Az ADR 1957-ből származik és 1968-tól hatályos. Magyarország pedig 1979-ben csatlakozott az ADR Megállapodáshoz. Csupa „jubileumi" dátum, hiszen tavaly 2007-ben ünnepeltük az ADR 50 éves születésnapját, ahol az NKH elnöke köszöntötte a jubileum díjazottjait. Ugyanakkor az ADR 2008-ban éppen 40 éve lett hatályos és jövőre ünnepelhetjük a magyar csatlakozás 30. évfordulóját.

A XXI. században az ADR ötödik módosítása az ADR 2009.01.01-től életbe lépő változata, ami egyben az „újraszerkesztett" ADR ötödik módosítása is. Már alig emlékszünk a „régi" felépítésű ADR-re, és a szélzetszámokra. Az átszerkesztéssel keletkező hibák jelentős része ma már kiküszöbölésre került, túl van az új ADR a gyermekbetegségein, de még korántsem mondható tökéletesnek. 

Az ADR 2009-es változásai az ADR egészét érintik, mind a kilenc részben több-kevesebb módosítás található. Vannak teljesen új előírások, melyekkel eddig nem találkozhattunk, és vannak olyan változások is, melyek az eddigi előírásokat tovább szigorítják vagy pontosítják, esetlegesen valamilyen hibát kiküszöbölnek. A radioaktív anyagok szállítására vonatkozó előírások átszerkesztésre kerültek, az ADR más osztályaihoz hasonló struktúrában alakítják ki. Ez a változás gyakorlatilag a 7 osztály egészét érinti.

Mentességekkel kapcsolatos változások

A szállítás jellegéből adódó általános mentességi előírások a gyúlékony folyadékok esetén szigorításra kerülnek. Magánszemélyeknél a jövőben csak akkor mentesülhet a gyúlékony folyadékok szállítása az ADR alól, ha a megtöltött tartály legfeljebb 60 liter űrtartalmú, és a szállított mennyiség szállítóegységenként nem haladja meg a 240 litert. Ez a szigorítás elsősorban a benzinkutak tevékenységére és az egyéb gyúlékony folyadékok (pl.: festékek) kiskereskedelmére lesz kihatással. A gázok esetén egyrészt módosításra kerül a 15 °C-os hőmérséklet 20 °C-ra, a GHS (GHS-Globally Harmonised System of Classification and Labelling of Chemicals) rev.2-vel való harmonizáció alapján, amelyen viszonyítani kell a gáz nyomását a 200 kPa-hoz képest, másrészt pedig ez a mentesség nem lesz alkalmazható a jövőben a cseppfolyósított és mélyhűtött cseppfolyósított gázoknál. A korlátozott mennyiségekre vonatkozó előírások 2009-től szintén szigorításra kerülnek. A jövőben a korlátozott mennyiségként csomagolt veszélyes áruk szállítása esetén a következő új előírásokat kell betartani:

• A korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabokra és egyesítő csomagolásokra az „álló helyzetet jelölő nyilakat" felhelyezésére vonatkozó előírásokat alkalmazni kell.
• A fuvarmegrendelésnél a feladónak meg kell adnia a korlátozott menynyiségben csomagolt veszélyes áru összegzett bruttó tömegét.
• Azokat a 12 tonnát meghaladó legnagyobb megengedett össztömegű szállítóegységeket és konténereket, melyek korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes áruval vannak megrakva meg kell jelölni, elöl és hátul egy-egy fehér színű táblával (konténerek esetén négy oldalon), melyen „LTD QTY" felirat olvasható. Ez a jelölés nem szükséges akkor, ha a szállítóegység eleve veszélyt jelző sárga táblákkal van megjelölve (vagy, a konténer nagybárcákkal). A betűméret legalább 65 mm. Tengeri forgalom esetén az „LTD QTY" felirat helyett a „Limited Quantities" is alkalmazható. Nem kötelező megjelölni azokat a szállítóegységeket és konténereket, melyek legfeljebb bruttó 8 tonna korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes áruval vannak megrakva.

