal kötött szerződés, amely alapján jelentős kedvezményt kapnak az MKFE tagjai. A Wabard Biztosító megalapításával létrejött egy olyan biztosítótársaság, amely a tagok számára a legolcsóbb biztosítást kínálja. Az MKFE résztulajdonos lesz a Wabard Biztosítóban, s ez hosszú távon garanciát jelent a kedvezményes biztosítási szerződések fenntartására. Mindkét szolgáltatás esetében az MKFE saját vagyonából is hozzájárult ahhoz, hogy a tagok élvezhessék ezeket a gazdasági előnyöket. És akkor még nem beszéltem az egyéb kedvezményekről, amelyek értéke ugyan nem összevethető az előbbiekkel, de a jelenlegi gazdasági környezetben, azt gondolom, minden forint számít. Az érdekképviseleti munka fókuszában a kormánnyal való tárgyalássorozat állt. Ennek során - a többi érdekképviseleti szervezettel karöltve - sok mindent, talán túl sok mindent értünk el, hiszen a megállapodás több pontján a kormány azóta visszalépni látszik. De ne feledjük, a rugalmasabb hétvégi forgalomkorlátozás például szinte egyik napról a másikra megvalósult. Szorgalmaztuk az üzemanyag jövedéki adójának néhány forinttal való lefaragását is, de ezt végül a piac oldotta meg az árak jelentős csökkenésével. A megállapodásnak sarkalatos pontja volt a gépjármű adó 35 százalékos csökkentése, amit akkor egy visszatérítési konstrukcióval elfogadtak ugyan, de a megvalósításról azóta is folyik a vita. Nyitott kérdés még a 4,5 milliárdos szabad felhasználású csomag, amelyről eddig még nem született döntés. Tehát, ha a júniusi megállapodás minden pontja teljesült volna, akkor most nyugodtan mondhatnám, hogy a szakma nagyon sokat elért, de valójában a kormányzat az ígéreteknek csak a kisebb részét teljesítette.

- A fuvarozói szakmát mostanában azzal vádolja a sajtó, hogy annak idején - a magas üzemanyagárak miatt - emelte a díjakat, most viszont nem csökkentik a tarifákat.

- Valójában a szakma korábban sem tudta a költségek növekedése arányában emelni a díjakat, azokat ugyanis nem csak a költségek szabályozzák, hanem a kereslet és a kínálat viszonya is. Ennél nincs egyszerűbb közgazdasági tétel. Egyébként pedig a tarifák a költségekhez viszonyítva arányaikban folyamatosan csökkennek, párhuzamosan a munkalehetőség folyamatos apadásával. Szakmai körökben közismert, hogy a GDP egyszázalékos csökkenése a fuvarozásban mintegy két-háromszázalékos visszaesést jelent, tehát hatalmas átrendeződés várható a piacon.

- A felsorolt eredmények magukért beszélnek, sokan mégis többet várnának az egyesülettől.

 - Én pedig azt gondolom, hogy ennél többet egy év alatt nem lehetett megvalósítani. Az MKFE ugyanis egy érdekképviseleti, érdekvédelmi szervezet, amely mindig meg fog tenni, amit lehet, de fuvarfeladatot, megbízót senki helyett nem fog találni, sőt, keresni sem. Talán sokan többet várnak, elégedetlenek az elért eredményekkel, de a kiforrott, kidolgozott és reálisan végrehajtható javaslatok száma nagyon kevés.

- Nemrégiben az egyik közismert interjúalanyunk említette, hogy az érdekképviseletek jogosultak arra, hogy tagjaik helyett eljárjanak a fizetési fegyelem betartatása érdekében...

- Konkrét esetekben ezt nagyon nehéz megvalósítani, hiszen ez a megbízott és megbízó személyes ügye. Olyan szinten viszont valóban érdekképviseleti hatáskör ez, hogy jó lenne törvényileg szabályozni, hogy ne is lehessen 30 napnál hosszabb fizetési határidős szerződéseket kötni. Lehetne például adóhatósági szankciója annak is, ha egy ellenőrzésnél kiderül, az adott cég sorozatban nem fizet határidőre. Ezeket a törvény- és jogszabály-módosításokat kezdeményezheti egy érdekképviselet, az MKFE és társszervezetei ezt meg is tették. Az elvekkel egyébként mindenki egyetért, de valamiért mégsem történik meg.

- Összefoglalásként mondhatjuk, hogy az MKFE, mint érdekképviselet és mint szolgáltató, hozta azt a szintet, amit az elnök elvár?

- Én azt gondolom, hogy ez volt az első esztendő, amikor az egyesület már meg tudott felelni saját szlogenjének, azaz valóban szolgáltató érdekvédelmet nyújtott. Ennél fontosabb azonban - amit remélek -, hogy az egyesület tagjai is így gondolják!