A gödöllői repülőtér múltja szorosan összefonódik a város olyan történelmi eseményeivel, amelyek a királyi kastélyhoz köthetők. Már az I. világháborút követően szálltak itt le repülőgépek, előbb a Tanácsköztársaság vezetőit fuvarozó futárgépek, majd az antant megbízottait, később pedig a kastélyt rendszeresen használó Horthy Miklós kormányzót és családtagjait szállító magángépek.

A repülőtér jelenleg is aktívan működő, a szükséges engedélyekkel rendelkező kisgépes repülőtér, gondozott füves pályával, épületekkel, hangárral, műhelyekkel. Jó állapotban lévő repülőgépek várják a sétarepülésre érkezőket, illetve mindazokat, akik a rendszeres pilótaképzésre jelentkeznek.

A légi eszközök érvényes légialkalmassági bizonyítvánnyal rendelkeznek, s alkalmasak kiképző-, továbbképző, ejtőernyős-ugrató és sétarepülő feladatokra, illetve a megfelelő engedélyekkel rendelkezőknek bérbeadásra.

Jelenleg hat szakág működik itt: a motoros, a vitorlázó és a sárkányrepülő, az ejtőernyős, a hőlégballonos, valamint a repülőmodellező.

- A helyi önkormányzat 2005-ben kapta meg a repülőtér tulajdonjogát a Kincstári Vagyonkezelő Igazgatóságtól - mondja Kecskés Árpád, a repülőtér vezetője. - A városvezetés határozata, illetve döntése értelmében az elkövetkező években is egészen biztosan reptérként fogják működtetni továbbra is ezt a területet. Ezt támasztja alá az is, hogy már el is készült az a nagyszabású fejlesztési terv, amelynek megvalósításához már keresik a beruházót, miközben az önkormányzat az üzemeltetést is a saját hatáskörébe vonta. A grémium a gödöllői VÜSZ Kht.-t bízta meg a feladatok ellátásával, amely immár második éve eredményesen végzi a repülőtér üzemeltetését. Nagy segítség és anyagi biztonság is egyben, hogy az üzemeltetés teljes költségét is az önkormányzat fizeti.

- Akkor tehát nincs is semmi gond. Vagy mégis?

- Az azért mindig akad. Nálunk jelenleg megoldatlan még a „hangárkérdés". Pillanatnyilag nem tudunk zárt tárolóhelyeket biztosítani. Azután pedig... elkészült ugyan egy modern, minden szabvány követelményeinek megfelelő üzemanyagkút, de még nem tudtuk üzembe helyezni. Remélem, a közeljövőben ez is megoldódik.

Szerencsére maga a füves futópálya kiváló állapotú. Ennek is köszönhetően hála az égnek nagyon hosszú ideje nem történt nálunk komolyabb baleset, egy-két apróbb géptöréssel járó eseményt kivéve. Bár nagyon ügyelünk a biztonságos üzemeltetésre, egyszer mégis előfordult, hogy nem voltunk eléggé figyelmesek. Akkor egy merevszárnyú UL „pilótája" mindenféle kiképzés és szakszolgálati engedély nélkül próbált kisérletet tenni a szabad szárnyalásra. Mondanom sem kell, hogy sikertelenül. Szerencsére ő megúszta a kalandot, a szerkezete viszont nem. A sérült „technikát" pillanatok alatt eltüntette magával együtt, még mielőtt nyakon csíphették volna.

Egyébként hogy szó ne érhesse a ház elejét, elkészíttettük a zajgátló-védőövezeti számításokat, amelyek alátámasztották, hogy a környezet zavarása nélkül repülhetünk itt a jövőben is.

- Melyek a közeljövő legfontosabb tennivalói?

- Az elkészült repülőtér-fejlesztési terv 800 méteres szilárd burkolatú, és mellette egy 1300 méteres füves pálya kialakítását is magában foglalja utasforgalmi és műszaki létesítményekkel, valamint egy tizenkilenc férőhelyes hangár, gurulóutak és előterek megépítésével együtt. Van tehát tennivalónk bőven.

A fejlesztés után a repülőtér alkalmas lesz az 5,7 tonna alatti General Aviation kategóriába tartozó, valamint a 10-20 személyes könnyű, üzleti motoros gépek kiszolgálására is.

Látó János