Egy új szabályozással (az „Excepted Quantities"-es) bővül az ADR. Az „engedményes mennyiségben csomagolt veszélyes áruk" szállításánál a következőket kell betartani: Az egyes UN számokhoz tartozó veszélyes áruk „excepted" mennyiségei a 3.2 A táblázat új 7.b oszlopában, E0-E5 kódjaival kerül meghatározásra. Az E0 kód azt jelenti, hogy az adott veszélyes árura ilyen formában csomagolva nem lehet a mentességet alkalmazni. E1-E5 csomagolásoknál a legnagyobb mennyiség belső csomagolásokként 1-30 gramm(mL) között változik ,küldeménydarabonként pedig 300-1000 gramm(mL) lehet. Az „excepted" mennyiségben csomagolt veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabokra egy legalább 100x100 mm-es piros színű jelzést kell elhelyezni. Ezen a jelzésen fel kell tüntetni a szállított veszélyes áru elírt veszélyességi bárcáinak azonosító számát (pl.: 3) és a feladó vagy címzett nevét és címét is. Az UN számot viszont nem kell feltüntetni. A csomagolásokkal szemben nem követelmény az UN típusjóváhagyás, viszont az általános csomagolási követelményekre valamint a töltési fokra, ejtő és halmazolási vizsgálatokra vannak előírások. Az „engedményes mennyiségben csomagolt veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabokból" egy szállítóegységben (konténerben) legfeljebb 1000 db szállítható. A fuvarokmányon pedig a darabszám mellett fel kell tüntetni a „Dangerous goods in excepted quantities" bejegyzést.

Az 1.1.3.6 szerinti mentességek alkalmazásánál eddig nem szabályozták a veszélyes árut tartalmazó gépek és készülékek esetén azt, hogy a táblázat szerinti legnagyobb megengedett összmennyiséget hogyan is kell érteni. A 2009-es előírások értelmében a veszélyes árut tartalmazó gépek és készülékek esetén a táblázat szerinti legnagyobb megengedett összmennyiség a gépekben lévő veszélyes áru mennyiségre vonatkozik l-ben vagy kg-ban.Az 1.1.3.6 szerinti mentességek alkalmazásánál eddig nem szabályozták a veszélyes árut tartalmazó gépek és készülékek esetén azt, hogy a táblázat szerinti legnagyobb megengedett összmennyiséget hogyan is kell érteni. A 2009-es előírások értelmében a veszélyes árut tartalmazó gépek és készülékek esetén a táblázat szerinti legnagyobb megengedett összmennyiség a gépekben lévő veszélyes áru mennyiségre vonatkozik l-ben vagy kg-ban.

A mentességi előírásokat kiegészítették a lítium akkumulátorok szállítására vonatkozó mentességekkel. Mentesek az ADR előírásai alól a szállítóeszközben lévő lítium akkumulátorok, melyek például az eszköz hajtására szolgálnak, de mentességet kapnak a szállítás alatt használni kívánt eszközökben lévő, azok működtetésére szolgáló lítium akkumulátorok is. Ilyen eszköz például egy laptop vagy RFID.

Új fogalmak

Az ADN 2008. 02. 29-től vált nemzetközi egyezménnyé, így az ADN fogalma bekerült az ADR 2009-es változatába. Új fogalom az állati eredetű anyagok fogalma, mely alatt az állati tetemek, állati testrészek és az állati eredetű takarmány értendő. A konténer fogalmi meghatározása új követelménnyel egészül ki. A kiskonténer olyan konténer, melynek minden külmérete (hosszúság, szélesség, magasság) kisebb, mint 1,5 m vagy befogadóképessége legfeljebb 3m3. A „kérelmező" és a „megfelelőség értékelése" fogalmak ADR - ben való megjelenése fontos előrelépés a nyomásálló tartályok globális egységesítése felé.

Megfelelőség értékelése: egy termék megfelelőségének az 1.8.6 és 1.8.7 szakasz előírásai szerinti felülvizsgálati eljárása a típusminta jóváhagyása, a gyártás ellenőrzése és az üzembe helyezés előtti vizsgálat tekintetében. Kérelmező: a megfelelőség értékelésének esetén a szerződő fél területén levő gyártó vagy annak meghatalmazott képviselője. Időszakos és soron kívüli vizsgálat esetén a „kérelmező" a Szerződő Fél területén levő vizsgálóhely, üzembentartó vagy azok meghatalmazott képviselője. A megfelelőség értékelését kivételesen harmadik fél (például az üzembentartó) is kérelmezheti. A 7 osztállyal kapcsolatos fogalmak a 2009-es ADR 1.2.1 szakaszában lesznek megtalálhatók. 

Osztályozás

Az egyik legfontosabb változás az, hogy a GHS - nek megfelelően teljes mértékben átalakításra került a vízi környezet veszélyeztetésének megítélése. Az új fogalom az „aquatic enviroment" nemcsak az ADR - ben változik meg, hanem az IMDG - Code - ban is, ami jelentős előrelépés a vízi környezet veszélyeztetésével kapcsolatban a globális egységesítés felé. Ezzel egy időben a „marine pollutant" megszűnik. Vizi környezetre veszélyesnek kell tekinteni azokat az anyagokat amelyek, kielégítik az akut I, krónikus I vagy krónikus II kategóriák feltételeit. Az akut vízi toxicitást befolyásolja a tényleges bioakkumuláció potenciálja, a szerves vegyi anyagok degradálódása (biotikus stb.), és a krónikus vízi toxicitás. A keverékek besorolása során vízi környezetre kifejtett veszélyesség osztályozásához a megközelítés lépcsőzetes, és függ a magára a keverékre és összetevőire rendelkezésre álló információk jellegétől. Ezen lépcsőzetes megközelítés a következőkből áll:

a) a vizsgált keveréken alapuló osztályozás,

b) a következtetési elveken alapuló osztályozás,

c) az „osztályozott összetevők öszszegzésének" és/vagy egy „összegző képlet"alkalmazása.

A vizsgálati eljárások és módszerek az OECD vizsgálati irányelveken és a GLP helyes laboratóriumi gyakorlatra épülnek. Ezzel egyidejűleg az ADR 2.3.5 szakaszában leírt vizsgálati eljárás, törlésre került. Ha egy anyag a vízi környezetet veszélyezteti - akár fő-, akár járulékos veszélyként -, akkor a következő jelöléssel (2. ábra) kell ellátni azokat a küldeményeket, amelyek 5 liternél több folyadékot, vagy 5 kg-nál több szilárd anyagot tartalmaznak. Ezt a jelölést járulékos vízi környezeti veszély feltüntetésére kizárólag közúti szállítás esetén 2011-ig el lehet hagyni. A hulladékokra vonatkozó osztályozás általános szabályai is változnak 2009-től az ADR - ben. Arra az esetre amennyiben a hulladék összetétele nem pontosan ismert a következőket kell alkalmazni: „Amennyiben a szállítandó anyag olyan hulladék, amelynek összetétele pontosan nem ismert, a 2.1.3.5.2 pont szerinti hozzárendelést valamely UN számhoz és a csomagolási csoportot a feladó ismeretei alapján kell meghatározni, figyelembe véve minden, az érvényes biztonsági és környezetvédelmi előírások3)-2006/12/EU Parlamenti és Tanácsi irányelv által megkövetelt műszaki és biztonságtechnikai adatot. Kétséges esetben a legmagasabb veszélyességi szintet kell alkalmazni. Amennyiben azonban a hulladék összetételére vonatkozó ismeretek és a megállapított alkotórészek kémiai tulajdonságai alapján bizonyítható, hogy a hulladék tulajdonságai nem felelnek meg az I csomagolási csoport tulajdonságainak, akkor a hulladékot alapesetben a II csomagolási csoport legalkalmasabb m.n.n. tételéhez kell hozzárendelni." Ez azt jelenti, hogy szakítani kell azzal a gyakorlattal, mely szerint a termelők szinte automatikusan a folyékony hulladékokat az UN 3082-höz, a szilárd hulladékokat pedig az UN 3077-hez rendelték. Ez a lehetőség a jövőben csak az olyan hulladékoknál maradhat meg, melyek egyébként nem tartoznak az ADR hatálya alá. A hulladékok osztályozásánál is természetesen alkalmazni kell a vízi környezet veszélyeztetésére vonatkozó új előírásokat. Az egyes osztályokat érintően az alábbi lényeges változások lesznek az új ADR-ben:

Csomagolási előírások

A szállítási csomagolások gyártására, felújítására és vizsgálatára az ADR megfelelő minőségbiztosítási program meglétét írja elő. Erre vonatkozóan a 2009-es ADR nevesíti az ISO16106:2006 „Csomagolás. Veszélyes áruk szállítási csomagolása. Veszélyes áruk csomagolóeszközei, nagyméretű csomagolóesz közök (IBC - k) és nagycsomagolások. Útmutató az ISO9001 alkalmazásához" című irányadó szabványt. Az IBC-k gyártási típusvizsgálatához bevezetésre kerül a rezonanciavizsgálat. A rezgésvizsgálatot minden folyékony anyag szállítására szolgáló gyártási típuson el kell végezni a jövőben.

A vizsgálathoz a IBC-t 95%-áig kell vízzel megtölteni. A rezgésvizsgálatot 25mm±5%-os kettős amplitúdójú (csúcstól csúcsig mért távolság) függőleges, szinuszos rezgéssel kell végezni. Az IBC-t 1 órán keresztül kell terhelni. A frekvenciát a kezdeti pontot követően úgy kell változtatni, hogy ne következzen be a csomagolóeszköz rezonanciája. Mindazonáltal a vizsgáló frekvenciának folyamatosan lehetővé kell tennie a hézagmérő behelyezését az IBC és a rázóasztal közé. Nem következhet be szivárgás vagy törés. Ezen kívül nem következhet be a szerkezeti elemek törése vagy meghibásodása sem.

Az új ADR szerint a legnagyobb megengedett halmazolási terhelést kiegészítő jelöléssel kell feltüntetni az IBC-ken. A megengedett legnagyobb halmazolási terhelés akkor alkalmazható, ha a használt IBC el van látva ezzel a jelöléssel. A jelkép felett feltüntetett tömeg értéke nem haladhatja meg a gyártási típusvizsgálat során az IBC-re helyezett terhelés és 1,8 hányadosát. Ezt legalább 12 mm magas betűkkel kell feltüntetni.

Változik az „A"kategóriába tartozó fertőző anyagok szállítására szolgáló csomagolóeszközökre vonatkozó ADR szabályozás valamit a nyomásálló tartályok gyártására, engedélyezésére és vizsgálatára vonatkozó szabályozás is. Ez utóbbi összefügg a PED és TPED modul rendszerének ADR-be történő beépítésével.

A megfelelőség-értékelési rendszer és gyártásának jóváhagyása az alábbiak az irányadók:

• 6.2.1-nyomásálló tartályok
• 6.2.2-UN nyomásálló tartályok

• 6.2.3-Nem Un nyomásálló tartályok
• 6.2.4-Szabvány szerint gyártott nyomásálló tartályok
• 6.2.5-Nem szabvány szerit gyártott nyomásálló tartályok
• 6.2.6-Aeroszolok, gázpatronok, üzemanyag cella

A nyomásálló tartályokra vonatkozóan a 6.2.1 szakasz felépítése a következő:

• 6.2.1.1-tervezés gyártás
• 6.2.1.2-tartályok anyaga
• 6.2.1.3-üzemi szerelvények
• 6.2.1.4-engedélyezés
• 6.2.1.5-üzembe helyezés előtti vizsgálatok
• 6.2.1.6-időszakos vizsgálatok
• 6.2.1.7-gyártóra vonatkozó előírások
• 6.2.1.8-vizsgáló szervekre vonatkozó előírások

Jelölések

Először is két veszélyt jelző (Kemler) szám jelentése módosul és egy új veszélyt jelző számmal bővül a Kemler számok köre.

423-veszélyt jelző szám új jelentése:

„Szilárd anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt vagy gyúlékony szilárd anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt vagy öngyulladásra hajlamos szilárd anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt."

X423-veszélyt jelző szám új jelentése:

„Szilárd anyag, amely vízzel veszélyesen reagálva 3) gyúlékony gázokat fejleszt vagy gyúlékony szilárd anyag, amely vízzel veszélyesen reagálva 3) gyúlékony gázokat fejleszt vagy öngyulladásra hajlamos szilárd anyag, amely vízzel veszélyesen reagálva 3) gyúlékony gázokat fejleszt."

X432 -új veszélyt jelző szám:

„Öngyulladásra hajlamos (piroforos) szilárd anyag, amely vízzel veszélyesen reagálva 3) gyúlékony gázokat fejleszt." /3)Víz csak szakértő jóváhagyásával használható.

A veszélyességi bárcákkal kapcsolatban lényeges újdonság az, hogy az ADR más szállítási módokra előírt, megfelelő minta szerinti bárcák csekély változtatással, ami a veszélyességi bárcák nyilvánvaló jelentését nem befolyásolja, ugyancsak alkalmazhatók. Itt lényeges a"... nyilvánvaló jelentését nem befolyásolja...." szöveg, ami azt jelenti, hogy például egy piros színű veszélyességi bárca, ha kifakul, és sárgás színűvé válik vagy akár fehér színű lesz az zavaró, mert a szín a jelentést befolyásolhatja. De egy vonalka hiánya, vagy a raszter nélküliség, függetlenül attól, hogy egy veszélyességi bárca mintája milyen az ADR - ben nem befolyásolja annak nyilvánvaló jelentését. A veszélyt jelző táblák használatával kapcsolatosan a számos jelölési módot alkalmazását kiterjesztik a csomagolás nélküli szilárd anyagok és tárgyak szállítására is. Ugyanakkor, ha a számmal ellátott veszélyt jelző tábla kívülről nem látható jól, mert például a tartányt ponyvás járműben szállítják, akkor a táblák megismétlésére csak akkor van szükség, ha 3000 liternél nagyobb űrtartalmú tartányokat szállítanak. Ennek életbe lépésével megszűnik az M189 multilaterális megállapodás.

Az új ADR értelmében azt a többkamrás tartányjárművet, amelyik csak egyféle veszélyes árut szállít, de vannak olyan kamrái melyek üresek, elől-hátul szám nélküli táblával két oldalt pedig számmal ellátott táblával kell megjelölni. Más jelölési mód ezekre nem lesz alkalmazható. A veszélyt jelző táblák elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó előírások szigorodnak. A táblának a jármű helyzetétől függetlenül rögzítve kell maradnia. A táblán a veszélyt jelölő szám és az UN szám ábrázolására szolgáló cserélhető számoknak a szállítás alatt jármű helyzetétől függetlenül az arra szolgáló helyen kell maradniuk. Az összecsukható táblákat úgy kell kialakítani és biztosítani, hogy a szállítás során ne lazulhasson ki, ne csukódhasson be. Ezek az új előírások a táblák konstrukcióját érintik, hiszen például egy hagyományos táblatartó sin és tábla nem fog megfelelni az új ADR-nek, mert biztosító szerkezet nélkül ki tud csúszni a tartóból.

Okmányok

Az ADR szerinti fuvarokmányon 2009-től fel kell tüntetni az alagút korlátozási kódot. Például: „UN 1098, ALLIL-ALKOHOL,6.1(3), PG I,(C/D)", ahol a C/D az alagútkorlátozási kód. Az alagútkorlátozási kódot mindig zárójelben kell feltüntetni a fuvarokmányon. Azonban az alagútkorlátozási kódot nem kell a fuvarokmányban feltüntetni abban az estben, ha a szállítási útvonal előzetesen ismert és nem halad át a szállítmány olyan alagúton, amelynél a veszélyes áruk szállítására korlátozások vonatkoznak. Az alagútkorlátozási kód csak nagybetűkkel tüntethető fel a fuvarokmányon.

A 2.1.3.5.5 pont szerint osztályba sorolt hulladéknál az adott m.n.n. tételt nem kell kiegészíteni a 274 különleges előírásban megfogalmazott műszaki megnevezéssel és a „hulladék" kifejezéssel sem. Viszont a „a 2.1.3.5.5 szerinti hulladék" szöveggel az ilyen szállítmányok fuvarokmányait ki kell egészíteni. A veszélyes árut tartalmazó készülékeknél vagy berendezéseknél a fuvarokmányon megadott mennyiség a bennük levő veszélyes áru összes mennyiségét jelenti kg-ban illetve literben. Azaz nem a berendezés tömegét kell megadni. Az ADR 1.1.3.6 szerinti szállítási kategóriáknak megfelelő szállításoknál a fuvarokmányon nem kell a jövőben feltüntetni az „ A rakomány nem haladja meg az 1.1.3.6 bekezdésben előírt mentességi határt." Változik az írásbeli utasítás szerepe, tartalma, nyelvezete és a hozzá kapcsolódó felelősség is. Hosszú folyamat zárult le ezzel, melyben a FIATA, IRU és a CEFIC is sokat dolgozott. Az új előírások nem feltétlenül sikerültek a legjobban, vélhetően az új írásbeli utasítással kapcsolatban sok kérdés merül még fel a jövőben. Az új írásbeli utasítást a fuvarozó köteles biztosítani. A feladó nem felel érte, csak a gépkocsivezető által olvasni és megérteni képes nyelven kell biztosítani. Tehát megszűnik az a követelmény, hogy az összes olyan ország nyelvén szükséges az írásbeli utasítást biztosítani, amelyeket a szállítmány érint. Az új írásbeli utasítás nem tartalmaz vegyszer specifi kus információkat. Négyoldalas lesz, melynek első oldala a gépkocsivezető általános teendőit tartalmazza egy esetlegesen bekövetkező baleset vagy rendkívüli esemény során, a második és harmadik oldalon a veszélyességi bárcák találhatók, és minden bárcához egy rövid leírás illetve intézkedés tartozik. A negyedik oldal pedig a veszélyes árut szállító járművön tartandó felszereléseket sorolja fel. Mivel csak a gépkocsivezető nyelvén kell biztosítani az írásbeli utasítást, ezért egyéb információ ezen a dokumentumon nem tüntethető fel, mert az idegen országban az okmány ellenőrizhetőségét nagymértékben megnehezítené. Kiegészítő információ ezért csak külön mellékletben csatolható az írásbeli utasításhoz.

Felszerelések

Változik a veszélyes árut szállító járművek felszerelése is. Például nem kell a jövőben a járművön védőruhát és védőcsizmát tartani. Szemmosó folyadékot nem kell biztosítani az 1 és 2 osztályba tartozó anyagok szállításához. A lapátra, csatornaszem takaróra és műanyag gyűjtőtartályra csak a 3,4.1,4.3,8 és 9 számú bárcával ellátott szállítmányoknál lesz szükség a jövőben. Légzésvédő készüléket kell biztosítani minden mérgező anyag szállításához. Az új ADR szerint nem lehet biztosítani pl.: A vagy AB szűrőbetéttel ellátott gázálarcot, csak olyat, amelyik kombinált A1B1E1K1-P1 vagy A2B2E2K2-P2 jelű gáz/részecskeszűrő betéttel van ellátva.

Közbiztonsági előírások

Tovább bővül azoknak az áruknak a köre, melyekre az 1.10 fejezet szerinti közbiztonsági előírásokat alkalmazni kell. Ezek a következők:

• 1.4 alosztályba tartozó pirotechnikai anyagokra, beleértve az 1.4S osztályozási kód alá tartozó UN 0366, UN 0441, UN 0455, UN 0456, UN 0500 anyagokat, függetlenül attól, hogy ezeknek az 1.1.3.6 szerinti mentességi határa korlátlan.
• 5.1 osztályba tartozó ammóniumnitrát emulziókra, szuszpenziókra, gélekre.
• 3 osztályba tartozó D osztályozási kódhoz tartozó robbanóanyagokra. A közbiztonsági előírások alkalmazásának a hatályát kiterjesztik az ömlesztett szállításokra is, ahol az értelmezhető.

Alagút előírások

Az infrastruktúra és a biztonság szempontjából a 2004/54/EK irányelvvel összhangban az európai alagutakat 5 kategóriába sorolják be. A TERN keretében (alagutak kockázatértékelése a veszélyes áruk szállításában) figyelembe veszik az alagutak szellőztetését, biztonsági felszereléseit, a riasztó és jelzőrendszert valamint a rendelkezésre álló forgalmi sávok számát és a menekülési lehetőségeket. Az ADR 2007. 01.01-től hatályos szövege, már tartalmazta az új alagút előírásokat, de átmeneti rendelkezéséként az illetékes hatóságoknak 2009.12.31-ig adott felkészülési időt az előírások teljesítésére. Az ADR 2009-es előírásai az alagútkorlátozási kódok egy részében hoz változást. Megszűnnek a B1D,B1E,C1D,C1E,D1E alagútkorlátozási kódok és helyettük a B/D,B/E,C/D,C/E,D/E kódokat kell alkalmazni.

Mobil robbanóanyag készítő egységek

A mobil robbanóanyag készítő egységek (Mobile Explosives Manufacturing Units - MEMU-k) kialakítására és használatára vonatkozó előírások beépítésre kerülnek az ADR 2009-es előírásaiba. Ilyen járműből Magyarországon is van 3 db. Az ADR szerkezetét érintően a 4. részbe a MEMU-k miatt egy új 4.7 fejezet a 6. részbe pedig egy szintén új 6.12 fejezet kerül. A MEMU-k olyan egységek, melyek tartányt és ömlesztett áru konténert és egyéb berendezéseket egyaránt tartalmaz, melyben különféle veszélyes áruk vannak, ami a gyártáshoz szükséges. A járműre az EX/III követelményei vonatkoznak.

Végezetül

Az új ADR előírások tovább szigorítják a veszélyes áruk szállításának feltételeit. A módosítások az ADR egészét tekintve mintegy 180 oldalt érintenek. Ez azt jelenti, hogy a teljes szabályozást tekintve az ADR-nek hozzávetőlegesen mintegy 15%-a 2009-től ismét megváltozik. A változások miatt az eddigi tevékenységet és eljárásokat felül kell vizsgálni. A hatósági munkában az engedélyezési tevékenységre, az ellenőrzésekre és az ADR képzésre egyaránt hatással lesznek a változások. A vállalkozásoknál fontos, hogy Veszélyesáru Szállítási Biztonsági Tanácsadó bevonásával történjen meg a veszélyes árukkal kapcsolatos folyamatok felülvizsgálata és az eddig beidegződött rutinszerűen végzett feladatok is újra legyenek gondolva, nehogy a régi gyakorlat az új előírások miatt már ne legyen megfelelő.

Dr. Sárosi György